Kategória: Dicsőítés, liturgia
A liturgikus megújulás tíz eleme
Athanasius Schneider püspök ajánlotta a következő tíz pont alkalmazását, melyeket a liturgikus megújulás szempontjából alapvető fontosságúnak tart.
Az egymással találkozó szavak zenéjében jelen van Isten
Kovács Gábor papköltő a Vasárnapnak
A legidősebb bátyám egy egyszerű kazettás magnóval járt az olyan ifjúsági rendezvényekre, ahol Sillye Jenőék énekeltek. A terézvárosi Szent Család templomban nem egy alkalommal adták elő a Kovács Gábor papköltő verseire épülő zenés oratóriumokat: „Kristályóriás”, „Szonettkoszorú”, „Keresztút”, „Jöjj, Lángoló”, „Perzsa Oratórium”. Kisgyerekként emiatt sokat hallhattam ezeket a műveket, amelyek érdekes módon elvarázsoltak és ámulatba ejtettek, annak ellenére, hogy az elém tóduló költői képeket inkább csak éreztem, mint értettem.
A kommunisták ellopták az egyházi zenét
A „Győzelemről énekeljen” kezdetű ének, amely az 1938-as Eucharisztikus Világkongresszus himnusza lett, a kor posztromantikus német indulós stílusát viseli magán. Ezt a zenei stílust később felhasználták a nemzeti szocialista és a kommunista ideológia kultúrpolitikusai, mert felismerték benne a népet lelkesítő vonásokat. Nagyon kedvelt volt akkoriban.
Erre építették aztán az eszmerendszerük népszerűsítését. A cserkészek indulója is ennek a zenei stílusnak a jegyeit viseli magán. Az 1930-as évek zenéje máig nagy hatással bír. Sztankó Attila egyházzenész pappal beszélgettünk minderről, akit arról is kérdeztünk: a világi és az egyházi zenék kölcsönhatásaiban hogyan értékelhető a keresztény könnyűzene egyházi megjelenése.
Az egyház zenéje nem születhet kommersz célból
Az Istent dicsérő zene mindig mentes volt az üzleti haszonleséstől. Folk Iván szerint ma már nem így van, ezért felszólítja az egyházi gyülekezeteket és a keresztény zenészeket, hogy ne kommersz célból és a sikerért írjanak, mert az megöli a kreativitást, és nem engedi, hogy a zenészek betöltsék prófétai küldetésüket az egyházban. A keresztény könnyűzenész minderről a „Teológusok párbeszédben” 8. alkalmán elhangzott előadásában szólt.
Népszerű és/vagy dicsőítésre méltó?
A keresztény könnyűzenéről
Mit is foglal és foglalhat magába az igazi egyházi zene, amellyel Istent méltó módon tudjuk dicsérni? Mik azok a szerkezeti és zenei egységek, amelyek objektívebb megítélési lehetőséget adnak a tudatos zenehallgatáshoz és darabválasztáshoz? Az alábbi cikkemben egy istenhívő zenész és zenetanár, Ferge Béla írásaiból szeretnék néhány összegző gondolatot felvázolni, amelyeket, úgy gondolom, hogy isteni bölcsesség hat át. Kiegészítésül pedig pár saját olvasmányélményemet és tapasztalatomat is szeretném veletek megosztani.
Nyilatkozat az egyházi zene jelenlegi helyzetéről
[2017] Március 5-én volt a VI Pál pápa által kiadott Musicam Sacram instrukció 50. évfordulója. Ennek tiszteletére több mint 200 zenész, lelkipásztor és tudós az egész világról összeállított egy egyházzenei nyilatkozatot, melyet 6 nyelven adtak közre. Alább közöljük ennek magyar fordítását.
“CANTATE DOMINO CANTICUM NOVUM”
Nyilatkozat az egyházi zene jelenlegi helyzetéről
Mi alulírottak – zenészek, lelkipásztorok, tanárok, tudósok és a szent zene kedvelői – alázatosan átnyújtjuk ezt a nyilatkozatot a katolikus közösségnek világszerte, kifejezvén nagy szeretetünket az egyházi szent zene kincstára iránt és mély aggodalmunkat jelenlegi helyzete kapcsán.
A „keresztény” rockzene – érvek és ellenérvek
Részletek dr. Kőrössy Soltész Katalin könyvéből
Egy megtért egykori rapzenész mesélte, hogy megtérése után elkezdtek keresztény szövegű rap zenét játszani a klubokban, mert őszintén hitték, hogy ezáltal elérik az ott szórakozó fiatalokat. Azonban a bulik végén a közönségből ezt mondták nekik: „tök jó, amit csináltok, de nem látunk semmi változást rajtatok”. Ezen elgondolkozott, és rájött, hogy kívülről nézve valóban nem is látható semmi változás rajta.
A zene tehát semmiképpen sem semleges, és egy ártalmas stílusú zenét nem lehet lelki szövegekkel megjavítani.
Templomi koncertek rendezéséhez utasítás
Korábban a Gyulafehérvári Katolikus Érsekség honlapján találtuk meg az Istentiszteleti Kongregáció 1987. november 5-én kelt levelének rövid összefoglalóját. A szerk.
Egyre gyakrabban előfordul, hogy templomainkat koncertek rendezéséhez igénylik. A legtöbb esetben engedünk a kérésnek, rendelkezésükre bocsátva az Isten-házat.
Csendes dicsőítés: Rőmer Károly
2019. május 10-12 között került megrendezésre az V. Imádság Háza Konferencia a Pécsi Expo Centerben.
Gondolatok a szent liturgia zenei szépségéhez…
Mielőtt bármire is figyelnénk, fontos kihangsúlyoznunk, hogy a liturgiában a zene nem kísérő elem – egyfajta díszítő forma vagy hozzátoldás, hanem „az ünnepélyes liturgiának szükségszerű és a teljes egészhez hozzátartozó alkotó része” (LK 112). Célja, hogy „minden énekkel kísért szent cselekményben a jelenlevő hívek közössége tevékenyen vegyen részt” (LK114). Ezek figyelembevételével fel szabad tenni a kérdést, hogy van-e létjogosultsága a mai, új keletű zenei áramlatoknak. Rövid egyházzenei sétánk után könnyű lesz a kérdésre feleletet találni.
Improvizatív, közösségi és spirituális
Interjú Varga Attilával és Máriával
Megalapította és több, mint két évtizeden át vezette a Boanergész együttest, a Margit körúti templom zenekarát. Ő a szerzője számtalan olyan dalnak, amelyeket ma is országszerte ismerünk és éneklünk: Ébredj, ember; Szentlélek, úgy kérünk, szállj le ránk; Csak Jézusnak szolgálok, hogy csak egy párat említsek. Varga Attilával és feleségével, Máriával a nemsokára újra megjelenő Életünk Krisztuslemezek kapcsán beszélgettem a zenekar és a Margit körúti félnyolcas misék történetéről. (A beszélgetést Attilával kezdtem, de aztán Mária is hozzájárult értékes hozzászólásaival.)