Hányszor mondtad már el az Üdvözlégy Máriát? Ha nemes szokásod a rózsafüzér imádkozása, akkor már sokszor. Gondoltál már arra a két pillanatra, amikor Mária közbenjárását kérjük ebben az imában?
Most és halálunk óráján.
Van egy olyan gyakorlat, amellyel gyakran találkozhatunk szenteknél, akik elengedhetetlennek tartották és tanították, de amely mára nagyrészt elfeledetté, vagy legalábbis idegenné vált. Ez a röpimák sajátos csoportja, az isteni erények, azaz a hit, remény és szeretet felindítása.
Hogy miért vált elfeledetté? Mert például nem szívesen mondogatja Istennek olyan valaki, hogy „szeretlek”, aki valójában nem szereti őt. Idegenné pedig azért válhatott, mert már a katolikusok sem értik, hogy miért jó és szükséges ezek gyakorlása. Mivel érzelmek alapján ítélik meg a gyakorlat jóságát, hazugságnak vélik, hiszen nem érzik azt, amit ajkukkal mondanak, vagy esetleg szirupos érzelgősségnek, mert az érzelmek felkeltését vélik céljának.
Ha nem lenne nagyon nagy baj az Egyházban, csak akkor hallanánk a tyleri (Texas) egyházmegyéről, ha különös, nem mindennapi dolog történt volna ott. De mivel nagyon nagy baj van az Egyházban, azért hallunk róla, mert hétköznapi dolog történt: a püspöke azt teszi, amit egy püspöknek tennie kell. És ez azért visszhangzik szerte a földön, mert immár ez a szokatlan, nem mindennapi dolog. Ezért az ő augusztusi püspöki körlevele nekünk is szól.
Dr. Barsi Balázs atya szentbeszéde, Szécsény, 2023. nov. 5.
Egy világban… (ez nem egy film ismertetője), ahol bárhova mész is, folyton találkozol olyan üzenetekkel, amelyeket szándékosan az arcodba irányítanak, vagy esetleg finomabb módon, de megpróbálják ellopni a jóságodat. Nehéz lehet hű maradni ahhoz, amiről tudjuk, hogy helyes és igaz.
Képzeljük el azt a helyzetet, amikor egy felsővezető egy megbeszélés alkalmával megjelenik egy mosdótállal és törülközővel, és megmossa a beosztottai lábát. Egy ilyen jelenetet a vállalatnál a legjobb esetben is nagyon furcsának, hacsak nem hihetetlennek tartanánk. Mindazonáltal, ahogy a Bibliában Jézus Krisztus életéről szóló beszámolókat olvassuk, Ő pontosan ezt tette. És ez akkor is ugyanolyan megdöbbentő volt, mint amilyen ma lenne.
Dr. Barsi Balázs atya homiliája Szécsényből, 2023. okt. 29.
Tippek, hogy az ünnep szent maradjon – nem csak egyetemistáknak. A szerk.
Megünnepelni vagy nem megünnepelni a Halloweent? Semmi eretnek vagy bűnös nincs abban, ha valaki jelmezt visel – feltéve persze, hogy az szerény, és nem ösztönöz meggondolatlan viselkedésre. Néhány pohár ital elfogyasztása, ha nagykorú vagy, vagy a tökfaragás szintén ártalmatlan társasági tevékenység, és ki ne élvezne egy kis szezonális édességet? A Halloween parti élményének nem kell filmbe illőnek lennie. Rengeteg alternatíva van, hogy a nap szórakoztató maradjon.
A fantasy világának hullámai, a szuperhősök és antihősök, jedik és sithek, varázslók és muglik, tündék és hobbitok, britek és faunok, vámpírok és férfarkasok sztorijai nem egy szülőben és hitoktatóban vetnek fel kérdéseket: Mi ez az egész? Mit lehet vele kezdeni? Engedni vagy tiltani? Hasznos vagy haszontalan, esetleg felhasználható? Cikkünk ebben a nem könnyű helyzetben kínál szempontokat az eligazodáshoz.
„Tulajdonképpen keresztény vagyok, sőt római katolikus, úgyhogy nem várom el, hogy a ’történelem’ más legyen, mint egy ’hosszú vereség’ – bár van benne… néhány minta vagy felvillanás a végső győzelemről.” (J.R.R. Tolkien)
Katolikus szempontból viszonylag nyomorúságos időket élünk. Tolkien „hosszú veresége” lassan kezd úgy kinézni, mint egy győzelem. De az ilyen benyomások szinte eleve illúziók. Az egyházat azért küldték a világba, hogy egybegyűjtse Isten szétszórt gyermekeit. Hogy összegyűjtse, mint egy háló, az embereket minden törzsből, nyelvből, népből és nemzetből. Isten feladata, hogy visszadobja a rossz halakat, és összegyűjtse a jókat. Mindenki, akit össze akart gyűjteni, össze fog gyűlni. Nem kell félnünk. „Örök életet adok nekik, nem vesznek el soha, nem ragadja ki őket a kezemből senki.” (Jn 10,28). „Ne félj, te kisded nyáj, hisz Atyátok úgy látta jónak, hogy nektek adja országát.” (Lk 12,32).
I. esettanulmány (Észak-Karolina)
„Ne adjátok fel a plébániai iskolát. Az iskolák nagy kihívást jelentenek, de ne féljetek meghozni a nehéz döntéseket” – buzdít Lucas Rossi atya, aki az észak-kaliforniai Gastonia városában található Szent Mihály Katolikus Templom és Iskola lelkipásztora.
„Megéri túljutni a nehéz időszakokon” – folytatja Rossi atya. „Emlékeztesd magadat arra, hogy ez Jézus iskolája. Ha Ő azt akarja, hogy sikeres legyen, akkor az lesz. Az évről évre változó kihívások során is tartsátok szemeteket Krisztusra szegezve.”
Dr. Barsi Balázs atya homiliája Szécsényből, 2023. október 22.
Vassula és az automatikus írás
A ma emberének az egyik legnagyobb betegsége, hogy nem tud a JELENBEN élni, nem tud szembenézni a jelen kihívásaival, fél a jövőtől, a múltat sem tudja helyesen értékelni. Akik a múltba menekülnek, önmagukat áltatják azzal, hogy akkor jobb volt, ehhez mindenféle pogány és szélsőséges politikai eszmét magukévá tesznek, és még a vallást is belekeverik sajnos. Szüntelenül összehasonlításokat tesznek a jelen rovására, kritizálják és vádolják az Egyházat. Hamis próféták.
Forrás: gloria.tv