“Énekeljük, hogy “Isten áldd meg a magyart”. De Szegény, hogy áldja meg, ha naponta 122 hal meg abortuszban közülünk?” (Csókay Andrást idéztem) Sokan gondolják úgy, hogy őket talán csak távolabbról, vagy egyáltalán nem érintő problémáról van szó. Mi úgy gondoljuk, hogy azzal, ha az imádság mellett beszélünk is róla, sokat segítünk a hallgatásba burkolózó, “pont rosszkor” várandóssá lett anyáknak.
Katolikus könyvkiadóink közül az egyik legfiatalabb, ugyanakkor legdinamikusabban fejlődő is a Szent Gellért Kiadó és Nyomda.
Az elmúlt hónapban földrengésként rázták meg a pszichológia tudományát a Philip Zimbardo stanfordi börtönkísérletét és a Milgram-kísérletet ért kritikák. Aki nem tudja, miről van szó, annak ajánlom ezt vagy ezt a cikket.
A két világhírű kísérlet annak idején azt támasztotta alá, hogy a hatalmi alá-fölérendeltség mindenkit – világnézetétől, értékrendjétől függetlenül – képes olyan dolgok megcselekvésére rávenni, amit más kontextusban ő maga is elképzelhetetlennek tartana. Például, hogy börtönőrként kínozza a rabokat vagy vallatóként nagy áramerősségű sokkot adjon a hibázónak, ha ezt várják el tőle.
Dr. Barsi Balázs atya homiliája Szécsényből, 2023. december 3.
A módszertani hibák aláássák a katolikus egyház szinódusát a szinodalitásról
A „szinodalitás” egy félreérthető szó, melyről a figyelmes katolikusok mostanában vitatkoznak, de jelentése meglehetősen hétköznapi. A „szinodalitás” az összes hívő aktív részvételére utal az egyház életében és küldetésében, míg a „szinódus” egyházi vezetők tanácsára vagy összejövetelére utal, amely nem különbözik a más keresztény közösségek vezetőinek gyűlésétől. A katolikus egyházban a szinódus elsősorban püspökökből áll, akik a Szentlélek vezetésével tanácskoznak egy adott kérdésről vagy témáról. Ebben az esetben a 2023 októberi zsinat magáról a szinódusról szól – tanácskozás a katolikus egyházon belüli tekintély természetéről, amely intézményt inkább a hierarchikus, mint a horizontális struktúrákhoz kötik.
Nemrég a reptéren, – amint a hangosbemondóban beszállásra szólítottak fel – felfigyeltem egy anya és lánya búcsúzásának utolsó perceire.
A biztonsági kapu mellett állva megölelték egymást, és az anya így szólt: „Szeretlek és kívánok neked mindenből elegendőt.” „Anya, a mi életünk több volt, mint elég” – válaszolt a lány. A te szereteted minden, amire valaha szükségem volt. Én is ugyanezt kívánom neked.”
Jézus tanítványi közösségét minden korban prófétai felelősség terheli a világban. Az egyház megkérdőjelez megrögzött szokásokat, elfogadott trendeket, divatos ideológiákat. Szembe helyezkedik társadalmi konszenzusokkal, évezredes meggyőződésekkel, vagy éppen új eszmékkel, amelyek az évezredes meggyőződéseket váltják fel.
Az Észak-Mexikóban található Juárezt 2008 és 2010 között a világ egyik legveszélyesebb városának tartották a drogkereskedelemmel kapcsolatos erőszakos cselekmények miatt. Az Örökimádás-kápolna azonban mindent megváltoztatott.
Amikor a Mária szekrényhez újonnan érkezők először érkeznek, gyakran meglepődnek. Ez azért van így, mert a helyiség – ahol ruhákat, babaholmikat, háztartási termékeket és egyebeket kínálnak a rászoruló családoknak – inkább hasonlít egy kis boltra, mint egy tipikus szociális intézményre.
“Nagyon-nagyon szerettük volna, hogy úgy érezzük, mintha egy szórakoztató kis butik lenne, egy olyan hely, ahol méltósággal választhatod ki a kívánt dolgokat” – mondta a Pillarnak Tanya Singh, aki a szolgálatot elindította.
Az iszlám tudósok számára van egy különösen aggasztó állítás Ferenc pápa apostoli buzdításában (Evangelii Gaudium):
Szembesülvén az erőszakos fundamentalizmus nyugtalanító epizódjaival, az iszlám igaz követői iránti tiszteletünknek úgy kell vezetnie bennünket, hogy kerüljük a gyűlölködő általánosításokat, az autentikus iszlám és Korán helyes olvasata ellenzi az erőszak minden formáját. (p. 253)
(LifeSiteNews) – Életemben először láttam azt, hogy egy pap kifogyott a szentostyából a Szent József ünnepén tartott tradicionális latin szentmisén. Pár lépéssel hátrébb álltam a sorban, amikor hallottam, hogy azt mondja: „Elfogyott”. Visszafordult az oltárhoz, mi többiek pedig kénytelenek voltunk visszatérni a padsorainkba, hogy lelki áldozást végezzünk.
Azonnal éreztem, hogy szavai tele vannak baljóslattal, de nem tudtam, miért. Vajon az étek, a mi földi „mindennapi kenyerünk” jövőbeli megvonását jövendölte meg? A miséről kifelé menet elgondolkodtam a gondolaton. Csak később jutott eszembe, hogy az eset elővetítése sokkal közvetlenebb és mélyebb volt.
A könyvismertetést írta: Kocsis Tamás
Témák: ateizmus, egyház, erkölcs, evangélium, fogyasztás, gazdaság, hitelesség, kapitalizmus, katolikus, kereszténység, konformizálódás, materializmus, módszertan, pénz, relativizmus, stratégia, társadalom, tudomány, USA, vallás
A fogyasztói társadalommal való ismerkedéshez – jóllehet hamisítatlan amerikai találmány – ma már nem kell sokat utaznunk: elég valamely szupermarketben hömpölygő tömegbe keverednünk, sétálgatnunk egy forgalmasabb utcán vagy lehuppannunk a naphosszat kékesen villódzó képernyő elé. Talán csak teljesen süketen és vakon lehetünk abban a “szerencsétlen” helyzetben, hogy Gazdaságkorunk modern evangéliuma nem juthat el hozzánk akadálytalanul. A minden csatornából ömlő üzenet lényege ennyi: fogyassz, s a paradicsomba jutsz! Ám a bűbájos szirénkórus tudatbódító dallamai közé egy jezsuita érces hangja reccsen; s azt mondja: “Nem!“