„Vele áldjuk az Urat és az Atyát, és vele átkozzuk az embereket, akik az Isten hasonlóságára vannak teremtve.” (Jak 3,9)
Egyik nap két gyerekem „növekedési alkalmat” rendezett – így nevezzük magunk között a veszekedést. Ez a két gyerek szereti egymást, de ebből semmi se látszott akkor a vita hevében.
Ric Elias az első sorban ült az 1549-es járaton, a repülőn, amely a New York-i Hudson folyón végzett kényszerleszállást, 2009
„Józanok legyetek és vigyázzatok! Ellenségetek a sátán ott kószál mindenütt és keresi, kit nyeljen el.” (1Pét 5,8)
Ezt a bejegyzést azért csináltam, mert a férjemről és a rólam készült fotó népszerű lett az interneten. El akarom mondani a kép mögötti történetet annak a sok ezer embernek, akit lelkesített ez az édes pillanatunk
„Nappal az Úr adja kegyelmét és éjjel neki énekelek, áldom éltető Istenemet.” Zsolt 42,9
Hogy történhetett meg? Megakadályozhattam volna?
Egyik gyermekem olyan döntést hozott, amitől érzelmeim mélyrepülésbe fogtak, s egy újabb álmatlan éjszaka várt rám. A gondolataim nem akartak elnyugodni. Nappal tudtam Isten ígéretébe kapaszkodni, hogy Ő mindent jóra fordít. De ahogy leszálltak az árnyak, a bizalomért vívott küzdelemben egyre inkább alulmaradtam.
Szeretettel köszöntjük az egyéves fennállását ünneplő blogot és annak íróját – az összefoglaló is tanulságosra sikeredett. A szerk.
„Hosszú távú célom, hogy a világi információforrások közé kerülhessen egy katolikus hang is: a modern sajtóapostolok nagy kihívása, hogy kellően humoros, érdekes és emellett pedig egyáltalán ne bigott katolikus médiát kínáljanak az internetezők számára. A modern telekommunikációs evangelizáció véleményem szerint főleg a fiatal hívőkre és az igen lelkes neofitákra (új betérőkre) marad, akik egyházi segítség, sokszor még papi támogatás nélkül is kell, hogy dolgozzanak.
Ma az áldás másik oldalát vizsgáljuk. Szent Jakab egészen félreérthetetlenül kezeli a nyelv bűneit. Ennek a levélnek a 3. fejezetén való elmélkedést szoktam elégtételül adni azoknak, akik meggyónják, hogy pletykáltak, hazudtak vagy másféle kárt okoztak szavaikkal.
Jelen írás a Központi Oltáregyesület elnökének, Bulcsú Józsefnének szíves felkérésére készült. Az összeállítás többek között részleteket közöl az Oltáriszentség dogmatikai hátteréről közelmúltban megjelent közleményből 1 , a Központi Oltáregyesület alapításának 150 éves, illetőleg újjászerveződésének 20. évfordulójára ajánlva.
Sillye Jenő, a magyar keresztény könnyűzene egyik legfontosabb szerzője vall hitről, zenéről és családról
Nem cserélném el semmilyen más zenei karrierre ezt a pályát
Saját bevallása szerint álmában sem gondolta volna, hogy egyszer énekes-dalszerző válik belőle. Pedig tanúságtételeivel, dalaival, rádiós műsorával immáron több mint negyven éve formálja hazánk egyházi zenei életét, s erősíti környezete hitét. Sillye Jenő minderről szerényen nyilatkozik: szerinte mindez a Szentlélek munkája, amelyben számára végig gyermekei és felesége jelentette a biztos pontot.
Hívhatnám Murphy katolikus törvényének is. Még ha jól is hangzik, akkor sem létezik ilyen törvény – a támadások ettől még valósak. A szerk.
Lélekszeminárium
Na, ez jól indul, gondoltam magamban, amikor kiderült, hogy az első napján a szemináriumnak este 8-ig kell húzzam az igát a Rózsadombon. A szeminárium pedig 7-kor kezdődik Kamaraerdőn. Felhívtam a váltótársam, nem jönne-e be előbb leváltani. Nem. Na jó, ha nem, hát nem.
„Az én Uram, az ÚR, megtanított engem beszélni, hogy gyámolító igéjét tudjam szólni a megfáradtaknak. Reggelenként ő teszi figyelmessé fülemet, hogy rá hallgassak, mint a tanítványok.” Iz 50,4
Nem voltam boldog.
Küzdöttem a hittel, nem tudtam olyan lenni, amilyennek Isten elhívott engem. Nyersen reagáltam az akadályokra. Durván szóltam szeretteimhez. Ítélkező voltam másokkal szemben.
„Valahányszor aztán Mózes felemelte kezét, győzedelmeskedett Izrael, ha azonban egy kissé leeresztette, Amalek kerekedett felül. Mózes keze azonban elfáradt. Fogtak tehát egy követ, és odatették alá. Ő ráült, Áron és Húr pedig kétfelől felemelve tartották a kezét. Történt aztán, hogy keze nem ernyedt el naplementéig, és Józsue megfutamította Amaleket és a népét kard élével.” (Kiv 17,8-1)
Nem minden szakrális zene megfelelő a liturgiához (vö. senki sem vesz részt az éneklésben)