Mária, a mennyország kapuja – imaest
A Szeplőtelen Fogantatás ünnepéhez kapcsolódóan szeretettel várunk benneteket “Mária, a mennyország kapuja” elnevezésű imaestre. Az imaest programja: 18:00 szentmsie 18:45
A Szeplőtelen Fogantatás ünnepéhez kapcsolódóan szeretettel várunk benneteket “Mária, a mennyország kapuja” elnevezésű imaestre. Az imaest programja: 18:00 szentmsie 18:45
Boldog John Duns Scotus volt az a ferences szerzetes, aki a 14. század elején teológiai magyarázatot adott a szeplőtelen fogantatásra.
Fr. Szilveszter blogjáról egy korábbi írást ajánlunk, mivel ez a szent alig ismert nálunk – Amerikában filmet is készítettek életéről. A szerk.
A Megtestesült Ige énekese és a Szeplőtelen Fogantatás védelmezője
A mai napon [nov. 8.] mi ferencesek Boldog Duns Scotus János ferences papra emlékezünk, aki a skóciai Duns-ban született 1265 végén, és nagyon fiatalon befogadták Assisi Szent Ferenc rendjébe. Filozófiát és teológiát az oxfordi és a párizsi egyetemeken tanult. Tanulmányai befejeztével professzor volt Oxfordban, Cambridge-ben, Párizsban, valamint a kölni ferences teológiai főiskolán.
A Schütz Antal által szerkesztett, Prohászka Ottokár összegyűjtött műveit tartalmazó sorozatban, (Szent István Társulat, Budapest, 1929.) a hitvédelmi írásokat tartalmazó “Ünnepnapok” című XII. kötetben jelent meg.
A katholikus egyház a szeplőtelen fogantatás kihirdetésének ezidei ötvenedik évfordulója alkalmából nagy ünnepre készül; érzi s tudja, hogy e hitcikkelyben a természetfölötti világnézet nyer fölséges és elragadóan szép kifejezést. A szeplőtelen fogantatásban alakul ki az Isten alázatos szolgálója csillagkoszorús királynévá, «nagy jellé», mely tényleg világnézetek vízválasztóján emelkedik ! E csillagkoszorús Szűz lobogtatja a természetfölöttiség zászlaját, mellyel a kereszténységnek győznie kell az egész vonalon ; ezt begöngyölíteni, reánk nézve annyi, mint tönkre menni.
Noha a Boldogságos Szűz Mária Szeplőtelen Fogantatásának tételét IX. Piusz pápa 1854. december 8-án mondotta ki tanítóhivatala péteri magasából kötelező erővel, a dogmának hosszabb előtörténete van, mintsem gondolnánk. A szenthagyományban ez a hittétel is bejárta a dogmafejlődés útját, eleinte feltűnés nélkül, az egyéni jámborság, lelkiélet vidékein; majd amikor fontosabb személyiségek, püspökök, teológusok töprengtek rajta, mind többen érdeklődtek a megtestesülés e távoli előkészítésének misztériuma iránt, de nem kevesen akadtak olyanok is, akik vitatták, tagadták a Szeplőtelen Fogantatást.