Egy egyház, amely alapvető tanításaiban a politikai széljáráshoz igazodik, tűnhet ugyan kellemesnek, de hitelesnek semmiképpen sem. Azt hiszem, ha létezik egy Isten, akkor nem alkalmazkodik ahhoz, amit éppen politikailag korrektnek tartanak.
A könyvismertetést írta: Kocsis Tamás
Témák: ateizmus, egyház, erkölcs, evangélium, fogyasztás, gazdaság, hitelesség, kapitalizmus, katolikus, kereszténység, konformizálódás, materializmus, módszertan, pénz, relativizmus, stratégia, társadalom, tudomány, USA, vallás
A fogyasztói társadalommal való ismerkedéshez – jóllehet hamisítatlan amerikai találmány – ma már nem kell sokat utaznunk: elég valamely szupermarketben hömpölygő tömegbe keverednünk, sétálgatnunk egy forgalmasabb utcán vagy lehuppannunk a naphosszat kékesen villódzó képernyő elé. Talán csak teljesen süketen és vakon lehetünk abban a “szerencsétlen” helyzetben, hogy Gazdaságkorunk modern evangéliuma nem juthat el hozzánk akadálytalanul. A minden csatornából ömlő üzenet lényege ennyi: fogyassz, s a paradicsomba jutsz! Ám a bűbájos szirénkórus tudatbódító dallamai közé egy jezsuita érces hangja reccsen; s azt mondja: “Nem!“
1.
A szentáldozás – az isteni szeretet rejtett fensége
Az Egyház a mennyei Jeruzsálem felé vezető zarándokútján növekszik és épül a Szentlélek munkálkodása által, különösen az istenfélelem által (v.ö. ApCsel 9,13), a hit, remény és szeretet természetfeletti aktusai által, valamint az emberré lett Isten imádásának konkrét aktusai által, minden megjelenési formájában, elsősorban az Oltáriszentség fátyola alatti jelenlétében. Történelmi útjának kezdete óta az Egyház akkor élte meg legtermékenyebb pillanatait és korszakait, amikor a legmélyebb hódolattal és imádással adózott a Legméltóságosabb Oltáriszentségnek. Ezek voltak Pünkösd hatásainak igazi pillanatai.