„Dogmatikus teológusként nem akarok diplomáciai lenni. A katolikus egyháznak hirdetnie kell az igazságot, de ellentmondania kell a hazugságoknak is.” RÓMA,
Beszélgetés Márfi Gyula veszprémi érsekkel
Az európai ember életében Isten helyét elfoglalta a pénz és az élvezetek. Az iszlám pedig elfoglalja Európát. Nem fegyverrel, hanem hittel. Erről is beszélt Márfi Gyula veszprémi érsek a Naplónak nyilatkozva, hangsúlyozva, hogy amit mondott, az saját, személyes véleménye.
Az iszlám tudósok számára van egy különösen aggasztó állítás Ferenc pápa apostoli buzdításában (Evangelii Gaudium):
Szembesülvén az erőszakos fundamentalizmus nyugtalanító epizódjaival, az iszlám igaz követői iránti tiszteletünknek úgy kell vezetnie bennünket, hogy kerüljük a gyűlölködő általánosításokat, az autentikus iszlám és Korán helyes olvasata ellenzi az erőszak minden formáját. (p. 253)
A zsidó megtérésről, muzulmán fenyegetésről, a fogamzásgátlásról és még sok mindenről
Daniel Blackman interjúja
A jól ismert és nagy tiszteletnek örvendő asztanai (Kazahsztán) segédpüspök, Athanasius Schneider sok mindenre kiterjedő, ütős interjút adott egyhetes angliai tartózkodása alatt február végén.
„Az egész világ konzervatívokra és progresszívekre osztotta fel magát. A progresszívek azon dolgoznak, hogy minél több hibát elkövessenek. A konzervatívok pedig azon, hogy megakadályozzák ezen hibák kijavítását.” Három kötetet is megjelentetett Gilbert Keith Chestertontól, a 20. századi szellemes brit gondolkodótól a Századvég. Miről szólnak és miért érdekes az író, aki egyszerre volt végzettség nélküli filozófus, teológus, katolikus apologéta, író és publicista?
Gilbert Keith Chesterton, „az ellentmondások hercege” 1874-ben született Londonban. Grafikusként végzett a University College of London művészeti iskolájában, ahol tanult irodalmat is. Felesége visszavezette Chestertont az anglikán egyházhoz, de az író végül 1922-ben katolizált. 1895-től londoni kiadóknál dolgozott, majd 1902-től újságot is ír. 1925-től saját lapja is volt, a G.K.’s Weekly, amit haláláig megjelentet. A hatalmas termetű Chesterton (134 kilogrammot nyomott) 1936-ban hunyt el. Életműve nyolcvan könyv, több száz vers, kétszáz elbeszélés, jó pár színjáték és rengeteg esszé.
Római katolikus vagyok, azaz „pápista”. Hiszem, hogy pápát nem a bíborosok választják, hanem a Szentlélek. Aki persze „hozott anyagból” dolgozik, ha egy korszak nem termel ki magából arra érdemest, akkor bizony akár érdemtelen is kerülhet Szent Péter székébe.
Szent Péter gyarló ember volt, utódai sem angyalok. Következésképp hibáznak is, tehát legyek bármennyire pápista, nem ütközöm meg azon, ha valaki kritizálja a pápát. (Az olykor bicskanyitogató stílusról most nem beszélek.)
Kovács Ervin Gellért premontrei atya előadása, melyet 2017. májusában tartott a pesti ferencesek közösségi termében.
Egyik barátnőm, aki 5 évvel ezelőtt úgyszintén kiutazott Hollandiába munkakeresés miatt, megismerkedett ott egy muzulmán fiúval. Amíg együtt jártak, minden rendben volt, de amikor civil házasságot kötött ezzel az emberrel és gyerekeket vállalt, az élete merőben megváltozott.
Pontosan úgy fest, mint ahogy a fent említett cikkben: verik, kinevetik, s ami a legrosszabb, hogy a férje megzsarolta, hogyha elhagyja őt, akkor soha többé nem fogja látni a fiát…
Népvándorlás, 2015 – a Metanoia Videó Stúdió felvétele