Minden fájdalmunk veszteségünk közepette ott van velünk
Varga László megyéspüspök homiliája, 2021. április 6.
Varga László megyéspüspök homiliája, 2021. április 6.
A John Henry Newman Intézet gazdaság-etika-globalizáció c. konferenciája. Második nap. Sümeg 2015. október 2.
A nemek forradalma (gender) – 2015. október 2. A John Henry Newman Intézet konferenciáján tartott első előadás
Isten az imádság ajándékával kimondhatatlanul nagy lehetőséget és kiváltságot adott az ember kezébe. Ő, a mindenható Isten egyértelmű ígéretei által kötelezte magát arra, hogy kéréseinknek megfelelően fog cselekedni velünk, amennyiben hittel és a Jézus nevében imádkozunk. „Imádkozzatok!” felhívásával az Úr egy megbízást adott számunkra, és egyúttal ígéretet is, amit Ő egészen biztosan beteljesít, ha bizalomteli hittel Őelé járulunk.
A lélekkeresztség szó valóban zavaró lehet, mert könnyen félreérthető, vagy egyéb szekták fogalmaival összekeverhető. Lehetséges az is, hogy új fogalmat kellene bevezetnünk arra, amit mi katolikusok lélekkeresztség (Baptism with the Holy Spirit) alatt értünk, azonban egyenlőre elég magyarázattal ellátni a fogalmat, hogy jól értsük miről is van szó.
Renáta (Békés)
Sajnos több közelebbi rokonnak és barátnak jutott zátonyra a házassága és most próbálnak új párral új életet kezdeni. Nagyon nehéz ehhez viszonyulnunk, mert egyfelől szeretem a személyt, de nem értek azzal egyet amit csinál. Másfelől, ha az új társát nem szeretjük/nem fogadjuk el, akkor őt se. Mi lehet az Istennek tetsző hozzáállás?
A mise varázsa
A tizenkilencedik században Frederick Faber atya híres mondása volt, hogy a mise „a legszebb dolog a mennynek ezen az oldalán.” Mivel minden szentmise a Kálvária újra-bemutatása és az oltár az a hely, ahol ég és föld találkozik, érthető hogy miért nevezte Szent Peter Julian Eymard a szentáldozást a „vallás legszentebb cselekedetének”. Értjük, hogy mindez igaz, csoda-e, hogy egyre több a hívő keresi azt a liturgiát, amely arra törekszik, hogy helyreállítsa a szent értelmét?
Dicsőség Jézusnak és Máriának! Örökkön örökké!
Önmagunkat Jézus Krisztus Legdrágább Vérének felajánlani nem új keletű a Katolikus Egyházban. Ez a cselekedet egyidős az első Nagycsütörtökkel, mikor Jézus Krisztus megalapította a papságot és az Oltáriszentséget. A következő szavakat szenvedésének előestéjén mondta az Úr: „Kezébe vette a kenyeret, hálát adott, megtörte és odanyújtotta nekik ezekkel a szavakkal: „Ez az én testem, amelyet értetek adok. Ezt tegyétek az én emlékezetemre.”
A Hitvallásban minden vasárnap megvalljuk többek között azt is, hogy hiszünk Jézus Krisztusban, aki alászállt a poklokra. Talán semmiről sem hallunk ritkábban, mint a Megtestesült Ige ezen misztériumáról. Szent Tamás azonban beszél róla és a következőket mondja:
Krisztus valóságosan meghalt értünk, vagyis valóságos emberi teste és valóságos emberi lelke valóban szétváltak, megszűnt köztük a lényegi egység. Az ember halálának egyik definíciója éppen ez: test és lélek szétválása. Krisztus tehát valóságosan meghalt.
Részlet Margaritha nővér könyvéből
Lukács evangéliumában olvassuk, amikor a pásztorok nyájukat legeltették, megjelent nekik egy angyal: „…az angyal így szólt hozzájuk: „Ne féljetek! Íme, nagy örömet adok tudtul nektek és az lesz majd az egész népnek. 11Ma megszületett a Megváltó nektek, Krisztus, az Úr, Dávid városában.” (Lk 2,10-11) Ez az üzenet vajon csak az akkori pásztoroknak szólt? Épp azt olvassuk: Íme, nagy örömet adok tudtul nektek, és az lesz majd az egész népnek. Jézus azért jött a világra, hogy az egész emberiséget megmentse. És Ő minden ember megmentője és egyetlen megváltója. Ez az örömhír az egész világnak szól, nemcsak a keresztényeknek.
„Hiszen tudom, milyen terveket gondoltam el felőletek – mondja az Úr; ezek a tervek a békére vonatkoznak, nem a pusztulásra, mert reménységgel teli jövőt szánok nektek.” Jer 29,11
A „hosszantűrés” nem tartozik kedvenc fogalmaim közé. Azt jelenti, hogy türelemmel viseljük a gondokat, bajokat. Én viszont nem akarok semmilyen bajt, s főleg nem hosszan tartó, gondterhes időket.
Mai szentírási szakaszunk bátorítást nyújt, amikor úgy érezzük, nem bírjuk tovább.
Az évek során abban a kiváltságban részesültem, hogy Isten sok, számomra feledhetetlen gyermekével ismerkedhettem meg, gyakran a CBMC-n (Keresztény Üzletemberek és Szakmai Vezetők Szövetsége) keresztül. Egyikük Robert D. Foster volt, aki 2016-ban, 96 éves korában költözött haza Urához. Életét egyszerű filozófia vezérelte: „Az életet érdemes megélni, az embereket érdemes szeretni, Istenben érdemes bízni.”
Melinda (Budapest)
Nemrég derült ki a kiskamasz fiam autizmusa, ami hála Istennek viszonylag enyhe, mégis azt látjuk, hogy az érzések megértése, megfogalmazása és a családunkon kívüli közösségekben való létezés problémát okoz számára. Ebben a helyzetben az egyik nagy aggodalmam, hogy hogyan tud ő majd felnőttként kapcsolatban lenni az Istennel, hogyan tudja őt az Isten megszólítani, ha a saját érzései ennyire érhetetlenek a számára. Ön is írta korábban, hogy ne becsüljük ebben alá az Istent – nyilvánvaló, hogy Ő (a szó minden értelmében) kreatív. De fogalmam sincs, hogy lehet egy olyan gyereket terelgetni a hit felé, aki soha nem reagál, ha hitbeli kérdésekről van szó.