A gyermekekre szánt idő

A házasság gyümölcsei, a gyerekek sok időt és szeretetet igényelnek. Íme hat praktikus tipp gyakorló és leendő szülőknek

Soha nem értettem azokat a reklámokat,amik az évnek ennek az időszakában jelennek meg a képernyőkön, hirdetve, hogy mekkora megkönnyebbülés a hosszú nyár után egy szülőnek, hogy a gyerekek végre visszamennek az iskolába. Persze, én is teljesen ki vagyok merülve,de soha nem voltam megkönnyebbülve hogy megszabadulok a gyerekeimtől.

Tervszerűen vagy véletlenszerűen?

Karrierem elején – a rendszerváltást közvetlenül megelőző időszakban – lehetőségem volt egy hónapot eltölteni egy nemzetközi bankcsoport magyar leányvállalatánál. Akkoriban Magyarországon még a népgazdasági tervezés volt „divatban” ötéves tervek formájában. Csekély tapasztalatom alapján úgy gondoltam, hogy az üzleti vállalkozások nem viszik túlzásba a tervezést, sokkal inkább a piac aktuális hatásai alapján szervezik meg működésüket. Meglepetésemre a magyar kollégák azt mesélték, hogy a mi tervezési rendszerünk eltörpül a bankcsoport aprólékos, mindenre kiterjedő tervezési módszertanához képest. Ennek okait akkor még nem értettem.

A gyermek: áldás

Székely János szombathelyi megyéspüspök javaslatai a népességfogyás megállítására

1. A család és a gyermekvállalás helyzete ma Magyarországon

Az első világháború idejéig évente több mint 250 ezer gyermek született a mai trianoni határokon belül. Az 1940–60-as időszakban ez a szám már csak körülbelül évi 180 ezer gyermek volt. Mára az egy év alatt megszülető gyermekek száma hozzávetőleg 90 ezer. Az 1950-es években a házasságkötések száma évente mintegy százezer volt, ma ez a szám körülbelül 40 ezer.

A Katolikus Válasz exkluzív interjúja Raymond Burke bíborossal (1)

Raymond Leo Burke bíboros, kánonjogász, 2008 és 2014 között az Apostoli Szignatúra (a katolikus egyház legfelsőbb bíróságának) prefektusa, a 2014-es rendkívüli püspöki szinódus résztvevője és a „progresszív” újítókkal szembeni ellenzék talán legmeghatározóbb hangja. A szinódust követően Ferenc pápa felmentette a prefektusi tisztségéből, és a Szuverén Máltai Lovagrend patrónus bíborosának nevezte ki, hogy a renden belül kipattant hitbeli és hatalmi válságot kezelje. A lovagrend körüli hatalmi harcok kiéleződésével a bíboros azonban ismét támadások kereszttüzébe került.