Az emberi szexualitás egy gyönyörű egység, amelyet ha a maga teljességében élünk meg, akkor a mennyország előképe. Ha viszont elemeire bontjuk és ezeket az elemeket egymástól szétválasztjuk, akkor ahelyett, hogy összetartaná, egy idő után szétfeszíti a kapcsolatot.
„Kezdetben nem így volt” (Mt 19,8)
A változhatatlan igazság a házasságról és a szexualitásról
– Első rész –
A John Henry Newman Központ meghívására látogatott Magyarországra 2016-ban Dr. Athanasius Schneider, a kazahsztáni Asztana segédpüspöke. A MEK jóvoltából közreadjuk a házasságról és a szexualitásról szóló előadásának szövegét két részletben. A fordítást Sallai Gábor készítette.
Egy világban… (ez nem egy film ismertetője), ahol bárhova mész is, folyton találkozol olyan üzenetekkel, amelyeket szándékosan az arcodba irányítanak, vagy esetleg finomabb módon, de megpróbálják ellopni a jóságodat. Nehéz lehet hű maradni ahhoz, amiről tudjuk, hogy helyes és igaz.
“Maga a zsinat volt az, amely a különböző pontokra vonatkozó tanbeli kétértelműségével létrehozta a hermeneutikai problémát.”
Hogyan jutottunk a mai egyházi helyzetig és mi várható? Két fontos kérdés, amelynek megválaszolásában segít ez a visszatekintés is a Humanae Vitae enciklika kapcsán kibontakozó lázadás vezéralakjára, a sokak által ünnepelt Suenens bíborosra. Ez volt az a lázadás, amelyben egész püspöki karok, sőt a pápa iránt külön engedelmességi fogadalommal elkötelezett jezsuita rendi vezetők szálltak szembe VI. Pállal, megtagadva az Egyház tanítását. Ha lesz megoldás, akkor vele párhuzamosan megtörténik majd a döglött ló döglöttnek nyilvánítása és további noszogatásának abbahagyása. Ennek belátásában is segíthet ez az írás P. Serafino M. Lanzetta tollából, még 2018-ból, amikor a döglött ló másik szinodális noszogatása volt aktuális.
„A párkapcsolati idő, a jegyesség ideje nem az Isten háta mögé való, hanem Isten szeme elé.” A jegyesség az első témája Bíró László püspök atya videósorozatának, mely a házasság kérdéseit járja körbe a jegyes-, majd a házaspár és a közösség vonatkozásában is.
Papp Miklós görögkatolikus pap és családapa írása boldogságról, spiritualitásról – és ennek a kettőnek a kapcsolatáról.
„Ahhoz, hogy boldog lehessek, állandóan törekednem kell e boldogság felé, és meg kell értenem azt.” (Tolsztoj, Napló 47.)
Tolsztoj a boldogság felé való „törekvést” emeli ki, azaz a boldogság Isten ajándéka, de kell érte szeretni, fáradni, dolgozni, sőt, küzdeni. Ennek a „törekvésnek” nyilván ezer szála van a családi életben is, csak hármat emelnék reflektorfénybe.
Óriási változások zajlanak körülöttünk: kulturális, sőt civilizációs értelemben véve átmeneti időszakban vagyunk. Más és más okokból kifolyólag ugyan, de azzal nagyjából mindenki egyetért, hogy ami most van, az így nem folytatható. Vannak, akik az elmaradt forradalmat várják, hogy végre megvalósulhasson az ember végső felszabadítása mindennemű társadalmi és kulturális kényszer alól. Mások szerint viszont a Titanicon ülünk: a zenekar játszik, a közönség önfeledten mulat, miközben a hajó már süllyed. Vajon kinek van igaza?
J. D. Unwin Sex and Culture című művének kritikai feldolgozása
Egyre tisztább képünk van arról, hogy mekkora kárt okozott az 1960-as években lezajlott ún. szexuális forradalom a férfi-nő viszonyban, a családban, az emberi méltósághoz kapcsolódó kérdésekben, és az egész társadalom szövetében. Ennek azonban távolról sincs vége, sőt úgy tűnik, hogy a „forradalmi terror” időszaka, amely minden forradalom velejárója, még csak most következik. A szexuális forradalom hengere ugyanis vakon halad előre, és ennek folyományaként tulajdonképpen egyenjogúvá válik minden olyan szexuális viselkedés, amely ezt megelőzően tabunak számított.
(a Zászlónk című újságból)
“Szép Szabadságotokat önkéntes fegyelemmel őrizzétek!”
Dante nagyon találóan így írja az emberről:
” összes tudománya, hogy (mint alkotta vidám Alkotója) ami gyönyörre gyújtja, azt kívánja. Kacsint előbb némely kisebbke jóra s megcsalják, és utánuk futna végül, ha bölcs vezér vagy bölcs fék meg nem ója. Ezért kell mindig törvényt tenni fékül”
(Purgatórium 16, 88-94.9)