El nem bomló skapulárék
Két nagy rendalapító, Liguori Szent Alfonz és Bosco Szent János különleges odaadással tisztelték a Kármelhegyi Miasszonyunkat, és viselték a Rend skapuláréját.
Két nagy rendalapító, Liguori Szent Alfonz és Bosco Szent János különleges odaadással tisztelték a Kármelhegyi Miasszonyunkat, és viselték a Rend skapuláréját.
A bejelentést az apostoli vizitátor, Henryk Hoser és az apostoli nuncius tette. Gisotti igazgató: „Figyelmet fordítanak a gyümölcsökre és a jó gyümölcsök népszerűsítésére”, de ez nem jelenti az „ismert események jóváhagyását”.
Exkluzív interjú Lisieux-i Szent Terézzel (2. rész)
Christianae: Kedves Teréz, kérdeznénk még valamit. Úgy tűnik, mintha egyeseket magához közelebb emelne Isten: nagy szentté teszi, mint például Szent Pio atyát, míg mások egyszerű, hétköznapi emberek maradnak. Hol van ebben az igazságosság? Téged nem foglalkoztatott ez?
Kis Szent Teréz: „Sokáig kérdezgettem magamban, hogy is lehetnek a jó Istennek kiváltságosai, miért nem kapja minden lélek egyenlő fokban a kegyelmet. Például a szegény vademberek miért halnak meg annyian anélkül, hogy Isten nevét még csak kimondani is hallották volna.”
Minden így kezdődött, a Szentlélek keresztséggel, Péliföld-Szentkereszten.
Mint pecsét a formáját
a viaszba bele nyomja
úgy égetted belém
jelenléted szeretetét
óh, Szent Eucharisztia
azóta él és ég bennem
szerelmed mennyei pecsétje
A minap elém került egy statisztikai sor a globális kereszténységről, ami annyira érdekes, hogy itt is megosztom. Mark Noll 2009-ben publikálta The New Shape of World Christianity c. könyvét, amelyben bemutatja, hogyan vált a globális Észak kereszténysége néhány évtized alatt domináns többségből marginalizálódó kisebbséggé. Noll adatai tíz évvel ezelőttiek, a változás valószínűleg még szembetűnőbb lenne, ha mai adatokat vennénk figyelembe, de így is meghökkentőek. Noll szerint az összes valaha élt keresztény fele az elmúlt száz évben élt, illetve most él, és a kereszténység talán soha nem volt földrajzi értelemben annyira kiegyenlített, mint a mi időnkben. Ez viszont Európa és Észak-Amerika radikális háttérbe szorulását jelenti.
Bús hideg ez a májusi nap
mikor az ember demens marad,
búsulok érted Anyám akkor is
ha ezt Te már nem érted,
mert elvesz tőlünk a demens féreg
Baritz Sarolta Laura 1983-ban közgazdasági diplomát szerzett és több magyar nagyvállalatnál is dolgozott (a rendszerváltáskor menedzserként pl. a Pepsi hazai leányvállalatánál). De új utat választott és 1994-ben Domonkos-nővér lett. Eredeti szakmáját viszont nem hagyta ott, írásaiban és az egyetemi katedrákon a közgazdaságtan megújításáról, az emberközpontúságról és a fenntartható fejlődésről beszél.
Tizenkét idézet a szent ars-i plébánostól
Rossz szokásainkat úgy tudjuk leküzdeni, hogy ügyelünk, és gyakran teszünk a minket szorongató rosszal ellentétes dolgokat.
(Az önnevelésről)
Semmi sem ellenkezik annyira a szeretettel, mint a gőg.
(Homília)
Hadd meséljek el egy történetet, ami meghatározó volt számomra az apaság spirituális jelentőségének a felismerésében. Néhány évvel ezelőtt történt, hogy az egyik fiammal, aki akkor 11 éves volt, kettesben maradtunk, ami egy nagy családban ritka ajándék. Ha jól emlékszem, egy bútort igyekeztünk megreparálni. A közös tevékenység hamar elindította a beszélgetést, ami egyre mélyebb és mélyebb lett. Egyszer csak a fiam letette a szerszámot és nagy komolyan rám nézett:
Így, húsvét után, e címet olvasva biztosan sokan arra számítanak, hogy ez valamiféle provokatív írás lesz… De nem. Csupán három kedvenc bohóc-történetemet szeretném megosztani a Kedves Reposzt-olvasókkal. Azért mert tanulságosak. Elgondolkodtatók. Magunkra ismerhetünk bennük. Klerikusok és laikusok egyaránt…
A Szent Triduum az év legrövidebb -de legfontosabb- liturgikus ideje. Szent csütörtök estétől kezdve három napig tart, húsvét vasárnapig.
A Triduum néhány egyedi előírása miatt, ha részt veszel a Triduum liturgián, hallhatod a legritkábban használt liturgikus eszközt: a kereplőt. Hogy ez micsoda? Íme egy magyarázat.
Megrengett a föld mélye,
megmozdult a sír méhe,
megfájdult a kobold füle
megkondult a dobhártyája,
angyal fújt a sófárjába
dördült zengett sziklát tördelt,
csend van elcsendesült minden vége a pénteki viharnak koboldok vércseppek után kutatnak s győzelmet ugatnak hallgat a menny angyalok ezrei
„Ha azt mondom: ’A sötétség bizonyosan elborít engem és a világosság körülöttem éjszaka lesz’, neked még a sötétség sem sötét, fénylik az éjszaka, mint a nappal, mert fény és sötétség közt neked nincs különbség.” (Zsolt 139,11-12)
Minden rendben. Nincs mitől félnem. Nincsenek szörnyek a szekrényben.