A Boldogságos Szűz Mária Szeplőtelen Fogantatásának főünnepén, december 8-án a Pécsi Egyházmegye elindította a dedikált Lectio divina honlapot, mely a nagy múltú imádságos bibliaolvasási módszer mai körülmények közötti alkalmazásához nyújt gyakorlati segítséget.
Pál Feri atya a virrasztásról és a járványhelyzetről (homilia, 2020. nov. 29.) A homilia szöveges összefoglalója elolvasható itt.
Az angol születésű, kanadai szerző, Malcolm Gladwell számos könyvet írt a társadalomtudomány különleges kilátásairól. Könyvében, az Outliers-ben (Kiugró értékek), egy olyan népszerű gondolatot fogalmazott meg, mely szerint 10.000 óra munka szükséges bármilyen szakterületen, hogy mesterekké váljunk. Például a pilóták, akik 10.000 órát repültek, vagy zongoristák, akik több mint 10.000 órát szántak a gyakorlásra a billentyűkön. Ha egy nagyobb műtéten kellene átesned, inkább egy olyan sebészt választanál, aki ezerszer megcsinálta már, vagy egy kezdőt, akinek kevés gyakorlata van?
Öt éve, amikor megkeresztelkedtem, bölcs katolikusok figyelmeztettek, hogy rögös út áll előttem; hogy húsvét éjszaka a megtérésemnek nem végpontja, hanem a kezdete – írja a népszerű blogszerző, Jennifer Fulwiler.
Boldog voltam, hogy az egyház tagja leszek, hogy végre megtaláltam az igazságot és minden öröm forrását. El sem tudtam képzelni, hogy valaha alábbhagyhat a hit iránti lelkesedésem – folytatja az ötgyermekes konvertita. – Aztán kiderült, hogy igazuk van. Voltak helyzetek, amik elvették a kedvemet a hit dolgaitól, sőt egyes pillanatokban annyira el voltam keseredve, hogy mélyen meg tudtam érteni azokat, akik elfordulnak az egyháztól.
A gyűlölet a szeretetből fakad
A mai szlogenező társadalom egyik nagy tévedése azt követelni, hogy a szeretet vagy a gyűlölet között válasszunk. A gyűlölet az, amikor nem fogadsz el egy embert olyannak, amilyen, vagy valami hasonló. A szeretet az, amikor hagyod, hogy a személy az legyen, aki.
A történészek szerint egy napon Assisi Szent Ferenc azt mondta egy fiatal szerzetesnek: „Menjünk le a városba és prédikáljunk”. A novícius boldogan kísérte el Szent Ferencet. A főúton haladtak lefelé, majd több elágazáson és keresztúton keltek át, aztán kilyukadtak a külvárosba és végül visszaérkeztek a monostor kapujához.
Kívánok mindenkinek…
„Kívánj igazi ünnepet, kívánj igazabb életet” – szól az idén negyvenéves Piramis-sláger. Amikor elsőként hallottam ezt a számot, akkor nem gondoltam volna azt, hogy ez az igazi ünnep egyszer elszürkülhet, eltűnhet az életünkből.
Gyerekként nagy izgalommal vártam a karácsony eljövetelét, s ezt a várakozást sok minden külsőség is fokozta. Mint az előadás előtt a gong szava, úgy jelezték a bronz, ezüst és arany vasárnapok is a Kisjézus születésének ünnepét. Mára ez a várakozás eltűnt, elsikkadtak ezek a vasárnapok a tülekedős vásárlások lázában. Várakozás, lelki készülődés helyett viszont van Black Friday… Micsoda „fejlődés”, micsoda hamis jelképekkel!
„IMÁDKOZZATOK, HOGY KÍSÉRTÉSBE NE ESSETEK” (Lk 22,40)
A Szentírás világosan elénk állítja az imádság kettős hatását: kapcsolatba lépni szerető Atyánkkal (Mt 6,9, Miatyánk), másrészt lelki erőt nyerni a kísértések legyőzésére. Mindenki, aki imádkozni kezd, ezt a kettős célt kell, hogy maga elé állítsa. Mivel a kapcsolatot minden nap meg kell újítani és a mindennap felmerülő kísértéseket le kell győzni, ezért „szüntelenül kell imádkozni” (1Tesz 5,17).
Varga László püspök atya magvas előadása a az egyházról, mint tábori kórházról. Figyelem! Csak hanganyag, néhány vetített képpel.
Ismét a hálaadás időszakába léptünk, amit több országban külön is megünnepelnek. Annak ellenére, hogy a hálaadáshoz nem szükséges külön ünnep, néha mégis jó, ha valami emlékeztet rá. Különösen egy olyan évben, amiben most vagyunk, amikor is a nehézségek a legváltozatosabb formában jelentkeznek, felmerül a kérdés: „Köszönetet mondani? Mégis miért?”
Isten, a mi Atyánk adta az Ő angyalainak ezt a parancsot – őrizzenek bennünket, bárhová is megyünk [Zsolt 91,11]. Valóban, Isten angyalai közöttünk vannak, hogy megvédjenek a csatában, ahogy szembe kell néznünk az ördög kísértéseivel a mindennapi életben. Tekintettel arra, amit elviselünk minden nap, és nem tudván, hogy mit tartogat a jövő, szükségünk van minden segítségre, amit csak megkaphatunk!
A szerző engedélyével. A szerk.
Krisztusnak a Mindenség Királyának ünnepét XI. Pius pápa rendelte el és iktatta be a római kalendáriumba 1925. december 11-én publikált Quas primas apostoli levelével.
Az ünnep bevezetésével XI. Pius világosan kifejezésre juttatta, hogy a világban lévő bajok forrása nem más, mint a népek, államok és egyének elpártolása Krisztustól, illetve uralmának és törvényeinek megvetése, semmibe vétele.
„Várva vártam az Urat, és ő lehajolt hozzám, meghallotta kiáltásomat.” (Zsolt 40,2)
A fürdőszoba padlóján ültem, és könnyektől maszatos arccal zokogtam: „Uram, törődsz te egyáltalán a gondjaimmal?”
Alighogy kimondtam a szavakat, elöntött a bűntudat. Vannak asszonyok, akik gyereket szeretnének, de meddők, emberek, akiknek kifizetetlen számláik vannak, és elvesztették munkájukat, hajléktalanok, akik ágy helyett az utcán alszanak. Én meg panaszkodom egy gyermek miatt, aki nem hajlandó végigaludni az éjszakát, férjem miatt, aki túl későn jár haza a munkából, és a házban lévő rendetlenség miatt, amin nem tudok úrrá lenni.
Fasizmus, kommunizmus, globalizmus… 2018.07.19 – Dr. Barsi Balázs atya lelkigyakorlata Sióagárdon (4. előadás)