Gyónni?
Gyónni kellemetlen. Sok katolikus valahova a tudata peremére száműzi a gyónást. Ünnepek közeledtével nagyot nyög és rászánja magát, hogy aztán minél hamarabb visszatérjen a „rendes” kerékvágásba, ahol nincsenek ilyen kényelmetlen dolgok.
Gyónni kellemetlen. Sok katolikus valahova a tudata peremére száműzi a gyónást. Ünnepek közeledtével nagyot nyög és rászánja magát, hogy aztán minél hamarabb visszatérjen a „rendes” kerékvágásba, ahol nincsenek ilyen kényelmetlen dolgok.
A kiosztás
A talentumokról szóló példabeszéd sohasem unalmas, bármelyik életszakaszunkban halljuk, mindig aktuális. A talentumokat osztó gazda maga az Úr. Minden jó felülről van, a Mennyei Atyától. Tőle ered minden és mindenki, és felé tart minden és mindenki. A Szentháromság ikonon ezért ül egyenes testtartásban, egyenes pálcával, Ő az Eredet, az Arkhé.
Nyolcvan év felé botladozó öreg emberrel beszéltem a falunkban. „Tanulták-e azt maguk, édes öcsém – így kezdi – a papi tudományban, hogy Boldogasszony reggelén bele lehet látni a napba! Akinek tiszta a szeme, az meglátja a felkelő napban Máriát. A régi öregektől én így hallottam. S ez így is igaz! Csak az én szemem már, tudja, olyan hamar könnyedzik. Valamikor én is láttam.” Az öreg sóhajtott, szeme most is „könnyedzett”. Az emlékezéstől.
Az igazi különbség nem az, hogy a boldogtalan családokban van bűn, a boldogokban pedig nincs. Egy családterapeuta gondolatai: „A boldog családok mind hasonlók egymáshoz, minden boldogtalan család a maga módján az.” Tolsztoj Anna Karenyinájának első mondatát gyakran idézik – pedig talán nem is teljesen igaz.
Sok kifogás esik manapság a böjt, a penitencia, az önmegtagadás ellen ; sokan fölpanaszolják a böjti törvény nehézségeit a munka s az élelmezési viszonyok bonyolultsága miatt, s azt hajtogatják, hogy inkább a belső érzületet kell művelnünk, mint a böjtöt sürgetnünk ; mindezekkel szemben szívesen elismerjük, hogy sok esetben — mint később fölsoroljuk — a böjti törvény tényleg nem kötelez és sokan bizonyos körülmények miatt ki is vannak véve alóla; de mindenekelőtt hangoztatom, hogy ki a böjtről helyesen akar ítélni, s ki ezt az ősrégi, keresztény gyakorlatot jól akarja méltányolni, annak előbb bele kell hatolni a bűnét bánó s a bűnért vezeklő kereszténységnek szellemébe, — annak előbb látnia kell mindazt, amit azok látnak, kik minket önmagunkbatérésre, penitenciára, bánatra, böjtre buzdítanak, — annak előbb az örök, szent remény magaslataira kell hágnia s átéreznie az örök üdvösség vágyát, s az örök kárhozat borzalmát, hogy a bűnt magában letörni s az elkövetett bűnökért elégtételt s engesztelést nyújtani tudjon.
Jacques Bernard, a Lille-i Katolikus Egyetem szentírásmagyarázat-tanára a káromlás szó eredetéről és természetéről is értekezik írásában, amelyet a La Croix katolikus lap közölt.
Amikor a Hetvenek görögre fordították a héber nyelvű Bibliát, három elég különböző fogalmat vontak össze a káromlást jelentő blaszfémia eredetijét képező blasphemein szóba. Az első a Naqav, ami azt jelenti: „kimondani Adonáj teljes nevét”, ami szigorúan tilos volt a zsidók számára, hiszen a név által magát az Úr személyét, a lényét illetjük. Éppen ezért volt tilos Istent ábrázolni is.
„Minden sötét időszak után örömünk megalázottsággal keveredik össze – Ha csak örömünk van, kérdés, hogy hallottuk-e egyáltalán Istent -, örülünk annak, hogy hallottuk a szavát és megaláz, amiért olyan sokára hallottuk meg: „Milyen nehezen értettem meg! Pedig Isten napokon és heteken át mondta.” Most adhatja meg Isten neked a megalázkodás ajándékát és vele együtt a szívnek azt a szelídségét, amely most már mindig kész Istenre figyelni.” (Oswald Chambers)
Idén is eljött a Valentin nap előtti hét és a Házasság hete. Tavaly már posztoltam erről egyet. Nagyon sok újat nem tudnék magamtól hozzátenni a témához, legfeljebb az elmúlt egy év tapasztalatait, napi küzdelmeinket és hála a Gondviselésnek fejlődésünk örömét. Így nem is saját gondolatokat, hanem Carlo Carretto „Család, kis egyház” című könyvből emelnék ki számos gondolatot.
P. Tilmann Beller (1938-2012) schönstatti atya
Tilmann atya 2012-ben ünnepelte pappá szentelésének 50. évfordulóját. 2007 óta évről évre látogatta a magyarszéki Mindenszentek Kármelt. A 2011 őszén tartott lelkigyakorlata alapján osztjuk meg az Olvasókkal a kincseket, amelyeket kaptunk.
Dr Papp Miklós görögkatolikus parókus, főiskolai tanár az Országos Lelkipásztori és Teológiai Napok keretében tartott előadást Egerben.
5 előnye annak, ha emlékezel saját halálodra
Otthonom közelében az autópályán van egy meglehetősen komor villogó jel, ami friss információt ad az utazóknak, hogy hány halálos kimenetelű közlekedési baleset volt az év során. Elég kijózanító látni, ahogy ez a szám emelkedik minden héten. A tavaly év elején ez a szám nulla volt. 2015 végén 556-ot mutatott.
Amint arról beszámoltunk,2016. január 21-én hozták nyilvánosságra Ferenc pápa döntését, miszerint a nagycsütörtöki lábmosás szertartásában mostantól nők is részt vehetnek. Az alábbiakban Kajtár Edvárd, a Magyar Liturgikus és Egyházzenei Intézet irodavezetője írását közöljük a változással kapcsolatban.
Itt ülsz előttem. Szomorú vagy. Egy ideje már mind arról beszélsz, hogy partnered mintha megváltozott volna. Eddig, ismerkedéstek elején minden rendben volt. Sokat nevettetek, csacsogtatok, mindenféléről elbeszélgettetek. Egy ideje viszont többször is mintha befelé fordulna. Hallgat. És te nem tudod, hogy ez mit takar? Nem érted, miért teszi?
P. Tilmann Beller (1938-2012) schönstatti atya
Tilmann atya 2012-ben ünnepelte pappá szentelésének 50. évfordulóját. 2007 óta évről évre látogatta a magyarszéki Mindenszentek Kármelt. A 2011 őszén tartott lelkigyakorlata alapján osztjuk meg az Olvasókkal a kincseket, amelyeket kaptunk.