Gál Péter atya új hitvédelmi kötete
Ez a könyv nagyban különbözik Gál Péter eddigi, nyolc kiadásban megjelent New Age-ről szóló könyveitől. Ez az új változat az
Ez a könyv nagyban különbözik Gál Péter eddigi, nyolc kiadásban megjelent New Age-ről szóló könyveitől. Ez az új változat az
A Hittani Kongregáció levele a Katolikus Egyház Püspökeihez a férfi és nő együttműködéséről az Egyházban és a világban (2004)
BEVEZETÉS
1. Az Egyház, mely jól ismeri az emberi életet, mindig figyelt a férfival és a nővel kapcsolatos problémákra. A legutóbbi időkben sokat beszéltek a nő méltóságáról, jogairól és kötelességeiről a polgári és egyházi közösség különféle területein. Az Egyház, különösen II. János Pál pápa tanításával1 hozzájárult ezen alapvető kérdés mélyebb megismeréséhez, és ma választ vár tőle néhány olyan szellemi áramlat is, melyeknek alaptételei gyakran nem a nő valódi fölemelkedését célozzák. A jelen dokumentum először röviden bemutat és kritikusan értékel néhány mai antropológiai fölfogást.
“Hasonló a mennyek országa a mustármaghoz” (Mt 13,31)
A szentírásmagyarázók azt mondják nekünk a mustármag hasonlatáról, hogy eredetileg kontraszthasonlat volt, válaszul a tanítványok nyugtalankodására a Jézus igehirdetésében kezdődő Isten Országának szegényes megjelenése miatt:
Bízzanak a mustármagban, a remény titkában, amely éppen ezt a földileg oly szegényes kezdetet árnyékolja be.
Szaporodnak a jelek, hallomások, látomások – részben az utolsó idők eljövetelével, részben az “isteni igazság” kinyilatkoztatásával kapcsolatban. Fontosnak tartom Kovács Gábor atya összefoglalóját a témáról.A szerk.
Az indiai jezsuita atya, Anthony de Mello (1931-1987), jól ismert számos publikációja alapján, melyeket sok nyelvre lefordítottak, s melyek ismertté váltak szerte a világon, bár ezen írások közül nem adta jóváhagyását mindegyik megjelenéséhez.
Művei, melyek szinte kizárólag rövid történetek formáját öltik, a keleti bölcselet néhány érvényes elemét hordozzák. Ezek segíthetik az önuralom elérését, a szabadságunkat korlátozó kötöttségek és érzések feloldását, és az élet viszontagságainak derűs megközelítését. Korai írásaiban, de Mello atya, jóllehet a buddhista és taoista spirituális áramlatok befolyását mutatja, megmaradt a keresztény lelkiség határain belül. Ezekben a könyvekben az ima különböző fajtáit tárgyalja: fohász, közbenjárás és dicsőítés, vagy szemlélődés Krisztus életének misztériumairól, stb.
Az interjút Ignazio Artizzu tette közzé az Una Voce Grida folyóirat 1999. március 9-i számában
Ratzinger bíboros akkor a Hittani Kongregáció prefektusaként szolgált. Itt az interjú rövidített változatát közöljük. Az emeritus pápa válaszai az elmúlt évek során semmit sem vesztettek aktualitásukból! Az írás nyomtatott formában megjelent a Megújulás a Szentlélekben című kiadvány legutóbbi számaiban.
Levél a Katolikus Egyház püspökeihez (1989)
BEVEZETÉS
1. Korunk számos keresztény emberében él a hiteles és elmélyült imádkozás megtanulásának a vágya, a sok nehézség ellenére is, melyeket a modern kultúra állít a csend, az elmélyedés és az elmélkedés felismert szükségletének útjába. Az érdeklődés, amely az elmúlt években az egyes keleti vallások és azok sajátos imádkozási formáihoz kapcsolódó elmélkedési módok iránt a keresztények között is felébredt, nem csekély jele a lelki elmélyedés és az isteni misztériummal való mély kapcsolat igényének.
Joseph Ratzinger bíboros elmélkedésének szerkesztett változata, amely 1997. március 5-én (nagyböjt 3. szerdáján) a Lateráni bazilikában hangzott el.