Nincs „taoista kereszténység”, ahogyan nincs sztoikus kereszténység, vagy hegeliánus avagy marxista, netán liberalista kereszténység. Az ilyet állítók hozzászólása azért nem
Milyen hatással van a spirituális túlkínálat a mai kor emberére? Milyen következményei vannak? Mi a helyes keresztény válasz ezekre? Reiki,
A figyelmeztetés önmagában nem elég. Az evangelizációs munka, az igazi szolgálat csak ezután kezdődik. „Értem én, de attól még, hogy
A nyugat-európai kereszténydemokrata politika látványos válsága egy sokkal mélyebben húzódó krízisre mutat, amelyet a Covid–19-járvány hozott a felszínre. A kialakult „antropológiai válsághelyzetet” a médiaökológia szempontjából vizsgáljuk meg. Ehhez bocsássuk előre a következőket. Az egyesült Európa gyökerei a kereszténységben, különösen a katolicizmusban lelhetők fel. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy Európa lelkét a vallási elvek alkotják. Legyen szó Schumanról, Adenauerről, De Gasperiről, politikai sikerük keresztény hitükből táplálkozott.
V. A SAROKKÖVEK ÉS A HAMIS ÉRTÉKEK
„Mert mint a halál, olyan erős a szerelem, olyan a szenvedés, mint az alvilág. Nyila tüzes nyíl, az Úrnak lángja. Tengernyi víz sem olthatja el a szerelmet, Egész folyamok sem tudnák elsodorni.” (Ézs 8,6-7)
NICOLAS DIÁT: Hogyan gondolja a helyes kapcsolatot a kereszténység és az erkölcs között? XVI. Benedek úgy látta, hogy nem kell összekeverni a kettőt, nehogy kiforgassuk természetüket. Elfogadja ezt az elemzést?
ROBERT SARAH bíboros: Igen, a Deus caritas estben XVI. Benedek azt írja, kezdetben az, hogy valaki kereszténnyé lett, nem erkölcsi döntés, filozófiai vagy erkölcsi meggondolás volt, hanem egy eseménnyel, egy személlyel való találkozás. Ez az ember, aki felénk jön, Krisztus, az életnek új horizontot ad, és ezáltal döntő irányulást.
A nyár végéhez közeledve Ferenc pápa szinódusa a szinodalitásról itt áll a küszöbön, általános közöny közepette annak ellenére, hogy milyen súlyos következményekkel járhat. Még Putyin legújabb áldozatának, Jevgenyij Prigozsin drámai és szimbolikus halála sem ébresztette fel újra az európai közvélemény figyelmét a horizonton gyülekező súlyos problémákra. Pedig a figyelmeztető jelek nem szűkölködnek, és nem csak a jövő gazdasági aspektusait érintik, melyekre mindenki a legérzékenyebb.
Jean-Pierre Maugendre cikke a Renaissance Catholique folyóiratban (177. szám, 2023. május-július) elgondolkodtatott, és megpróbálom összefoglalni a lényegi pontjait, többek között azért, mert komoly és meggyőző megerősítést nyújt Roberto Vannacci tábornok aggodalmainak, amelyeket az Il mondo al contrario (A világ fejjel lefelé) című könyvében fejtett ki, és amelyek indokolatlan botrányt kavartak Olaszországban.
Húsvéti nagyinterjút készítettünk Barsi Balázs ferences rendi szerzetessel. A Széchenyi-díjas teológus lapunknak beszélt a húsvét valódi üzenetéről; a keresztény kultúráról; az új és a régi rítusú szentmise viszonyáról; Európa és Magyarország jövőjéről; valamint arról, hogy már van egy evangélikus egyház, nincs szükség még egyre.
„Ó Krisztus alázata, felismertelek, de nem tudtalak utolérni!” /Sziluán atya/
Azt tapasztalom, hogy kevesekben van meg az a Szentlélektől adott „felelősség”, amivel Krisztus Urunk szolgált az Atyának, amivel magát felajánlotta az Atya akaratának. Ezt a tüzes lelkületet és minden iránti mélyről fakadó felelősségérzetet adná nekünk az Úr ma is, de hiánycikk az egyházban és a nép között.
Ferenc pápa legutóbbi máltai útja során (2022. április 2-3.) előre várhatóan az afrikai bevándorlókhoz szólt, akik ezt a szigetet az Európai Unióba vezető kapuként tekintik.
Az argentin pápa az egyik leglelkesebb támogatója annak, hogy az elsősorban muszlim bevándorlók folyamatos hullámai békés invázióval foglalják el Európát.
Ahelyett, hogy asszimilálódnának az öreg kontinens kultúrájába és vallásába, gettókba zárkóznak (amelyekbe sokszor a rendőrség sem mer belépni), és úgy viselkednek, mint az ország hódítói. A mecsetek száma egyre nő, míg a katolikus templomokat bezárják vagy eladják különböző profán célokra.[1]
A tizenötödik század közepén „együgyű szókkal, de csuda nagy lelki bölcsességgel” valaki, egy Kempis Tamás nevű ágostonrendi szerzetes vagy más (a szerzőség bonyolult és sokat vitatott kérdését ezúttal ne bolygassuk) „négy rövid könyvet írt” (talán csak különféle forrásokból összeírt, esetleg egy vagy több műből másolt, ami szintén százados vita tárgya, és ezúttal szintén nem fontos); „mely könyvről merem mondani – írja első teljes magyar fordításának élén 1604-ben Pázmány Péter – hogy aki ezt szerencsére felnyitja és egy részét, mely elébe akad, figyelmetesen megolvassa, lelki vigasztalást és isteni szolgálatra való gerjedezést vészen”.
Nem véletlen, hogy a mai nyugati világban folyik a harc a keresztyénség kisajátításáért is.
Népvándorlás, 2015 – a Metanoia Videó Stúdió felvétele
Megindító képsorok Irakból – Mi is tehetünk értük!
Olga Yaqob iraki születésű nővér, a Názáreti Mária Leányai rend alapítója az iraki háborúkban sebesülteket ápolt, haldoklókat vigasztalt és halottakat temetett. A vallási kisebbségek elleni borzalmas iraki népirtásról szólva elmondta: sok mindent látott már a korábbi háborúkban, de az ISIS brutális kegyetlenkedéseihez foghatót még soha.