A cikkben természetesen nem a híres dalról lesz szó, hanem a virágterápiát, virágterápiákat (mivel több is van belőlük) járjuk körül. A szép, színes szirmú virágokat ki ne szeretné, de vajon tényleg bírnak gyógyító hatással? Írásunkban két, elterjedt módszert, a Bach-féle virágterápiát és az ausztrál virágesszenciákat vizsgálunk meg közelebbről.
Mikor először olvastam Szent Ferenctől (1182-1226) ezt a kifejezést, azt hittem túloz. Később azonban, amikor jobban megismerkedtem életével és gondolkodásmódjával, igazat adtam neki: a halál valóban testvérünk, hisz azért kopogtat életünk ajtaján, hogy hazavigyen bennünket igazi otthonunkba, és ott örökre együtt lehessünk azokkal, akiket szerettünk…
Ebben a nagyböjtben is sokat foglalkoztam a gondolatával. Nem csak ilyen és ehhez hasonló idézetek segítettek ebben, mint: „A kereszt (értsd: a halál) másik oldalát feltámadásnak hívjuk!” Hanem egy érdekes színi előadás is…
A bejegyzésssel azonos címmel jelent meg híradás egy új tudományos kutatásról a londoni The Times napilapban. Az alábbiakban a lap cikkének magyar nyelvű fordítását közöljük a Katolikus Válasz blogról.
Ahogy a Biblia magyarázza, az igazak öröklik a földet. Másrészt az istentelenek nem virágoznak. A Bibliának teljes mértékben igaza van, legalábbis egy tudományos szakcikk szerint, ami azt állítja, hogy a vallásos emberek magasabb reprodukciós rátája alapján az ateizmus kihalásra van ítélve.
„Igen, Uram – felelte –, hiszem, hogy te vagy a Messiás, az Isten Fia, aki a világba jön.” (Jn 11,27)
A legjobb barátnőim mind Márták. Hívhatják őket Aninak vagy Erzsébetnek, ugyanolyan vendégszeretők, mint bibliai előképük, Márta, aki megnyitotta otthonát egy csapat szedett-vedett tanítványnak.
A teljes szöveg magyar fordítása (2016. november 14.)
A római katolikus Anyaszentegyház négy bíborosa – Walter Brandmüller, Raymond Burke, Carlo Caffarra és Joachim Meisner – nyilvánosságra hozta azt a levelet, melyet Ferenc pápának írt, hogy tisztázzon öt vitatott kérdést az Amoris Laetitia kezdetű apostoli buzdítás tanításával kapcsolatban.
A levél 2016. szeptember 19-én kelt. A bíborosok azután hozták nyilvánosságra, hogy nem kaptak választ Ferenc pápától. A levél és a vitatott kérdések teljes szövegét alább közöljük. (A szöveget elsőként Edward Pentin és Sandro Magister jelentette meg. A magyar fordítást Sallai Gábornak köszönhetjük.)
13. FEJEZET
A FÁSULTSÁG
1. Amint azt az eddigiekben már említettük, gyakran ez is egyike, éspedig elsőszülötte a szószátyárság sarjainak: a fásultság. Ezért tehát illő beosztást juttatunk neki a bűnök láncolatában.
A fásultság a lélek ernyedtsége, az elme erőtlensége, az önfegyelmezés elhanyagolása, hivatásundor, a világiak magasztalója, Isten megszólója, – hogy könyörtelen, kegyetlen –, zsibbadt zsolozsmázás, gyengélkedő az imában, acélos a szegények szolgálatában, a kétkezi munkában serény, engedelmesség dolgában kiállja a próbát.
ÁPRILIS
1. Az a lélek, mely Isten kedvéért azon fárad, hogy Istenen kívül semmihez se ragaszkodjék, nagyon hamar eljut az Istennel való egységre.
2. Az Istennel egységben lévő lélektől úgy fél az ördög, mint magától az Istentől.
3. Ha a lélek egységben is van a szeretettel, ez az egység nem vonatkozik az első önkéntelen indulatokra.
A PTE ÁJK Doktori Iskolájának szervezésében március 10-én „Jézus pere” címmel tartott nagy sikerű előadást dr. Barsi Balázs atya, ferences
40 éven át miért éppen a sivatagon át vezette őket?
A vicc szerint azért, mert szégyellt volna velük a strandon a tengerparton végig menni. Ám sok igazság van ebben, nagy isteni pedagógia.
A keresztények meggyőződésére és viselkedésére soha nem szolgálhatnak zsinórmértékként a tudományos kutatások, melyek mindenkor revízió alá eshetnek; az utolsó mérce sokkal inkább a Szentírás, mely Isten kinyilatkoztatásaként mélyebb igazságokat tartalmaz, mint amire bármely még oly szolid emberi tudomány képes. Ez semmiképpen nem jelenti a tudomány lebecsülését, melyet a keresztény gőg sokszor propagált, hiszen a valódi tudomány segít a híveknek az Isten által kinyilatkoztatott igazságok mélyebb megértésében.
Március 24-én tartotta meg P. Raniero Cantalmessa kapucinus a Római Kúria számára a harmadik nagyböjti elmélkedését, melynek témája a Szentlélek szerepe Krisztus húsvéti misztériumában. A Redemptoris Mater kápolnában tartott prédikáción – melyen részt vett Ferenc pápa is – a szónok folytatta a Szentlélek üdvösségtörténeti szerepéről szóló sorozatát.
A közösségvezetés feladatát elvégezni lelkiismeretesen: Nem kis dolog. Tehát ennek elvállalása egy belső dilemmának a harcát jelenti. Erről szól a történet. Az én szerepem egy házaspárral egyetemben,( mint team-ek ), magának a vezetőválasztásnak a lebonyolítása volt. Annyi előzetes tájékozódottságunk volt a feladatunkat jelentő választást illetően, hogy ott nem igen akarta senki elvállalni a vezetést. A közösség tagjai, mint házaspárok, mind nagyon aranyosak és értékesek voltak, de senki nem volt ambicionálva, hogy vezesse a közösséget.
Nagyböjtben vagyunk, Anyaszentegyházunk csak két szigorú böjti napot hirdetett meg: Nagyszerdát és Nagypénteket, és a pénteki napokon tilos húst enni. A böjt imával párosulva engesztelés a bűnökért, saját bűneinkért vagy közbenjárás másokért.
12. FEJEZET
A HAMISSÁG ÉS HAZUGSÁG
1. A tűz a kovakő és a vas találkozásából keletkezik, a hazugság pedig a szószátyárságból és a szellemeskedésből. A hazugság a szeretet romlása, a hamis eskü meg istentagadás.
2. Egyetlen épeszű ember se gondolja azt, hogy a hazugság bűne csekélység, hiszen mindennél rettenetesebb kijelentést tett ellene a Szentlélek. Ha – miként Dávid mondja Istennek – „elveszted mind, kik hazugságot szólnak”, akkor hova gondolnak azok, akik a hazugságot esküszegéssel fércelik össze?