Az alábbi esetet a nemrég elhunyt Angelica anya, a nemzetközi EWTN televíziós hálózat világhírű alapítója írja le visszaemlékezéseiben:
Mindig jól szórakozom azon, ahogy az Úr időnként kijózanítja az embert a gőgjéből. Néhány éve egy jótékonysági vacsorán vettem részt Washingtonban. Nagyon elegánsan öltözött társaság volt, mindenki szmokingot, estélyi ruhát viselt; csak néhány embert ismertem közülük.
Egy vezető fontos, de gyakran elhanyagolt szerepe, a csapattal szembeni elvárások felállítása. Ez magába foglalja az egyéni elvárásokat, mint például a teljesítményt, termelékenységet, célkitűzést, de vonatkozhat a szervezeti elvárásokra is, kezdve az értékesítéstől és jövedelmezőségtől, a testületi küldetésig és értékekig.
A váci megyéspüspök szókimondó interjúkötetben vallott bátor nézeteiről, most jött ki a nyomdából a tabumentes dialógus folytatása. Ennek apropóján beszélgettünk a katolikus főpásztorral.
Beszélgetés Kajtár Edvárddal, a Pécsi Székesegyház plébánosával.
(kilenckilencedes)
FELÉPÍTÉSE:
(A kereszt helyén Szent Mihály érem található)
Bevezetés (1 szem)
9 kilenced (9-szer 1+9 szem)
Fulton J. Sheen érsek gondolatai
Ha nem lennék katolikus, és az igazi egyházat keresném ma a világban, akkor azt az egyházat keresném, amelyik nem tetszik a világnak; más szóval azt az egyházat, amelyet gyűlöl a világ. Azért tennék így, mert ha Krisztus ma bármelyik egyházban jelen van, akkor bizonyosan éppúgy gyűlölik, mint földi életében.
Portréfilm Somos László kaposfői plébánossal „A gyöngék gyámolításának kétezer éves múltja van, s ennek a programnak a világ végéig kell
„Amikor Jézus meglátta, odahívta és így szólt hozzá: „Asszony, megszabadultál betegségedtől.” Közben rátette a kezét. Az rögtön fölegyenesedett, és dicsőítette az Istent.” (Lk 13,12-13)
Hallotta a hangját, de nem látta. A környező tömeg eltakarta előle. Teste hajlott volt, nem tudott felegyenesedni, nyakát nyújtva próbálta megpillantani. És akkor Ő váratlanul magához hívta.
El tudom képzelni, mekkorát dobbant az asszony szíve, majd lassan megindult előre a zsinagógában. Vajon miért szemelte ki Jézus éppen őt? Nyomorékságával akar példálózni? Vagy nyilvánosságra hozza legmélyebb fájdalmát, legsötétebb titkait?
Maradj velem, Uram, hogy el ne feledjelek. Tudod, hogy milyen könnyen elfordulok tőled.
Maradj velem, Uram, mert gyenge vagyok, szükségem van erődre, hogy annyiszor el ne essek.
Maradj velem, Uram, mert Te vagy az én életem: nélküled lankad buzgóságom.
„Álljatok meg, és lássátok, hogy én vagyok az Isten.” (Zsolt 46,11a)
Megmondom úgy, ahogy van. A „megállni” ige – „nem mozdulni” értelemben – hiányzik a szótáramból. Nyugton maradni? Nyugton ülni? Nyugton feküdni? Kizárt. Egyik lábamról a másikra állok, hintázom a széken, kétpercenként megfordulok az ágyban, hogy kényelmesebb legyen.
Alexander Tyler skót filozófus a civilizációk felemelkedésének és hanyatlásának szakaszait írja le. Hol tartunk, merre tovább?
Tyler gondolatmenete megvilágítja és történelmi távlatba helyezi napjaink eseményeit. Íme a nyolc fázis:
1. A megpróbáltatásoktól a lelki érlelődésig
A nagy civilizációk a szenvedések olvasztótégelyében formálódnak. A zsidóság négyszáz évig élt egyiptomi szolgaságban. Az egyház háromszáz éves keresztényüldözésből nőtt ki.
Egy évvel ezelőtt én is elvégeztem egy Élet a Lélekben szemináriumot. A szeminárium elvégzése előtt teljesen hitetlen voltam, és nem is érdekelt, hogy van Isten vagy nincs. Erre a szemináriumra is csak azért jöttem el, mert két évvel ezelőtt az egyik lányom ─ miután elvégezte ─ megkért, hogy menjek el én is. Azt mondtam, hogy nem megyek, de ő tovább kérlelt, és végül megígértem, hogy ha arra nem is, de a következőre elmegyek.