Valóság

Naponta szembesülhetünk olyannal, hogy eretnek vagy hitevesztett, netán sosem hívő, de bűnben élő emberek értelmetlen dolgokat vallanak, a logika teljes hiányával cselekszenek, és a valóságtól teljesen elrugaszkodott állapot jellemzi őket. Ennek az állapotnak pedig az a sajátossága, hogy nem stagnál, hanem egyre rosszabbá válik, mintha az értelmetlenség spiráljába kerültek volna, amely egyre mélyebbre és távolabbra viszi őket a fénytől. És végül már a legalapvetőbb értelmesség híján élnek, a hétköznapokban is kapkodó, a következmények felmérését nélkülöző indulatos és gyűlölködő sodródás jellemzi őket, míg végül nem marad más számukra, csak a „levegőég összes démona, észvesztés”. Manapság ezt az állapotot szemlélhetjük a világban. Valamilyen bűnnel, bűnökkel tömegesen elszakadtak emberek a valóságtól, így már semmi sem valóságos előttük: sem a tett, sem a cselekvés következménye, sem Isten, sem ember. Nyitott szemmel és tehetetlenül sodródnak a sötétségbe.