Egy „vidám vallás” nem tud Edith Steint produkálni. Erre csak egy régi hit képes. Régi hit, amely nem fél a kereszttől.
Auschwitz említésére még mindig végigfut a borzongás a legerősebb ember hátán is. Ez a hely örökre a sátáni gonoszság szinonimája. A katolikusok azonban mást tudnak: nem tagadják Auschwitz embertelen borzalmait, hanem azt, hogy [a hely] a szentség olvasztótégelye.
17Valaki megszólalt a tömegből: „Mester, elhoztam hozzád a fiamat, akit néma lélek szállt meg. 18Amikor hatalmába keríti, a földhöz vágja, habzik a szája, csikorgatja a fogait és megmerevedik. Már szóltam tanítványaidnak, hogy űzzék ki, de nem tudták.” 19„Ó, te hitetlen nemzedék – válaszolta -, meddig maradjak még körödben? Meddig tűrjelek benneteket? Hozzátok ide hozzám!” 20Odavitték. Mihelyt a lélek meglátta, nyomban gyötörni kezdte (a fiút), úgyhogy az a földre zuhant s habzó szájjal fetrengett.
Az üzleti világban gyakran halljuk ezt a kifejezést: „üzleti vezetők”, amikor befolyásos és tekintélyes emberekre utalunk. Ugyanakkor milyen gyakran halljuk, hogy az emberek „szolgaként” utalnak magukra, ráadásul nem panaszként?
A szolga kifejezést lealacsonyítónak tekinthetjük, olyan valakire, aki kevés értéket képvisel. Egyesek akár a rabszolgával azonos szinten is tekinthetnek rá. Valójában azonban a „szolgáló vezetés” nemcsak legitim kifejezés, hanem egy olyan felhatalmazó megközelítés is, amely egyénileg és szervezetileg is maximalizálhatja a termelékenységet.
A Szűzanya a hívők anyja az Újszövetségben. Ő mondja: „Tegyetek meg mindent, amit mond nektek” (Jn 2,5). Tehát arra hív bennünket, hogy hallgassuk Jézus szavait. Hitünk nem merülhet ki abban, hogy hiszünk Isten létezésében. Ez szép dolog, de önmagában ez a hit még nem ment meg senkit. Ha Isten létezésébe vetett hitünk elég lenne megmentésünkre, akkor már a sátán is megmenekült volna.
Az életvezetés fogalma Platónra és Arisztotelészre vezethető vissza, nem pusztán egy divatod kifejezés a modern – posztmodern világban. Platón szerint az életvezetés feladata onnan ered, hogy az istenek gondoskodása az emberről hiányos, és nekik maguknak kell gondoskodniuk az életükről. Mintha az istenek magukra hagyták volna az embert. Meg kell találniuk azt az életmódot, ami a legelőnyösebb a számukra, és az egész polisz számára, ami nem egyszerűen állati, ösztönös, hedonista, hanem filozofikus, bölcs, mértékletes.
Családunk tagjai közül sokan magánvállalkozók, így saját maguknak dolgoznak. Én is mindig tudtam, hogy ugyanezt szeretném. A tervem az volt, hogy kifejlesztek egy olyan képességet, tudást, amivel el tudom érni, hogy kreatív legyek, a saját magam ura, és anyagilag annyira sikeres, hogy ne kelljen azon aggódjak, honnan szerzem meg a pénzt a szükségleteimre.
„A be nem vallott bűntudat másik menekülési útvonala a cinizmus. A pesszimista és a cinikus között az a különbség, hogy a pesszimista a saját lelkében folytatja a vesztes harcot az élet ellen, míg a cinikus valaki más lelkében próbálja megvívni a csatát.
Mindent törvény éltet
(Lukács Sándor előadásában)
NEHÉZ ERKÖLCSI KÉRDÉSEK: A jó hír az, hogy az aggályoskodás nem összeegyeztethetetlen a szentséggel. Még több jó hír, hogy ez leküzdhető. Íme 12 tanács ehhez.
Legtöbbünk megtapasztalt már lelki életében aggályokat, és némelyikünk lelki értelemben bénítónak találta ezeket. Loyolai Szent Ignác úgy határozza meg az aggály (skrupulum) fogalmát, hogy „amikor szabadon úgy döntök, hogy bűn az, ami nem bűn”. Az aggályos lelkiismeret ott is bűnt lát, ahol nincs
Konferenciabeszéd 1 2023_07_17 Konferenciabeszéd 2 2023_07_18 Konferenciabeszéd 3 2023_07_19 Konferenciabeszéd 4 2023 07 20 Konferenciabeszéd 5 2023 07 21
A házasságról alkotott nézeteink megbízható lelki barométert jelentenek a hit gyakorlásához való hozzáállásunk mérésére. A katolikus hit és a családok tükrözik egymást és összefonódnak A szabályok az 1960-as évek óta rossz hírnévnek örvendenek. Szükségünk van arra, hogy emlékeztessenek, hogy az igaz szabályok miért jók számunkra, és miért tesznek szabaddá bennünket. A gyakorló katolikusok „a szabályok szerint játszanak.”
„Mágia és hit” rádiósorozat, 11. előadás
Jelen előadássorozatom elsősorban a hívő katolikusok tisztánlátását szolgálja. Protestáns testvéreink csóválhatják a fejüket: mit beszélsz a numinizáció ellen, amikor a katolikusok arról nevezetesek, hogy szentelt tárgyakat használnak, képeket és szobrokat részesítenek vallási kultuszban, rituális technikáknak tulajdonítanak hatékonyságot, sőt az élő Isten helyett halott embereket hívnak segítségül?
A legnagyobb nyomás egy új vállalkozás születésekor, talán a „márka” kialakítása. Sokat hallunk termékfejlesztésről, a termékek és szolgáltatások jobb láthatóságának megteremtéséről, „márkaépítésről” az eladások növelése és a minél nagyobb piaci részesedés elérése érdekében.
Ez bonyolult kíhívás akkor, amikor a fogyasztók széles kínálattal találják szembe magukat. Legyen szó autókról, cipőkről, konzervekről, háztartási cikkekről, vagy épp éttermek ajánlatáról, a kérdés az, hogyan tehetjük termékünket vagy szolgáltatásunkat kiemelkedővé?
Magyar anyanyelvünk a katolikus anyaszentegyház hitének és tanításának egészen kiváló kifejező eszköze. A magyar kereszténységnek eredeti gazdagsága tükröződik abban a szókincsben, amely a Szentlélek Mátkáját illeti. Figyelemre méltó, hogy a magyar nyelv milyen nagyszerűen képes kimondani Isten Anyjának különlegesen áldott voltát.
A Boldogságos Szűz Mária mentes maradt az áteredő bűntől és annak minden szennyétől. Isten Őt kezdettől fogva kiválasztotta, egészen és teljesen betöltötte, lefoglalta és megszentelte: a mi Urunk Jézus Krisztus megváltása elővételezett módon, túláradó bőséggel áradt ki Reá. Az Angyali üdvözlet (Lk 1,26–38) vonatkozó kulcsfontosságú kifejezését emlékezetet meghaladó idő óta malaszt szóval imádkozza a magyarság.