Az orosz Oktatásügyi Minisztérium 1994-ben két misszionáriust bízott meg azzal, hogy a börtönökben, a tűzoltóságon, a rendőrségen, valamint egy nagy árvaházban is tanítsanak. Később ők mondták el árvaházi élményüket.
A világ különböző helyein készült interjúk csokrából kiválasztottuk a számunkra legérdekesebbeknek tűnő kérdéseket. Itt átnyújtjuk ezeket Emiliano Tardif atya válaszaival.
25. Atyám, mindez okoz-e problémát kongregációjában?
Még a legelején egy a kongregációmhoz tartozó testvér meglátogatott és azt tanácsolta: „Próbálj meg kiszállni mindebből. Egész eddig komoly kongregációnak tartottak minket, de ezekkel az őrültségeiddel gúnyolódni fognak rajtunk.”
Képzelt interjú Joseph Kentenich-hel, a Schönstatt-mozgalom alapító pedagógusával
Joseph Kentenich, a Schönstatt-mozgalom alapítója és atyja, kora reformere, kiváló lelkivezetője és tanítója. A dachaui haláltábort is megjárt pedagógus 58 évig dolgozott nevelőként. Eközben számtalan formában kutatta és összegezte, mit mondanak a tudományok, a nagy nevelők arról, hogy hogyan lehetséges valóban erős, szabad lélekkel és jókedvűen szolgáló embert nevelni a ránk bízott gyermekekből s egyszersmind önmagunkból is. Rendszerében szóhoz jut a keresztény Lélek, és minden haladónak mondható tudományos eredmény, sőt a mindennapok gyakorlati tapasztalata is. Az elismert nevelőt interjúnkban főbb nevelési elveiről, legfontosabb, alapvető megfontolásairól kérdeztük.
„Ügyeljetek, hogy a jót ne az emberek szeme láttára tegyétek, azért, hogy lássanak benneteket.” (Mt 6,1a)
Nagyobbik fiam nemrég lett kilencéves. Mint minden gyerek, ő is izgatottan vette tudomásul, hogy még „nagyobb” lett. Az ő különleges napján kidüllesztett mellkassal, emelt fővel járkált. Miután egész nap indokoltan a figyelem középpontjában volt, este közölte velem, hogy mivel már kilencéves, ő akar mosogatni. Legalábbis azt, amit ő használt.
Ismeretlen, szép szerelmem, valahol, tõlem távol, vagy talán mellettem lélegzel, élsz…
De arcod vonásait nem ismerem, sem az életedet szövõ ujjakat és fonalat.
Semmit sem tudok, míg csak te magad meg nem mutatod az életvásznadat létrehozó fonalat és csomókat.
A világ egyik legnyomorúságosabb országában, a Kongói Demokratikus Köztársaság eldugott vidékein dolgozik közel húsz éve egy magyar szemorvos, akihez nyolcmillió páciens tartozik. Hardi Richárd átvészelte az elmúlt hatvan év legvéresebb konfliktusát, 10-15 éve vak embereknek adja vissza a látását egy 20 percig tartó, párezer forintba kerülő műtéttel, olyan helyekre jut el, ahol korábban még nem járt szemorvos, és olyan esetekkel találkozik, amelyeket lényegében nem ismer az orvostudomány. Most élete főművén dolgozik, hogy öregkorára visszatérhessen Magyarországra.
A tömeg láttára fölment a hegyre és leült. Tanítványai köréje gyűltek, ő pedig szólásra nyitotta ajkát. Így tanította őket:
1. „Boldogok a lélekben szegények, mert övék a mennyek országa.
2. Boldogok, akik szomorúak, mert majd megvigasztalják őket.
A világ különböző helyein készült interjúk csokrából kiválasztottuk a számunkra legérdekesebbeknek tűnő kérdéseket. Itt átnyújtjuk ezeket Emiliano Tardif atya válaszaival.
19. Elmesélne nekünk egy olyan gyógyulást, amely valami különlegesség folytán felkeltette a figyelmét?
Többet is elmesélek, amelyek Istenünk humorérzékét mutatják meg.
Sokan a tudományos közösségben úgy gondolják, hogy a Wikipedia használhatatlan, megbízhatatlan információforrás. Azonban sommás véleményüket leginkább a korai Wikipedia állapotára alapozhatják. Az elmúlt években a közösségi enciklopédia moderálási elvei jelentősen szigorodtak, és ezek az elvek igencsak közel állnak a tudományos, szkeptikus elvekhez. Természetesen mindez nem ugyanaz, mint egy szakmailag lektorált (peer reviewed) tudományos folyóirat, de már messze nem egy teljesen szabadon szerkeszthető és szétbombázható platform.
„Mert a mi harcunk nem test és vér ellen folyik, hanem a fejedelemségek és hatalmasságok, a jelen sötétségnek kormányzói és az égi magasságoknak gonosz szellemei ellen.” Ef 6,12
Vasvillatekintettel néz rám. Tudom, ha most kijelenteném, hogy „az ég kék, mikor süt a nap”, mindent megtenne, hogy bebizonyítsa, nincs igazam. Néha már úgy érzem, hogy a fiam és én nem egy oldalon állunk, és ettől megszakad a szívem.
„Ezeket azért mondom nektek, hogy az én örömöm legyen bennetek is, és teljes legyen az örömötök. Az az én parancsom, hogy szeressétek egymást, amint én szerettelek benneteket.” (Jn 15,11-12)
Miért olyan nehéz leállnom a munkával, s lazítani egy kicsit? Sok embernek ez könnyen megy. Minden alkalmat megragadnak, amikor eldobhatják a portörlőt, ott hagyhatják a mosatlant, kikapcsolhatják a gépet, és irány a park! Vagy egy film. Vagy egy kirándulás. És sok-sok nevetés. Szeretnék jobban hasonlítani hozzájuk.
„A szelíd felelet csillapítja a haragot, a sértő szó felkorbácsolja az indulatot.” (Péld 15,1)
Vadul verni kezdett a szívem, mikor megláttam a hívó számát a mobilomon. Semmilyen porcikám nem kívánta ezt a beszélgetést. Vérig sértett, vagy még azon is túl. Megbántott. Feldühített. És belefáradtam az állandó félreértésekbe.
A mai evangéliumi szakaszban egy nagyszerű, életfordító, életvitel változtató találkozásnak lehetünk a tanúi, Szamaria földjén, Jákob kútjánál. Egyébként a Biblia tele van olyan találkozásokkal, amelyek arról beszélnek, hogy az Isten meghívja az embereket, hogy kivegyék részüket Gondviselő tervéből.