Misztérium – nyolcrészes liturgikus sorozat
A misztérium címmel liturgikus sorozat indult az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus ünnepéhez kapcsolódva a Duna Televízió műsorán. A nyolcrészes sorozat a római katolikus szentmise mélységeibe vezeti a nézőket, értelmezve az egyes tettek, mondatok, események teológiai és spirituális jelentésköreit. Az első rész szeptember 5-én, vasárnap debütált a Dunán.
A karácsonyi nagyéneklés
Karácsonyi népénekeinket nagyjából a következő csoportokba oszthatjuk:
1. Őskeresztény himnuszok, a misztérium-teológia gondolatkörében és szókészletével (Például: Jöjj nemzeteknek Váltója, Ahol a napnak fénye kél, stb.)
2. A liturgia peremén lévő műfajok (pl. Gyermek születék Betlehemben), és elterjedt középkori európai kanciók (pl. In dulci jubilo). Bibliai ihletésű, dogmatikailag kiérlelt, de kissé könnyedebb hangvételű versek és ennek megfelelő dallamok.
Gloria, Gloria – egyedi megoldással
Lyrics by: Carrie E. Breck (1910), Music by: Samuel W. Beazley (1910)
Tridenti rítus: az elmélyülés misztériuma
Mi a tridenti rítus lényege, mire segít odafigyelni? Erről szól a premontreiek kisfilmje.
A liturgiatanulás három lépcsőfoka
…hogy a láthatók megismerésével a láthatatlanok szeretetére ragadtassunk… (a karácsonyi prefáció után)
Az első lépcsőfok: megtanulni és begyakorolni mindent, ami a liturgiában készen adott, látható, hallható, verbális, konkrétan megragadható. Részt venni a liturgikus szertartásokon, megtanulni és mondani a liturgia szavait, fejből tudni a zsoltárokat és más liturgikus szövegeket, énekelni a liturgikus éneket, tenni a mozdulatokat, alkalmazni és átvenni a jeleket, megtanulni – talán még nem látni, de legalább – nézni a templomot, annak tárgyait, a ruhákat, a cselekményeket. Ehhez gyermeki tanulékonyság szükséges, Egyházanyánk iránti engedelmesség, alázatosság. Le kell mondani saját elképzeléseinkről, sőt le kell mondani a szenzáció, a világias élmények iránti vágyakról. Ezért ez a lépcsőfok a lelkiélet iskolájával összevetve a via purgativához, a tisztulás útjához hasonlít.
Az elköteleződés dala – Jesus Christ you are my life
Az idén hatvanhat éves olasz római katolikus pap szerezte a Katolikus Ifjúság Világtalálkozók általánosan érvényes himnuszát, amelyet emiatt a világ szinte minden szegletében ismernek. Marco Frisina a Vatikán megbecsült zeneszerzője, aki felismerte, hogy a szent zene megőrzése nem azt jelenti, hogy ne volna szükséges párbeszédet folytatni a mai kor zenei nyelvét is felhasználva. Ilyen módon az Istent nem ismerő, jószándékú emberek is megszólíthatóak.
A liturgikus megújulás tíz eleme
Athanasius Schneider püspök ajánlotta a következő tíz pont alkalmazását, melyeket a liturgikus megújulás szempontjából alapvető fontosságúnak tart.
Az egymással találkozó szavak zenéjében jelen van Isten
Kovács Gábor papköltő a Vasárnapnak
A legidősebb bátyám egy egyszerű kazettás magnóval járt az olyan ifjúsági rendezvényekre, ahol Sillye Jenőék énekeltek. A terézvárosi Szent Család templomban nem egy alkalommal adták elő a Kovács Gábor papköltő verseire épülő zenés oratóriumokat: „Kristályóriás”, „Szonettkoszorú”, „Keresztút”, „Jöjj, Lángoló”, „Perzsa Oratórium”. Kisgyerekként emiatt sokat hallhattam ezeket a műveket, amelyek érdekes módon elvarázsoltak és ámulatba ejtettek, annak ellenére, hogy az elém tóduló költői képeket inkább csak éreztem, mint értettem.
A kommunisták ellopták az egyházi zenét
A „Győzelemről énekeljen” kezdetű ének, amely az 1938-as Eucharisztikus Világkongresszus himnusza lett, a kor posztromantikus német indulós stílusát viseli magán. Ezt a zenei stílust később felhasználták a nemzeti szocialista és a kommunista ideológia kultúrpolitikusai, mert felismerték benne a népet lelkesítő vonásokat. Nagyon kedvelt volt akkoriban.
Erre építették aztán az eszmerendszerük népszerűsítését. A cserkészek indulója is ennek a zenei stílusnak a jegyeit viseli magán. Az 1930-as évek zenéje máig nagy hatással bír. Sztankó Attila egyházzenész pappal beszélgettünk minderről, akit arról is kérdeztünk: a világi és az egyházi zenék kölcsönhatásaiban hogyan értékelhető a keresztény könnyűzene egyházi megjelenése.
Az egyház zenéje nem születhet kommersz célból
Az Istent dicsérő zene mindig mentes volt az üzleti haszonleséstől. Folk Iván szerint ma már nem így van, ezért felszólítja az egyházi gyülekezeteket és a keresztény zenészeket, hogy ne kommersz célból és a sikerért írjanak, mert az megöli a kreativitást, és nem engedi, hogy a zenészek betöltsék prófétai küldetésüket az egyházban. A keresztény könnyűzenész minderről a „Teológusok párbeszédben” 8. alkalmán elhangzott előadásában szólt.
Népszerű és/vagy dicsőítésre méltó?
A keresztény könnyűzenéről
Mit is foglal és foglalhat magába az igazi egyházi zene, amellyel Istent méltó módon tudjuk dicsérni? Mik azok a szerkezeti és zenei egységek, amelyek objektívebb megítélési lehetőséget adnak a tudatos zenehallgatáshoz és darabválasztáshoz? Az alábbi cikkemben egy istenhívő zenész és zenetanár, Ferge Béla írásaiból szeretnék néhány összegző gondolatot felvázolni, amelyeket, úgy gondolom, hogy isteni bölcsesség hat át. Kiegészítésül pedig pár saját olvasmányélményemet és tapasztalatomat is szeretném veletek megosztani.
Nyilatkozat az egyházi zene jelenlegi helyzetéről
[2017] Március 5-én volt a VI Pál pápa által kiadott Musicam Sacram instrukció 50. évfordulója. Ennek tiszteletére több mint 200 zenész, lelkipásztor és tudós az egész világról összeállított egy egyházzenei nyilatkozatot, melyet 6 nyelven adtak közre. Alább közöljük ennek magyar fordítását.
“CANTATE DOMINO CANTICUM NOVUM”
Nyilatkozat az egyházi zene jelenlegi helyzetéről
Mi alulírottak – zenészek, lelkipásztorok, tanárok, tudósok és a szent zene kedvelői – alázatosan átnyújtjuk ezt a nyilatkozatot a katolikus közösségnek világszerte, kifejezvén nagy szeretetünket az egyházi szent zene kincstára iránt és mély aggodalmunkat jelenlegi helyzete kapcsán.