A tisztítóhely Isten jóságának, irgalmának és szeretetének eléggé fel nem becsülhető kegye, eléggé meg nem hálálható ajándéka és egyik legvigasztalóbb jótéteménye.
Ha nem volna tisztítóhely, még a megszentelő kegyelem állapotában elhunytak legnagyobb része sem üdvözülhetne. A mi sorsunk is valószínűleg ez lenne tisztítóhely nélkül!
Alig van újság, amely ne tartalmazna horoszkópot. Napi tévéműsor az asztrológiai tanácsadás. Politikusokról, vezető üzletemberekről, bankárokról beszélik, hogy semmit sem tesznek az asztrológusuk nélkül. Egyes cégek a születési csillagjegyet is figyelembe veszik, ha valaki állásra pályázik. Nem kérdés, hogy újra tért hódít a sokáig régi babonaságként megmosolygott asztrológia. Hogyan álljunk hozzá? És főként: miként vélekedik róla a kereszténység?
FRISSÍTVE (1): A videót a Facebook időközben – gyűlöletbeszédre hivatkozva – törölte, Szász Péter magánprofilja pedig 30 napos tiltást kapott.
A teológiailag képzetlen főpolgármesterrel Szász Péter, a Depositum hitvédelmi Facebook-oldal főszerkesztője mosta fel a padlót.
Az írás többször helyet változtatott az interneten, ezért úgy döntöttem, hogy az egészet közreadom. A szerk.
Az abortusz okai
Az okok keresésénél és vizsgálatánál tisztán kell látni, hogy a nőknek nem hobbija az abortusz. Általános tapasztalat, hogy a magzatelhajtásra jelentkezők nem saját jószántukból keresik fel a klinikákat, hanem férjük vagy a partnerük nem fogadta el a gyereket. Az abortusz egy nő életében a legnagyobb kudarcot jelenti. A magzatától megválni készülő (kényszerülő) nő megfosztatik az élete teljességéhez vezető lehetőségtől, az élet adásától. Át kell élje a totális elhagyatottság és kiszolgáltatottság állapotát. Az abortusz jogának a „kivívásával” a nők nagymértékben ki vannak szolgáltatva a férfiaknak. A férfiak nagy része Magyarországon úgy érzi, hogy neki semmi köze az abortuszhoz.
Varga László püspök az augusztus 20-i szentmisét a város vezetőiért, s minden lakójáért ajánlotta fel.
Az a különös jelenség, hogy a világ sok országában a transzneműség a társadalmi norma és a jogrend részévé vált, megbontva a nemek szilárd kettősségét, a romantika paradox és – a szó drámai értelmében vett – tragikus célba érése. Semmiképpen ne menjünk el a jelenség mellett, mert mindennél erőteljesebben mutatja, milyen mélyen átformálta a nyugati embert az a romantikus hiedelem, hogy amit belül érzünk, az az igaz.
Egy közép-ázsiai gondolatai a szentáldozásról, SZIT 2010.
„És most álljon itt a „DOMINUS EST” könyvhöz írt előszava Malcolm Ranjith, az Istentiszteleti és Szentségi Fegyelmi Kongregáció titkára tollából, egyetértek vele teljes mértékben, és nem akárki írta: az Egyház hallatja a szavát végre.”
A Jelenések könyvében Szent János elmondja, hogy imádással borult az Úr angyalának lábai elé, amikor látta és hallotta a neki szóló kinyilatkoztatást (vö. Jel 22, 8). A fölséges isteni jelenlét előtti leborulás vagy letérdelés az alázatos imádás kifejezéseként a tiszteletnek olyan gesztusa volt, amelyet Izrael mindig is gyakorolt az Úr jelenlétében. Így olvassuk a Királyok első könyvében: „Amikor aztán Salamon elimádkozta ezt az imádságot és könyörgést az Úr oltárának színe előtt – ahol az ég felé tárt kezekkel a földön térdelt, mind a két térdével -, felállt és harsány hangon megáldotta Izrael egész gyülekezetét” (IKir 8, 54-55). A király testtartása a könyörgő imádság alatt egyértelmű: térden áll az oltár előtt.
Augusztus 13-án, csütörtökön délután dicsőítéssel vette kezdetét Varga László megyéspüspök szombat estig tartó lelkigyakorlata, melynek témája a szellemi harc volt.
