Cseri Kálmán református lelkipásztor prédikációja annyira élő és ható, hogy közreadom. Ez nem egy filmkritika. Ez egy tanítás. (1983). A szerk.
Mi a teendő, ha már részt vettél New Age praktikákban, és rájöttél, hogy ez nem megfelelő keresztények számára?
Először is bizonyos lehetsz abban, hogy bár valami rosszat tehettél az Úr szemében, eddig csak vétkeztél, mert tudtad, hogy az rossz dolog. Minél jobban gyötrő gondolataid vannak arról, hogy benne vagy – és ezt csak Te tudod megítélni-, annál nagyobb a felelősséged.
A spirituális hadviselés és a szellemek megkülönböztetése (Sophia Institute Press) című könyvében Dan Burke világos és olvasható értelmezést adott Szent Ignác 14 „szabályára”, melyekkel meg lehet különböztetni azokat a negatív, boldogtalan és nyugtalan gondolatokat, melyeket gonosz szellemek finoman elhelyeznek az elménkbe. Klasszikus katolikus tanítás, hogy spirituális háború közepén élünk, Szent Ignác mentális zúgolódásaink éles pszichológusának bizonyult az évszázadok során.
Óriási változások zajlanak körülöttünk: kulturális, sőt civilizációs értelemben véve átmeneti időszakban vagyunk. Más és más okokból kifolyólag ugyan, de azzal nagyjából mindenki egyetért, hogy ami most van, az így nem folytatható. Vannak, akik az elmaradt forradalmat várják, hogy végre megvalósulhasson az ember végső felszabadítása mindennemű társadalmi és kulturális kényszer alól. Mások szerint viszont a Titanicon ülünk: a zenekar játszik, a közönség önfeledten mulat, miközben a hajó már süllyed. Vajon kinek van igaza?
Nagyon veszélyesnek tartom az okkultizmus fokozódó jelenlétét a magyarországi iskolákban,mind a nevelésben, mind az oktatásban. A helyzetet az teszi különösen súlyossá, hogy a legtöbbesetben sem a pedagógus, sem a nebuló nem tudja, hogy okkult jelenséggel van dolga, okkult módszert alkalmaz, vagy alkalmaznak rajta.
De még ha tudja is, csak nagyon ritkán ismeri azokkultizmus valódi hátterét, illetve annak lehetséges következményeit. Ezért eredetileg a szerintem ezért felelős New Age mozgalom fokozódó befolyásáról és módszereinek sokszor rejtett „mellékhatásairól” akartam írni, végül azonban jobbnak láttam egy ezzel kapcsolatban álló konkrétirányzatról, a Waldorf-pedagógiáról írni.
A 2020-ban életre hívott KINCS Családtudományi Szakmai Kollégium megjelentette első kötetét „CSALÁD – GYERMEK – JÖVŐ Tanulmányok a családtudomány köréből” címmel. Az Aczél Petra által szerkesztett könyv tíz tanulmányon keresztül mutatja be a társadalom és a család viszonyát, a családtudomány hazai eredményeit a gyermekvállalás kérdésköréhez kapcsolódóan vagy a párkapcsolat és a gyermeknevelés összefüggéseit. A szerzők szociológusok, néprajzkutatók, statisztikusok, közgazdászok, orvoskutatók, pszichiáterek és jogászok. A kötet megvásárolható vagy e-book formájában letölthető a Kopp Mária Intézet e-könyvesboltjában.
2. Mitől bűn a tisztátalanság, bujaság?
A tisztátalanságot mindenki elítéli, amikor az megsebzi mások szabadságát (pedofilia, szexturizmus), az általános engedékenység azonban teljesen elnéző, amikor csak „individuális gyakorlatról” van szó, amelybe a partner is beleegyezik. „Nincs abban semmi rossz, ha az ember magának örömet okoz”, hallani. Nézzük csak meg közelebbről.
