I. Nincs Isten!
II. Ha van Isten, ötösöm lesz a lottón!
III. Istenem, csak ezt a vizsgaidőszakot éljem túl!
IV. Istenem, hol vagy? Mi ez a csönd?
V. Kérlek, Uram! … Köszönöm, hogy meghallgatsz!
Különböző próbálkozások a siker magyarázatára lehetnek intelligensek és nem éppen hamisak, de többet tussolnak el, mint amennyit a nyilvánosság elé tárnak. Ha pedig valaki meg merészelné nevezni a valódi okot, akkor a komoly Tagespost c. újság kész a csitítgatásra.
G. Garcia írja, hogy az Ezoterika gyanú mögött egy félreértés van. A klasszikus mesékben is előfordul mágia, varázslás, – végül Rowlingnál is a szeretet győz a hatalom felett.
Joanne K. Rowling angol írónő könyvei a szó szoros értelmében “elbűvölik” az olvasót. Varázslóinasának, Harry Potternek a kalandjai – a tervezett hét kötetből eddig négy jelent meg, s ezeket eddig közel 40 nyelvre fordították le világszerte milliós példányszámokban kelnek el, elfoglalják a sikerlisták első helyeit. A Harry Potter-mánia nemcsak gyerekek közt terjed, sok felnőttet is megfertőzött, akik ugyanolyan sóvárogva várják egy-egy újabb folytatás megjelenését. Amerikában már az első Harry Potter- film előkészületei is megkezdődtek, amely sikerben aligha fogja alulmúlni a könyvsorozatot. De vajon mi magyarázza ezt az őrületet?
“Mikor gyónt utoljára?” – kérdezte Don Bosco.
A férfi elgondolkodott: “Tíz éve.”
“Nos, akkor ez tíz frankot jelent” – mondta nyugodtan a pap.
“Hogyhogy? Azt hittem, a feloldozás ingyenes!”
“Micsoda? Ön tudta ezt?” – csodálkozott Don Bosco. “Akkor miért várt tíz évig?”
Egy sikeres üzletember már idős volt és érezte, hogy eljött az ideje, hogy kiválassza az örökösét, aki továbbviszi az üzletet. Viszont nem az egyik igazgatót vagy az egyik gyermekét választotta, hanem valami egészen mást tett. Összehívta az összes fiatal alkalmazottat.
Ezt mondta nekik: “Eljött az ideje, hogy visszavonuljak és kiválasszam a következő vezérigazgatót. Elhatároztam, hogy közületek fogok választani valakit.” A fiatal alkalmazottak megdöbbentek. A főnök így folytatta:
187 éve, 1823. január 22.én írta le Kölcsey Ferenc himnuszunk szövegét szatmárcsekei magányában. Erkel Ferenc jó húsz esztendővel később zenésítette meg.
Gyönyörű költői mű e 64 sor.
A tudós irodalomtörténészek azonban nem túl gyakran emlegetik, hogy valójában miért is más ez, mint sok európai ország himnusza.
Mindjárt válaszolok rá három példával is. A németek például a Deutschland, Deutschland über alles, Über alles in der Welt kezdetű szöveget ma már nem éneklik. A második világháború után – mondjuk így – a győztes Európa tiltakozott e megfogalmazás ellen, mert e szöveg ugyebár annyit jelent, hogy Németország mindenek feletti, mindenek felett áll – az egész világon. Megmaradt Haydn gyönyörű zenéje és ma, az eredeti himnusz-vers harmadik szakaszát éneklik a németek. Bármily hihetetlen is, de csak 1991 óta.
Összegyűjtöttünk ide rövidebb-hosszabb írásokat, melyeket gondolatébresztőnek szánunk. Lehet, hogy frissíteni, megnyugtatni vagy felvillanyozni fognak. Fogadd szeretettel, bármi is a hatás.
Modern (?) buddhizmusThaiföldön
Menedzsment – hittel
Meg kell szabadulnunk a félelemtől (Kurír)
Egy naptári év fordulója, és az újesztendő kezdete pedig mindig jó alkalom egyfajta összegzésre és annak végiggondolására, mi életem tulajdonképpeni célja, mi végre vagyok ezen a világon, és merre tartok. Hívő keresztényként is jó ezt időnként újra tudatosítani magunkban, ha nem szeretnénk a hit útján járva célt téveszteni.
Teremtésed története
Egyszer, nagyon-nagyon régen, amikor az Isten egy pillantásra megálmodta a világot, igen, pont abban a pillanatban Rád is gondolt. És elmosolyodott.
Örült neked. Az Isten, már akkor hallotta az összes gyermekkori gügyögésedet; látta az első bizonytalan lépéseidet a fűben, és az első “a” betűt, amit belerajzoltál az elemista füzet csíkjaiba. Isten tovább mosolygott, és szívesen nézett téged.
Végy tizenkét hónapot. Tisztítsd meg alaposan minden keserűségtől, zsugoriságtól, félelemtől és szőrszálhasogatástól. Oszd mindegyiket 30, illetve 31 részre, úgy, hogy
Kedves barátaim!
A minap a Parlamentben voltam egy konferencián, s a folyosókon a szép műalkotásokon csodálkozva megdöbbenve vettem észre a díszítéseket.
Mert hogy ördögöket és démonokat ábrázoltak. Nem csak úgy egyet-egyet, hanem nagy mennyiségben, világosan felismerhetően, minden rendben és számban, nem csak kifelé nézve (mintegy a gótikában szokásosan, démonokat elriasztva), hanem kompozícióban, s a nagy sárkányt dicsőítő pózban, denevérszárnyakkal, patákkal, karmokkal, ember formájúként, sárkányként, rovarként, kentaurként szinte az összes üvegablakon és belső kupolafelületen.
Egy írás az internetről
A Columbine gimnázium egyik tanulója a következőket írta az egyik iskolakezdésre:
Korunk paradoxona az, hogy magasabb épületeink vannak, de kisebb az önmérsékletünk; szélesebbek az autópályák, de szűkebb a látásmódunk.
Többet költünk, de kevesebbünk van; többet vásárolunk, de kevesebb benne az örömünk. Nagyobbak a házaink, de kisebbek a családjaink; több a kényelmünk, de kevesebb az időnk.
A 2Kor 13,13-ban olvassuk: “A Szentlélek közössége legyen mindnyájatokkal.” A közösség szó a görög eredetiben koinonia, a római liturgiában: a Szentlélek egyesítő ereje, a görög katolikus liturgiában: a Szentlélek közöltetése.
A latinban: communicatio.
Isten Lelkének köze van a kommunikációhoz. A 2. vatikáni zsinat nem véletlenül adott ki nyilatkozatot a tömegkommunikációs eszközökről. Az evangélium továbbadása és a krisztusi testvériség megteremtése kommunikációs esemény. Az Egyház mindig is fölhasználta a kommunikáció minden technikáját: az élőszót, az írást, az éneket, a mozgást (liturgia!), a művészeteket. Vannak, akik ki szeretnék rekeszteni a képzőművészetet a hit kommunikációs formái közül, hivatkozva az ószövetség képtilalmára: “Ne készíts magadnak faragott képet, se hasonmást semmiről” (MTörv 5,8).