Harari, a hamis próféta
Yuval Noah Harari, a nagy újraindítást beharangozó Klaus Schwab tanácsadója és a Világgazdasági Fórum rendszeres vendége a tájékozatlan ember szemében
Yuval Noah Harari, a nagy újraindítást beharangozó Klaus Schwab tanácsadója és a Világgazdasági Fórum rendszeres vendége a tájékozatlan ember szemében
(LifeSiteNews) – Ha megkérdezhetnénk Nagy Szent Gergelyt, Szent V. Piuszt, Boldog IX. Piuszt, Szent X. Piuszt és a tiszteletreméltó XII. Piuszt, mi alapján értékelték, hogy mely prelátusoknak adományozzák a bíborosi cím szent skarlátját, mindegyiküktől azt hallanánk kivétel nélkül, hogy a Szent Római Egyház fejedelmévé válás legfőbb feltétele az életszentség, a kiválóság a különös erényekben, a műveltség az egyházi tudományokban, a bölcsesség a hatalom gyakorlásában és a hűség az Apostoli Szentszékhez és Krisztus helytartójához.
A Roe kontra Wade és a Planned Parenthood kontra Casey ügyben hozott, példátlan módon kiszivárogtatott legfelső bírósági döntés megsemmisítése óta az amerikai baloldal nagyon nyilvánosan elvesztette az eszét. Sok konzervatív és életpárti demokrata számára nyugtalanító látvány, hogy ennyi liberális dühöng azon, hogy kevesebb csecsemő fog meghalni. Az ártatlanok lemészárlásához való ragaszkodás sokunk szerint annyira szokatlan.
Ez a jelenség azonban sokkal inkább a szabály, mint a kivétel az emberi civilizáció történetében. Valójában csak a judaizmus megjelenésével és annak a kereszténységben való kiteljesedésével tapasztalható a gyermekáldozatokhoz való túlságosan is gyakori ragaszkodás átfordulása. Az évszázadok során számos jelentős civilizáció gyakorolta az áldozat valamilyen formáját, például a kánaániták, a görög-rómaiak, az aztékok és a kelta druidák. Ezek mindegyikének rövid vizsgálata segít rájönnünk arra, hogy a keresztény hagyomány kivételként találja magát, amikor a brutalitás e formájáról van szó.
3. Árkos törések a civilizációban
Nemcsak a földünk nyugtalan, hanem a történelmünk is. A földkéreg rétegeinek hosszirányú, lépcsőzetes lesüllyedését hívják a geológusok ároktörésnek, ami gyakran hozzájárul hegyláncok és szakadékok, valamint nagy szigetek és tavak (például a Balaton), vagy számos széles folyómeder képződéséhez. A kontinentális törés Ausztrália és Dél-Amerika között világméretű eltolódásokat is okozott.
A történelem kutatóinak éppen az a feladatuk, hogy a jelen és a múlt közötti kisebb-nagyobb töréseket áthidalják, és értelmezzék az aktuális, drámai fejlemények mögött a háttérben meghúzódó múltat. Corrêa de Oliveira, az újkor és jelenkor kutatója, feltűnően megegyezik Hans Sedlmayr1 művészettörténész, és Albert Mirgeler2 medievalista megállapításával. Három meglehetősen különböző, tudományosan megalapozott szempontból, de egyhangúan megerősítik, hogy a francia forradalom a nyugati történelem áthidalhatatlan, nagy politikai ároktörése.
(LifeSiteNews) – Miriam anya a LifeSite ’Miriam anya élőben!’ című műsorának legutóbbi epizódjában figyelmeztette a híveket a világméretű szinódusra a szinodalitásról, mondván, hogy a Vatikán a programot az Egyház hitellenes módon történő átalakítására használhatja fel.
A vallási relativizmus az embertől semmi rendkívülit nem követel
A dalai láma népszerűsége a mai értelmiségiek körében – mintegy saját lelki önámításuk eredményeképpen – a modern gondolkodás szellemi dezorientáltságáról tanúskodik. Ezt mutatta a nemrég színültig megtelt prágai Kongresszusi Központban tartott előadás, melyen a közönség fergeteges tapssal fogadta Avalokiteshvara személyét és elméleteit.