Yuval Noah Harari, a nagy újraindítást beharangozó Klaus Schwab tanácsadója és a Világgazdasági Fórum rendszeres vendége a tájékozatlan ember szemében
(LifeSiteNews) – Ha megkérdezhetnénk Nagy Szent Gergelyt, Szent V. Piuszt, Boldog IX. Piuszt, Szent X. Piuszt és a tiszteletreméltó XII. Piuszt, mi alapján értékelték, hogy mely prelátusoknak adományozzák a bíborosi cím szent skarlátját, mindegyiküktől azt hallanánk kivétel nélkül, hogy a Szent Római Egyház fejedelmévé válás legfőbb feltétele az életszentség, a kiválóság a különös erényekben, a műveltség az egyházi tudományokban, a bölcsesség a hatalom gyakorlásában és a hűség az Apostoli Szentszékhez és Krisztus helytartójához.
A Roe kontra Wade és a Planned Parenthood kontra Casey ügyben hozott, példátlan módon kiszivárogtatott legfelső bírósági döntés megsemmisítése óta az amerikai baloldal nagyon nyilvánosan elvesztette az eszét. Sok konzervatív és életpárti demokrata számára nyugtalanító látvány, hogy ennyi liberális dühöng azon, hogy kevesebb csecsemő fog meghalni. Az ártatlanok lemészárlásához való ragaszkodás sokunk szerint annyira szokatlan.
Ez a jelenség azonban sokkal inkább a szabály, mint a kivétel az emberi civilizáció történetében. Valójában csak a judaizmus megjelenésével és annak a kereszténységben való kiteljesedésével tapasztalható a gyermekáldozatokhoz való túlságosan is gyakori ragaszkodás átfordulása. Az évszázadok során számos jelentős civilizáció gyakorolta az áldozat valamilyen formáját, például a kánaániták, a görög-rómaiak, az aztékok és a kelta druidák. Ezek mindegyikének rövid vizsgálata segít rájönnünk arra, hogy a keresztény hagyomány kivételként találja magát, amikor a brutalitás e formájáról van szó.
3. Árkos törések a civilizációban
Nemcsak a földünk nyugtalan, hanem a történelmünk is. A földkéreg rétegeinek hosszirányú, lépcsőzetes lesüllyedését hívják a geológusok ároktörésnek, ami gyakran hozzájárul hegyláncok és szakadékok, valamint nagy szigetek és tavak (például a Balaton), vagy számos széles folyómeder képződéséhez. A kontinentális törés Ausztrália és Dél-Amerika között világméretű eltolódásokat is okozott.
A történelem kutatóinak éppen az a feladatuk, hogy a jelen és a múlt közötti kisebb-nagyobb töréseket áthidalják, és értelmezzék az aktuális, drámai fejlemények mögött a háttérben meghúzódó múltat. Corrêa de Oliveira, az újkor és jelenkor kutatója, feltűnően megegyezik Hans Sedlmayr1 művészettörténész, és Albert Mirgeler2 medievalista megállapításával. Három meglehetősen különböző, tudományosan megalapozott szempontból, de egyhangúan megerősítik, hogy a francia forradalom a nyugati történelem áthidalhatatlan, nagy politikai ároktörése.
(LifeSiteNews) – Miriam anya a LifeSite ’Miriam anya élőben!’ című műsorának legutóbbi epizódjában figyelmeztette a híveket a világméretű szinódusra a szinodalitásról, mondván, hogy a Vatikán a programot az Egyház hitellenes módon történő átalakítására használhatja fel.
A vallási relativizmus az embertől semmi rendkívülit nem követel
A dalai láma népszerűsége a mai értelmiségiek körében – mintegy saját lelki önámításuk eredményeképpen – a modern gondolkodás szellemi dezorientáltságáról tanúskodik. Ezt mutatta a nemrég színültig megtelt prágai Kongresszusi Központban tartott előadás, melyen a közönség fergeteges tapssal fogadta Avalokiteshvara személyét és elméleteit.
„Sem a test, sem a lélek nem lehet boldog önmagában.” (Roger Garaudy)
„Uram, tégy engem tisztává! De ne most rögtön!” (Szent Ágoston)
Az embereknek nagy gondot okoz a nemiség. A puritanizmus és a liberalizmus két véglete között csapongunk. Űzze csak el az ember a szexualitást, biztos, hogy annál nagyobb vágtában fog visszatérni. A bujaság ma nagy erővel van jelen.