Tanítás (atyák, tanító testvérek)

Ő az első, az örök kezdeményező

A Pápai Ház szónokának 1. adventi prédikációja a Szentlélekről

December másodikán pénteken délelőtt kilenc órakor tartotta meg Raniero Cantalamessa kapucinus atya első ádventi beszédét az Apostoli Palota Redemptoris Mater kápolnájában, Ferenc pápa és a római kúria tagjai jelenlétében. A kúria bíborosai, püspökei és papjai mellett jelen voltak a szerzetesrendek legfőbb elöljárói és helyettesei is. A szónok e mostani sorozatában a Szentlélekről elmélkedik

Tanítás (atyák, tanító testvérek)

Ha lenne egy…

„Megismeritek az igazságot, és az igazság szabaddá tesz benneteket.” (Jn 8,32)

Van egy kis forgatókönyv, amit sokan szeretünk eljátszani az agyunkban, ám ez amilyen rövid, olyan veszélyes is. Akár a legfőbb akadálya lehet Istennel való kapcsolatunk kiteljesedésének. Hazugságon alapul, és valahogy így hangzik: Boldog lennék, és úgy érezném, semmi sem hiányzik az életemből,
– ha csinosabb lennék.
– ha lenne férjem.
– ha a férjem gyöngédebb és romantikusabb lenne.
– ha gazdagabb volnék.
– ha jobb természetem lenne.
– ha lenne gyermekem.

Tanítás (atyák, tanító testvérek)

Dr. Gál Péter: Advent

Tudom, hogy nem az én ötletem egészen…Sokan, szépen, ügyesen megírták már a várakozás titkának novelláit, színdarabjait, filmjeit. De ha lenne időm, én is megírnám ezt, valami ilyesmit, ami a várakozásról szól, akkor is, ha emlékeztetne bárkit a már látott-olvasott dolgokra. Semmi másról, csak a nagy várakozásról…

Tanítás (atyák, tanító testvérek)

Mikor a szégyen terhe nyom

„Futok utána, hogy magamhoz ragadjam, ahogy Krisztus is magához ragadott engem. … Elfelejtem, ami mögöttem van, és nekilendülök annak, ami előttem van.” (Fil 3,12b.13b)

Meleg, bolyhos köntösömben kimentem, és leültem a hátsó bejárat elé. A nyírfa levelei dideregtek a friss reggeli szellőben, a telet az avar alatt átvészelő százszorszépek kitárták arcocskájukat a napfény előtt.

És akkor megszólalt. A kakas.

Tanítás (atyák, tanító testvérek)

A liturgia nem rólad vagy rólam szól

Ad orientem

„Szeretnék hangsúlyozni itt egy nagyon fontos tényt: Isten, nem pedig az ember áll a katolikus liturgia középpontjában. Mi eljöttünk, hogy imádjuk őt. A liturgia nem rólad vagy rólam szól, nem itt ünnepeljük a saját identitásunkat vagy eredményeinket, nem itt emeljük fel, vagy népszerűsítjük saját kultúránkat és a helyi vallási szokásokat. A liturgia elsősorban és mindenekelőtt Istenről és arról szól, amit Ő tett értünk.

Tanítás (atyák, tanító testvérek)

Kinek a gyermekeit nevelem?

„Ne törtessünk kihívóan s egymásra irigykedve hiú dicsőség után.” (Gal 5,26)

Elvárhatnátok tőlem, hogy gyorsabban tanulok.

Hát nem. Már megint ugyanott tartok. Most épp a próbafülkében. A kíméletlenül éles fényben. Rajtam az a bizonyos divatos szabású-stílusú ruhadarab, mely XY-on olyan jól áll. Rajtam kevésbé. Ezen a csípőn, ebben az életkorban, ilyen bőrszínnel.

Tanítás (atyák, tanító testvérek)

Belefáradtam a jócselekedetekbe

„A jó cselekvésében pedig ne fáradjunk el, mert a maga idejében aratunk majd, ha meg nem lankadunk.” (Gal 6,9)

Fásultnak éreztem magam. Tudtam, hogy meg kell újítanom elkötelezettségemet az adakozás iránt.

Hiába csodáltam mindig a nagylelkű embereket, és közéjük szerettem volna tartozni, a szívemben valamilyen ellenállást kezdtem érezni a jókedvű adakozó-léttel szemben életem minden területén, legyen szó az időmről, a képességeimről, anyagiakról.

Tanítás (atyák, tanító testvérek)

Fordítsd oda neki a másikat is

Hallottátok, hogy azt mondták: ‘Szemet szemért, és fogat fogért’. Én viszont azt mondom nektek: ne szálljatok szembe a gonosszal, hanem aki megüt téged a jobb arcodon, fordítsd oda neki a másikat is. És aki el akarja perelni tőled az ingedet, engedd át neki a köpenyedet is; s ha valaki kényszerít téged egy mérföldnyire, menj el vele kettőre. Aki kér tőled, annak adj, és attól, aki kölcsön akar kérni tőled, el ne fordulj. (Mt 5:38-42)

Erről a pofozkodós evangéliumi részről kétféle érvelést is hallottam.

Tanítás (atyák, tanító testvérek)

Mihez kezdjünk nehezen kezelhető kapcsolatainkkal

„Alázkodjatok meg Isten hatalmas keze alatt, hogy annak idején felmagasztaljon benneteket.” (1Pt 5,6)

Érezted már, hogy kezelhetetlenné vált egy kapcsolatod? Talán a kellős közepén vagy egy bonyolult, zűrös, megjósolhatatlan kimenetelű szituációnak?

Előfordul, hogy hiába küszködök, nem találom a megfelelő szavakat, amikkel mederbe terelhetek egy vitát. Jó az, ha beszélgetünk, ám néha csak mondjuk a magunkét, körbe-körbe járunk, és nincsenek termékeny szavaink, amik továbblendíthetnének. Ilyenkor azt érezzük, legszívesebben feladnánk. De mielőtt feladnám, megtanultam, hogy jobb, ha egy időre elhallgatok.

Tanítás (atyák, tanító testvérek)

Várakozva, vágyakozva

„Hiszen öröktől fogva nem hallottak és fülökbe sem jutott, szem nem látott más Istent te kívüled, a ki így cselekszik azzal, a ki Őt várja.” (És 64,3) (KG)

Nem ismerek olyan embert, aki szeret várni.

Műszakilag fejlett világunk arra tanít, hogy nem kell várakozni. Hogy mást ne mondjak, pillanatokkal az után, hogy megosztottad a szociális médián, már az egész világ láthatja a képeket, amiken a barátnőddel ebédelsz.

Tanítás (atyák, tanító testvérek)

Mikor az élet súlya megnyomorít

„Amikor Jézus meglátta, odahívta és így szólt hozzá: „Asszony, megszabadultál betegségedtől.” Közben rátette a kezét. Az rögtön fölegyenesedett, és dicsőítette az Istent.” (Lk 13,12-13)

Hallotta a hangját, de nem látta. A környező tömeg eltakarta előle. Teste hajlott volt, nem tudott felegyenesedni, nyakát nyújtva próbálta megpillantani. És akkor Ő váratlanul magához hívta.

El tudom képzelni, mekkorát dobbant az asszony szíve, majd lassan megindult előre a zsinagógában. Vajon miért szemelte ki Jézus éppen őt? Nyomorékságával akar példálózni? Vagy nyilvánosságra hozza legmélyebb fájdalmát, legsötétebb titkait?