„Sem a test, sem a lélek nem lehet boldog önmagában.” (Roger Garaudy)
„Uram, tégy engem tisztává! De ne most rögtön!” (Szent Ágoston)
Az embereknek nagy gondot okoz a nemiség. A puritanizmus és a liberalizmus két véglete között csapongunk. Űzze csak el az ember a szexualitást, biztos, hogy annál nagyobb vágtában fog visszatérni. A bujaság ma nagy erővel van jelen.
Barnabás életéből megérthetjük, hogy az igazán bizalomra méltó ember képes újabb esélyt adni valakinek, akit mások, akár tekintélyes keresztény emberek is megbízhatatlannak tartanak. „Néhány nap múlva pedig ezt mondta Pál Barnabásnak: Térjünk vissza, látogassuk meg a testvéreket valamenynyi városban, ahol hirdettük az Úr igéjét, és lássuk, hogy megy a soruk. Barnabás azt akarta, hogy vigyék magukkal Jánost is, akit Márknak hívtak. Pál azonban úgy tartotta helyesnek, hogy ne vigyék magukkal azt, aki elvált tőlük Pamfíliánál, és nem ment velük együtt a munkába. Emiatt meghasonlás támadt közöttük, és ezért különváltak egymástól: Barnabás magával vitte Márkot, és elhajózott Ciprusra.” (Apostolok cselekedetei 15,36–39)
A hatvan éves Robin Beck harmincöt év alatt tizenkét homoszexuális kapcsolatban élt. Hat éve lett katolikus. A LifeSiteNews kérdéseire válaszolva mondja el tapasztalatait és meglátásait a homoszexuális életformáról.
Robin Beck élettörténete itt olvasható.
k. Elmélkedni a kereszt titkán
„Szomjazom”, mondja Jézus a Kereszten (Jn 19,28). Az Utolsó Vacsorán előre megmondta: „Nem iszom addig a szőlő borából, míg nincs megváltva a világ.” Miután megünnepelték a legfőbb Étkezést és megalapította az Oltáriszentséget, szomjúság keríti Őt hatalmába. Csak növekszik ez a szomj, a Getszemáni kerttől kezdve végig a keresztúton. Ezt a kínt hordozva, értünk, nem véve semmifele ételt magához a kínszenvedése alatt, a Megváltó keresztre feszíti önmagával minden étellel kapcsolatos sóvárgásunkat.
Pár éve az USA cserkészszövetségének támogatását több cég is beszüntette, mert nem volt hajlandó vezetői megbízatást adni egy homoszexuális cserkésznek. Az egyik USA-beli szövetségi állam cserkészvezetői a szponzori nyomásra csak ennyit válaszoltak: “A gyermekeink lelke nem eladó”.
Az őszinte (nem látszat) bizalom egyik fontos jellemzője, hogy nem lehet kierőszakolni, vagy parancsba adni. Sok vezető úgy áll a kérdéshez, hogy megköveteli munkatársaitól a teljes bizalmat anélkül, hogy ő maga valamit tenne is azért. Az ilyen kapcsolatnak az egyik legfontosabb próbája az, amikor a szervezet, vagy csapat egy fontos próbatétel előtt áll, vagy erős külső negatív hatás éri: vajon kiállnak-e a munkatársak a vezető mellett, vagy passzívan szemlélik az eseményeket, esetleg szét is futnak.
Fülgyertya. Ízlelgetem ezt a szép összetett szót, amelyet 15-20 évvel ezelőtt senki nem tartott volna kevésbé viccesnek, mint a foglétrát, a haskanalat vagy az orrceruzát. De változott a világ, és ma már tudjuk, hogy a fülgyertya a hopi indiánok ősi tudásának megtestesülése, amelyet számtalan célra használhatunk. Hogy mire, az függ az információ forrásától.
Fredmund Malik roppant találóan fogalmaz: „Ha egy menedzsernek sikerült a környezetének, munkatársainak és kollégáinak a bizalmát megnyernie és megőriznie, akkor a vállalati kultúra is alapvetően rendben volt. Ezzel szemben, ha nem volt bizalmi bázis, akkor a számos erőfeszítés mit sem ért.” Malik nem kevesebbet állít, mint hogy csak akkor beszélhetünk egy szervezet jó kultúrájáról, ha a vezetőnek sikerült kialakítania és fenntartania a kultúra bizalmi bázisát.