Tanítás (atyák, tanító testvérek)

Család Istennel

A közelmúltban ismertettük Margaritha nővér új könyvét. Kedvcsinálásként egy másik fejezetet is közreadunk – köszönet Klára testvérünknek a lehetőségért.

Tanítás (atyák, tanító testvérek)

Barsi Balázs atya válaszol

Mi értelme van annak, hogy újra lehet latinul misézni? Ez nemcsak az idősebb generáció nosztalgiázása, miközben a fiatalabb nemzedékek inkább a gitáros miséket szeretik?

Mi a jelentősége a kérő imának, amikor Isten úgyis mindentudó, mindenható és jóságos, s pontosan tudja, mire van szükségünk, mi szolgálja az üdvösségünket és mi nem?

Tanítás (atyák, tanító testvérek)

Szent Ágoston vallomásai

Az első hang, amelyet Szent Ágoston megüt, Isten dicsérete; – ez azután végigrezeg hatalmas hullámokban a Vallomások összes könyvein. Nagy szelleme azonban már itt is súlyos kérdést feszeget, nevezetesen azt, hogy Istenhez közeledésünk a természetes vallásos érzés indítása-e, vagy tételes ismeret erejében történik? Válasza itt rövid, de a tizedik könyvben (VI-XXVI. fej.) ismét foglalkozik e kérdéssel.

Tanítás (atyák, tanító testvérek)

Három exorcizmus Márk evangéliumából

Az Úr békéje legyen veletek mindenkor.

Javaslom, hogy elmélkedjünk a Márk evangéliumba elbeszélt három exorcizmusról.

Márk evangéliumát olvasva az a benyomásunk, hogy Jézusnak küldetése a sátánnal történő állandó konfrontálódás. A kérdés, amit a tisztátalan lélek tesz fel Jézusnak az első exorcizmus elbeszélésekor, így hangzik: “Mi közünk egymáshoz, názáreti Jézus! A vesztünkre jöttél?” (Mk 1,24). Ez a benyomás nem kizárólag magából az exorcizmus elbeszéléséből származik, amiből csak három található (1:23-28; 5:1-20; 9:14-29), hanem számos hivatkozásból, melyek a legváltozatosabb kontextusban tűnnek fel.

Tanítás (atyák, tanító testvérek)

A laikusok szerepe az egyházban

A lelkipásztor szemével

Mi a küldetése egy világinak — mit tehet az egyház megújuló életéért, az evangelizáció érdekében… A kérdésnek könyvtári irodalma van. Most csak néhány alapvető szempontot kíséreljünk meg összefoglalni.

Tanítás (atyák, tanító testvérek)

A magány csapdájában 6.

6. rész – Az önfejűség és makacsság

Néhány hónappal ezelőtt a Novo-Tyihvini női monostor elöljárója, Domnika igumenia (apátnő) a belső magányosságról beszélgetett a nővérekkel.
A beszélgetést a monostor honlapján nyilvánosságra hozták, és nagy érdeklődést váltott ki. Mivel a probléma napjainkban rendkívül aktuális és az elmagányosodás társadalmunkban tömeges méreteket öltött, ezért a „belső használatra készült beszélgetésből” egy új, a szélesebb közönségnek szánt beszélgetés született.

Tanítás (atyák, tanító testvérek)

A magány csapdájában 5.

5. rész – Az elcsüggedés

Néhány hónappal ezelőtt a Novo-Tyihvini női monostor elöljárója, Domnika igumenia (apátnő) a belső magányosságról beszélgetett a nővérekkel.

A beszélgetést a monostor honlapján nyilvánosságra hozták, és nagy érdeklődést váltott ki. Mivel a probléma napjainkban rendkívül aktuális és az elmagányosodás társadalmunkban tömeges méreteket öltött, ezért a „belső használatra készült beszélgetésből” egy új, a szélesebb közönségnek szánt beszélgetés született.

Tanítás (atyák, tanító testvérek)

A magány csapdájában 4.

4. rész – Az irigység

Néhány hónappal ezelőtt a Novo-Tyihvini női monostor elöljárója, Domnika igumenia (apátnő) a belső magányosságról beszélgetett a nővérekkel.

A beszélgetést a monostor honlapján nyilvánosságra hozták, és nagy érdeklődést váltott ki. Mivel a probléma napjainkban rendkívül aktuális és az elmagányosodás társadalmunkban tömeges méreteket öltött, ezért a „belső használatra készült beszélgetésből” egy új, a szélesebb közönségnek szánt beszélgetés született.

Tanítás (atyák, tanító testvérek)

A magány csapdájában 3.

3. rész – A hiúság
Néhány hónappal ezelőtt a Novo-Tyihvini női monostor elöljárója, Domnika igumenia (apátnő) a belső magányosságról beszélgetett a nővérekkel.
A beszélgetést a monostor honlapján nyilvánosságra hozták, és nagy érdeklődést váltott ki. Mivel a probléma napjainkban rendkívül aktuális és az elmagányosodás társadalmunkban tömeges méreteket öltött, ezért a „belső használatra készült beszélgetésből” egy új, a szélesebb közönségnek szánt beszélgetés született.

Tanítás (atyák, tanító testvérek)

Martin Luther King mai álma

Az üzenet, melyet meg szeretnék osztani, a szívem legmélyéből jön, s abból a felelősségtudatból, hogy védeni kell a társadalom legsérülékenyebb aspektusait. Ezek pedig az élet és a család szeretete.

Mai beszédem és civiljogi aktivista munkám három alapigazságon alapul:

– Minden ember érdemes arra, hogy emberi mivoltából eredően tiszteljék őt

– Semmilyen feltételek mellett nem tekinthető egy emberi élet kevesebbnek, vagy épp többnek, mint ami a maga abszolút valójában

– Minden emberi élet a fogantatás pillanatában kezdődik.

Tanítás (atyák, tanító testvérek)

A magány csapdájában 2.

2. rész – A sértettség

Néhány hónappal ezelőtt a Novo-Tyihvini női monostor elöljárója, Domnika igumenia (apátnő) a belső magányosságról beszélgetett a nővérekkel.

A beszélgetést a monostor honlapján nyilvánosságra hozták, és nagy érdeklődést váltott ki. Mivel a probléma napjainkban rendkívül aktuális és az elmagányosodás társadalmunkban tömeges méreteket öltött, ezért a „belső használatra készült beszélgetésből” egy új, a szélesebb közönségnek szánt beszélgetés született.

Tanítás (atyák, tanító testvérek)

A misszió és az új evangelizáció

A misszió és az evangelizáció fogalmának alakulása korunkban

A katolikus egyház a legújabb korban több lépésben új és új módon próbálta meghatározni a “martüria”, a “misszió” fogalmát.

Az egyház hagyományos meghatározása szerint: a missziós tevékenység vagy terület fogalomkörébe tartoznak azok ,,a népcsoportok vagy területek, amelyeken Krisztus és az Ő evangéliuma ismeretlen, vagy ahol hiányoznak a beérett keresztény közösségek, amelyek képesek arra, hogy az adott körülmények között megéljék, és más embercsoportoknak is hirdessék a hitet. Ez a helyzet a pogányokhoz szóló missziós tevékenységet igényli,, (vö. AG 6; EiE 45–49).¹