Az idei évben az előadások és csendes szentségimádás mellett énekes, gitáros szentségimádás, dicsőítés, illetve tanúságtételek követték egymást. A lelkigyakorlatot idén először online is követhették az érdeklődők a Kaposvári Egyházmegyei Stúdió Youtube csatornáján, illetve Laci atya facebook oldalán keresztül.
Nem a szex a baj (hanem a kéjvágy)
Szexuális tisztaság kéjvágytól égő világunkban – Joshua Harris könyvének kivonata
1. „A kéjvágyat egyszerűen úgy határozom meg, mint olyasmire irányuló nemi vágyat, amit Isten megtiltott. A kéjvágy azt jelenti, hogy vágyunk valamire, amivel nem rendelkezünk, és nem is kellene rendelkeznünk. A kéjvágy túlmegy a vonzódáson, a szépség értékelésén, sőt az egészséges nemi vágyon is fontosabbá teszi ezeket a vágyakat Istennél. A kéjvágy az Isten által megszabott irányelveken kívül keresi a kielégülést.”
Hallottam egyszer, hogy valaki bölcsen megjegyezte: „Néhány embernél az a probléma, hogy miután kinevezték a cég elnökének, hirtelen úgy gondolják, hogy el kell kezdeniük elnökként viselkedni.” Tapasztaltad már ezt? Emberek hirtelen úgy érzik, hogy fel kell nőniük a címhez, hajlítgatva a végrehajtó izmaikat.
Egy tanácsadó, Tim Kight, mondja: „A céged a hatalom a pozíciójába tud helyezni, de csak te helyezheted magad a vezetés pozíciójába.” Az, hogy kapsz egy címet és ezzel járó hatalmat, még nem leszel valódi vezető, ahogyan attól még nem leszel autó, csak mert bementél egy garázsba. Az igazi vezetésért meg kell dolgozni, nem jön csak úgy.
„Valami olyasmit képzelek el, hogy felekezeti barátom röviden hozzám vágja, hogy „a katolikusok bálványimádók, mert tele vannak szobrokkal a templomok és Szűz Máriát imádják”. Ez egy 13 szavas támadás, amire nekem sincs több időm egy elgondolkodtató vagy kivágós választ adni. Na, ilyet találj ki :-)”
Mivel a felvetés vitaszerű, így a válaszom is vitatkozó hangvételű lesz. A szobrok kérdéskörére korlátozódom.
Az ószövetségi zsidók hite annyiban súlyosan esik a latba és nagyon érdekelhet minket, mert hiszen Krisztus Urunk eljövetele előtt a zsidó vallás volt az egyedüli igaz vallás.
Mármost az ószövetségi Szentírásban határozott adatot találunk arra, hogy a zsidók hittek a tisztítóhelyben. Kr. e. 160-ban a zsidók Makkabeusi Júdás vezérlete alatt vallási harcokat vívtak. A csata a zsidó vallás ellenségei ellen folyt, Isten törvényeinek védelmében. Akik tehát ebben a harcban résztvettek, azok Istenükért és vallásukért küzdöttek. Egyik nagyobb csata után, amelyet Odolan városa mellett vívtak, nagy győzelmet arattak a zsidók. Makkabeusi Júdás, a vezér, személyesen ment ki a csatatérre, ahol összegyűjtötték az elesett zsidókat, hogy megadja nekik a végtisztességet.
Kerestem a NET-n és belefutottam egy nagyon érdekes szakmai cikkbe. Egy kolléga okfejtésére és magyarázatára találtam. Amit eddig is gondoltam, de a bizonyítását nem vezettem le, azt megtette a kolléga. Ugyanis érdekesen jár annak az embernek az esze, aki műszaki végzettséggel is rendelkezik, mert a hitet elfogadva, azért a gondolkodást nem hagyja ott a hit elfogadásának idejénél. A hitet megélve bizonyos dolgokat képes végiggondolni. Ezt történt a teremtés kontra evolúció esetében is. Számomra eddig is elképzelhetetlenül alacsony volt a matematikai valószínűsége az evolúciónak.
Zseniális példával rukkolt elő a híres matematikus
John C. Lennox az Oxfordi Egyetem matematikaprofesszora számos hitvédelmi könyv szerzője is. A tudomány valóban eltemette Istent? című könyvében felteszi a kérdést: a tudományban valóban minden az ateizmus felé mutat? Lehetséges, hogy a teizmus jobban összefér a tudománnyal, mint az ateizmus? A következő idézet a könyvből egy zseniális példával mutatja be, hol is van a teremtő Isten helye világunkban.