Barsi Balázs – sióagárdi lelkigyakorlat (2017/5)

A társ szeretete nem ördögtől való

Jó pár évvel ezelőtt jelent meg Ayelet Waldman esszéje a New York Timesban, amelyben elárulja, hogy jobban szereti a férjét, mint a gyerekeit (négy van neki). Ez nem minden: még csak nem is szégyelli magát miatta, hanem direkt azt gondolja, hogy ez a gyerekeknek is jó, hiszen érzik, hogy biztonságban vannak: a szüleiké egy stabil párkapcsolat, nem kell attól félni, hogy bármelyik szereplő hirtelen lelép a postással / postásnővel. Szereti a férjét? Máglyára vele! (divany.hu)

Barsi Balázs – sióagárdi lelkigyakorlat (2017/4)

Rekeszbe zárt hit?

A rekeszek hasznosak. Itt van például az autó „rekesze”, a kesztyűtartó, még ha kesztyűt nem is tartanak benne, inkább zseblámpát, térképet, javítási útmutatókat és más efféléket. A szerszámosládákat, barkácsfelszereléseket szintén rekeszekre bontják, hogy könnyebben lehessen megtalálni bennük a különböző dolgokat. Viszont mi a helyzet a hitünkkel, lelkiségünkkel? Rekeszbe zárjuk, és csak néha vegyük elő?

Barsi Balázs – sióagárdi lelkigyakorlat (2017/3)

Világiak a plébániai lelkipásztorkodásban (12)

12. Kapcsolatteremtés templomba nem járó családokkal

Minden plébániához sok olyan család tartozik, melynek tagjai katolikusnak vallják magukat, talán rendszeresen fizetik az egyházi hozzájárulást is, de templomba nem járnak, szentségekhez nem járulnak. Adataikat nyilvántartjuk, de személyesen csak elvétve találkozunk velük: temetés, keresztelés, esetleg első áldozás alkalmával, a karácsonyi éjféli misén, a nagyszombati feltámadási körmeneten, vagy talán még olyankor sem.

Vannak közöttük vallási szempontból érdektelenek, akiknek nincs is igényük többre, akik az egyházi közösség részéről történő jó szándékú közeledést visszautasítják. Velük nem tudunk mit kezdeni. De a tapasztalat szerint mindig akadnak közöttük a vallási kérdések iránt érdeklődést mutató családok is, akiket rendszerint vallástalan környezetük, kialakult szokásaik, életrendjük, esetleg hiányos, vagy hibás vallási ismereteik tartanak távol az egyháztól.

A legjobb haditerv

„Amikor Józsué Jerikó közelében tartózkodott, fölemelte szemét és látott egy embert: előtte állt, s kivont kard volt a kezében. Józsué odament hozzá és megkérdezte tőle: ’Hozzánk tartozol vagy ellenségeinkhez?’” Józs 5,13

Mind voltunk már ilyen helyzetben. Ott állunk az elénk tornyosuló nehézségek mozdulatlan fala előtt, s elkerülhetetlen vereségről suttog a fülünkbe a félelem.

Ezért is vagyok annyira hálás Isten igéjének. A Biblia lapjain újra meg újra elénk kerülnek történetek emberekről, akiknek példája segíthet küzdelmeinkben. Akik tudják, mit jelent Az Úrra tekinteni, és Rá bízni magunkat.

Barsi Balázs – sióagárdi lelkigyakorlat (2017/2)

Megkülönböztetni csak a jót lehetséges

Schneider püspök: ’Súlyos felelősség’ terheli a pápát, aki ’úgy tűnik’, hogy megengedi a házasságtörést

Lengyelország, 2017. augusztus 31. (LifeSiteNews) — Úgy tűnik, hogy Ferenc pápa Amoris Laetitia kezdetű apostoli buzdítása a lelkipásztori „megkülönböztetés” irányába halad, amely „megengedi, hogy a házasságtörő folytassa a házasságtörést” – mondta Athanasius Schneider püspök a legutóbbi Lengyelországban tartott Tradition, Faith and Property konferenciáján.

Világiak a plébániai lelkipásztorkodásban (11)

III. RÉSZ
Családpasztoráció

11. A családpasztoráció fogalma, jelentősége, munkatársai

11.1. A családpasztoráció fogalma

A családokkal való foglalkozás gondolata századunk első felétől egyre gyakrabban jelenik meg az egyházi dokumentumokban. A II. Vatikáni Zsinaton igen hangsúlyos helyet kap, a zsinat okmányaiban mintegy harminc alkalommal szerepel.

Maga a „családpasztoráció” kifejezés, mely lényegében a családi lelkipásztorkodást, pontosabban a család lelkipásztori gondozását jelenti, a VI. püspöki szinódus (1980), és az annak nyomán keletkezett Familiaris Consortio (II. János Pál pápa apostoli buzdítása, 1981.) megjelenése óta használatos.