Hogyan lett a modern egyetem a mágia szerelmese?
A posztmodern egyetemet lenyűgözi a mágia, és ez egy igen különös párosítás – baljós társadalmi felhangokkal A huszadik század közepéig
A posztmodern egyetemet lenyűgözi a mágia, és ez egy igen különös párosítás – baljós társadalmi felhangokkal A huszadik század közepéig
Egy katolikus pap kőkemény véleménye a jógáról Roska Péter római katolikus pap és teológus volt a Lélek Szava podcast legutóbbi
La Croix 2019.10.30. Malo Tresca
A sámánizmus egyes szertartásai, Mongóliától, Szibériától vagy a perui ősrengetegtől távol, immár a franciaországi erdőkben is feltűntek. A tény visszavonhatatlan: ez a spiritualitás, amely az élő és meghalt emberi lények, a természetben lévő szellemek, az állatok lelkei, netán a különféle istenségek közötti mediáció lehetőségét vallja, egyáltalán nincs peremre szorulva. Egy új generáció komplexus nélkül gyakorolja a rituálékat Európában is.
A középpontban a feminizmus és az antirasszizmus áll
EXETER, Anglia (LifeSiteNews) – Az angliai Devonban található Exeteri Egyetem az ezotéria, a boszorkányság, az okkultizmus és a mágia történetét és hatását tanulmányozó szakot indít. A nappali tagozatos, egyéves kurzus 2024 szeptemberében indul.
„A program középpontjában a dekolonizáció, az alternatív ismeretelméletek feltárása, a feminizmus és az antirasszizmus áll”- olvasható az Exeteri Egyetem honlapján található összefoglalóban.
A Tibetből származó, mosolygó istenkirály hosszú ideje a világ egyik legismertebb személyisége. Mióta 1989-ben a dalai lámának ítélték a béke Nobel-díjat, a buddhista vezető mindenütt szívesen látott vendég. 2000 őszén hazánkba is ellátogatott, ahol nemcsak két nagyszabású rendezvény előadója volt a Nemzeti Sportcsarnokban, hanem Pannonhalmán magas rangú katolikus egyházi vezetőkkel is találkozott közös imára és eszmecserére.
Átnéztem a Rod Dreher Naplója, csak előfizetőknek elérhető, vallási dolgokról szóló Substack hírlevelem archívumait, és rábukkantam erre a levélre, amit még 2021-ben küldött nekem egy barátom és olvasóm, aki ma már ortodox keresztény, de hosszú időt töltött az okkultizmusban. Engedélyt adott arra, hogy ezt közzétegyem. Talán van köztetek olyan, akinek szüksége van arra, hogy elolvassa.
Az egyik probléma, amikor az ember elhagyja az okkultizmust, hogy az emberek hallani akarnak kísérteties, pikáns dolgokról. Senki sem törődik a lelkeddel, ahogy a zsoltár mondja.
Ez a könyv úgy született, hogy először elektronikus levelekben küldtem ki az érdeklődőknek rövid cikkeket az angyalok és démonok témakörében, Kerub címmel, majd több színhelyen is előadásokat hirdettem hasonló témákról, végül a Mária Rádióban tartottam a cikksorozat anyagából harminc félórás előadást, szintén Kerub címen. Ez utóbbi előadások írott szövegéből állítottam össze a jelen könyvet.
Amit Mágia és hit c. könyvemben már egyszer elmondtam, itt igyekeztem nem ismételni, legföljebb csak nagy vonalakban történő összefoglalás formájában. A két könyv egymás kiegészítésének fogható fel, de a kettő közül a jelen mű az, amely alapul szolgálhat a másiknak. A racionalizmustól körülvett újkori teológia már a II. Vatikánum előtt is defenzíven, bátortalanul tárgyalta az angelológiát, a jelenkori szekularista teológia pedig eljutott egy merőben formális, valóságtartalmától megfosztott angyaltanhoz, amely már kívülesik a katolikus ortodoxia határain.
A TOSCANAI (I) PÜSPÖKI KONFERENCIA LELKIPÁSZTORI ÚTMUTATÁSA (1995)
“A II. Vatikáni Zsinat a LG 48-ban szól az ördögről. Felszólítja a keresztényeket, hogy őrizkedjenek a sátán cselvetéseitől és emlékezteti őket arra, hogy az ember történelme mindig küzdelem volt a sötétség hatalmai ellen. Ez a harc már a Paradicsomban elkezdődött és folytatódni fog az utolsó ítélet napjáig. A II. Vatikáni Zsinat szükségesnek látta felhívni a huszadik század keresztényeinek figyelmét Szent Pál utasítására, melyet az első keresztény közösségnek adott: ťÖltsétek fel Isten fegyverzetét, hogy helyt tudjatok állni az ördög cselvetéseivel szemben (Ef 6,10). “
“Fölkértek, hogy a Mária Rádióban tartsak előadásokat a New Age-ről. Ez kétségtelenül egyik legveszélyesebb szellemi pestise korunknak, de a témának nem vagyok szakembere. Minthogy azonban az anyag megválasztásában szabad kezet kaptam, némi húzódozás után elvállaltam a feladatot.
Az interjút Ignazio Artizzu tette közzé az Una Voce Grida folyóirat 1999. március 9-i számában
Ratzinger bíboros akkor a Hittani Kongregáció prefektusaként szolgált. Itt az interjú rövidített változatát közöljük. Az emeritus pápa válaszai az elmúlt évek során semmit sem vesztettek aktualitásukból! Az írás nyomtatott formában megjelent a Megújulás a Szentlélekben című kiadvány legutóbbi számaiban.
Amikor megírtam immár dokumentált véleményemet Harry Potterről, eszembe jutott egy másik mesekönyv. Szerzője, ha jól emlékszem, Békés Pál, címe: “A kétbalkezes varázsló”. Hőse igen ügyetlen a varázslóiskolában, az egész osztály rajta nevet, ám később, körzeti varázslóként egy lakótelepen, érdekes kalandjai akadnak: fölfedezi a Mesét a betonrengetegben.
Kedves Testvérek!
Múltkoriban egy vita indult J. K. Rowling: HARRY POTTER ÉS A BÖLCSEK KÖVE című sikerkönyvének értékeivel kapcsolatban. Elolvastam a könyvet, s most szeretném összefoglalni véleményemet, azok számára is, akiket ez még érdekel.
Rowling angol írónő könyve valóban olvasmányos, izgalmas, tud bánni a feszültségkeltés, a figyelem-irányítás eszközeivel, és a szereplők közül két figuránál (Hagrid az óriás, és Hermione a lánytanuló) még sikeres, emberi jellemábrázolást is elkönyvelhetünk. A sodró események leírása közben azonban a főhős, Harry Potter jelleme kicsit sablonos maradt.