Gyász, veszteség a családban (2)
Beszéljük meg!” címmel sorozatot indítunk, melyben életünk alapvető kérdéseiről, hívőt és nemhívőt egyaránt érintő témákról hallgatjuk a pszichológia és a
Beszéljük meg!” címmel sorozatot indítunk, melyben életünk alapvető kérdéseiről, hívőt és nemhívőt egyaránt érintő témákról hallgatjuk a pszichológia és a
Dr. Barsi Balázs OFM homiliája, Sióagárd, 2018. júl 25.
Beszéljük meg!” címmel sorozatot indítunk, melyben életünk alapvető kérdéseiről, hívőt és nemhívőt egyaránt érintő témákról hallgatjuk a pszichológia és a
„Ezért meghajtom térdemet az Atya előtt, akitől nevét kapja minden nemzetség mennyben és földön, és kérem, hogy adja meg nektek dicsőségének gazdagsága szerint, hogy Lelke által hatalmasan megerősödjék bennetek a belső ember; hogy Krisztus lakjék szívetekben a hit által, s a szeretetben meggyökerezve és megalapozva meg tudjátok érteni minden szenttel együtt, mi a szélesség és a hosszúság, a magasság és a mélység; és megismerjétek Krisztus minden ismeretet meghaladó szeretetét, és így mind jobban elteljetek Isten mindent átfogó teljességével.” (Ef 3,14-19)
Keresztény életem egyik legnagyobb kihívása az imádkozás. Hiába tudom, hogy erre kaptunk parancsot, biztatást, meghívást, sőt gyakran kényszerítve vagyunk rá, még mindig küszködök az imádsággal. Küzdelmem elsősorban három területre összpontosul.
A „jó királynak lenni” gyakori refrén volt nálunk otthon, és mindig rám vonatkozott. 5 éves fiú voltam, aki, ahogy a szüleim viccelődtek, királyi elbánásban részesült. Anyám és apám főzött és takarított rám, és gondoskodott arról, hogy korán lefeküdjek. Képes voltam beágyazni és felöltözni, de sok segítségre volt szükségem. Sok palacsintára és fagyira is szükségem volt. Lényegében jó volt királynak lenni.
Az apává válás paradoxona azonban az, hogy nem a ház feje viseli a koronát. A jogar helyett spatulát kapsz; a királyi jelvények helyett babakaki-foltokat. De még így is mindig óriási befolyásod van. Ha fejleszted magadat, az segít, hogy tartós és pozitív hatásod legyen.
Nemrégiben olvastam az egyik közösségi portálon az üzleti tanácsadó, Tim Kight bejegyzését. Még soha nem találkoztam vele, de nagyra értékelem gyakorlati gondolkodását és azt, amire rávilágított. A bejegyzésében a „kreatív horzsolódás” erejéről írt, más szóval a nézeteltérés értékéről.
Kight kifejtette: „Ha különböző nézőpontjaink vannak és hagyjuk, hogy a kreatív horzsolódás által kipróbáljuk és tovább finomítsuk ötleteinket, jobb megoldásokkal állhatunk elő. ” Megfigyelései egyszerre régiek és újak is. Különösen napjainkat tekintve, amikor úgy tűnik, hogy eltávolodtunk az emberi párbeszéd művészetétől.
Mindkét búcsú, amit említek, csak a halottakért felajánlható teljes búcsú.
A) Mindenszentek
Aki a temetőt ájtatos lélekkel meglátogatja és legalább lélekben imádkozik a meghaltakért, november 1-tól 8-ig bezárólag mindennap teljes búcsút nyerhet.
„Krisztussal együtt keresztre vagyok feszítve: többé tehát nem én élek, hanem Krisztus él bennem; azt az életet pedig, amelyet most testben élek, az Isten Fiában való hitben élem, aki szeretett engem, és önmagát adta értem.” Gal 2,20
Tekintetemmel a tömeget pásztáztam, kerestem az arcát. A gimnázium kórusával léptünk fel, és egy dolgot szerettem volna látni: hogy édesapám ott van a nézőtéren.
Nem mintha nem bíztam volna a szeretetében. Tudtam, hogy szeret, legalábbis azt hittem, tudom. Szó szerint éjjel-nappal dolgozott, hogy eltartsa tíztagú családunkat. Ez bizonyítja, hogy szeret, nem?
Mindannyian ismerjük a tévénken, a számítógépünkön, vagy az okostelefonunkon levő ’szünet’ gombot, amikor egy videót nézünk. Néha maga az élet nyomja meg a ’szünet’ gombot, akár akarjuk, akár nem. Legtöbbször nem akarjuk. De megtanultam, ha épp ez történik, az különleges lehetőséget kínál arra, hogy egyet visszalépjünk és felmérjük jelen helyzetünket, hol vagyunk most, merre haladunk, vagy legalább, mit gondolunk, hogy merre haladunk.
A Magyar Schönstatt Család oldalain bukkantam erre az írásra.
Sokan legyintenek: mit tudhat egy pap a szexualitásról. Sokak szerint (és nem csak a házasság előtt nemi élet hatásairól) bizonyosan többet, mint mi gondoljuk. Olvasd el ezt az írást és döntsd el magad.
Ha egy atomerőműben kikapcsolják a biztonsági berendezést, az óriási károkat okozva felrobban. Ha egy autóban elromlik a fék, lehetetlenné válik a biztonságos közlekedés, az ilyen kocsi ön- és közveszélyessé válik. Ha az erkölcsi élet egy területén függetlenítjük magunkat a törvénytől, hallatlan pusztítás előidézői leszünk.
„A tanbeli zűrzavaros sötét korunkban, annak relativizmusával, naturalizmusával, antropocentrizmusával – amelyeket gyakran a «párbeszéd», a «pasztorális támogatás», a «Szentlélek
„Keresztény vagyok és lenne egy elég kellemetlen kérdésem. Tudni szeretném, hogy Isten szerint rossz dolog-e az önkielégítés.”
–Troy