Meg kell tanulni vágyakozni azután, ami a miénk

Advent első vasárnapja

Mene, Tekel, Parszin

„Felelt erre Dániel, és így szólt a királynak: „A dolog értelme pedig ez: Mene: megszámlálta Isten országodat, és véget vetett neki. Tekel: megmért téged a mérlegen, és könnyűnek talált. Parszin: elosztotta országodat, és a médeknek meg a perzsáknak adta.” (Dán 5, 23-28)

Három mozzanat van együtt a babiloni király lakomájában, melyek feltételezik és erősítik egymást, hogy azután mindent elpusztítsanak: a megszentségtelenítés, az orgia és a bálványimádás.

Gyengeség és irgalom

„Az elment, lefejezte őt a börtönben és elhozta fejét egy tálon. Odaadta a leánynak, a leány pedig elvitte anyjának.” (Mk 6,28).

Mindenki vár valamit! A dolgozó a jólétet, az ifjú a boldogságot, a beteg a gyó- gyulást és egészséget, a nyugdíjas a békés öregséget. Keresztelő szent János, akinek ma vértanú halálára emlékezünk, azt az emberi várakozást képviselte, mely annak a kornak emberére volt jellemző! Ő várta az eljövendő Messiást.

Hol, mikor és hogyan találhatom meg az igazi lányt?

Sok szingli így látja a kapcsolatok világát: „Isten megteremtette a világot – 510 millió négyzetkilométer a felszíne, a feljegyzés kedvéért. Isten megteremtette még a lelki társamat és elhelyezte valahová ezen a világon. A feladatom, hogy megtaláljam, és Isten feladata úgy tűnik az, hogy elrejtse őt előlem, amíg ez lehetséges. Kényes ügy.

Dicsőítő áldozatok

„Hozzatok méltó áldozatot, és bízzatok az Úrban!” Zsolt 4,5

Be kell vallanom valamit. Sokévi Jézussal járás után, miközben arra vágyom, hogy Ő töltse be a lelkemet, még mindig gondot okoznak a teljesületlen kívánságok.

Éberség

„Virrasszatok! Legyetek éberek!”

Az adventi időszakban gyakorta halljuk ezeket a bibliai intéseket, melyek a készenlét, a várakozás fontosságára hívják föl a figyelmünket. Ha jól meggondoljuk, szinte az egész életünket átszövi a reménykedés, a beteljesületlenség érzése. Folyton-folyvást várok valakit vagy valamit.

A mindennapok eksztázisa

Mert balgák mindazok az emberek, akikben nincs meg Isten ismerete, akik nem tudták a látható javakból megismerni azt, aki van, s a műveket szemlélve nem ismerték föl az alkotót, hanem a tüzet, vagy a szelet, vagy az iramló levegőt, vagy a csillagok körét, vagy a víz árját, vagy a napot s a holdat tartották világot kormányzó isteneknek. (Bölcs 13,1-4)

A Szűzanya nem postai irodavezető, aki naponta üzeneteket küld

Ferenc pápa csütörtök reggeli homíliája

A kíváncsiság lelkülete konfúziót teremt és eltávolít bennünket Istentől, a bölcsesség Lelkétől, a Szentlélektől, aki békét ad nekünk – mutatott rá Ferenc pápa. November 14-én, csütörtökön reggel a Szent Márta házban bemutatott szentmisén a Szentatya a Bölcsesség Könyvéből vett első olvasmányt magyarázva megállapította, hogy az igazi keresztények a Szentlélek bölcsességében élnek (Bölcs 7,22-8,1). E bölcsesség révén haladnak előre ezzel az intelligens, szent, egyetlen, összetett és kifinomult lélekkel.

A házasság előtti szexről

Úgy hallottam a Bibla nem mond semmit a házasság előtti szexről. Igaz ez?

Bárki, aki azt állítja, hogy a Biblia nem mond semmit a házasság előtti szexről, nem sok időt tölthetett a Biblia olvasásával. A házasság előtti szex kifejezés nincs a Bibliában, mert az Írások ehelyett a paráználkodás kifejezést használják. Ezt a kifejezést használja Pál apostol a Korintusiakhoz írt első levél 6. fejezetében:

Az igazság pillanata a képmutatás gyakorlatává válik

Október 25-én, a Szent Márta Házban bemutatott szentmisén Ferenc pápa elmélkedését teljes egészében a kiengesztelődés szentségének szentelte. A gyónás azt jelenti, hogy őszinte szívvel, a gyermekek tiszta lelkületével indulunk el a Jézus szeretetével való találkozásra, elfogadva a „szégyen kegyelmét”, amely megérezteti velünk Isten bocsánatát.

Vannak elsők, akik utolsók lesznek

„Ezután bejárta a városokat és falvakat, és tanított, Jeruzsálem felé haladva. Közben valaki megkérdezte tőle: ,,Uram! Kevesen vannak-e, akik üdvözülnek?”  (Lk 13,22

Az Úr Jézus szavaiból kiviláglik, hogy kapcsolatunk ővele lehet annyira külsődleges és felszínes, hogy teljesen hiábavaló lesz hivatkoznunk rá az utolsó napon. A szív nélküli ismeret, a közösségvállalás nélküli együttlét a mi Urunkkal semmit sem ér.