Néhány szó a gőgről
„Van olyan bűn, amelytől egyetlen ember sem mentes a világon, amelyet mindenki megvet, ha másban látja, s amelyről a keresztények
„Van olyan bűn, amelytől egyetlen ember sem mentes a világon, amelyet mindenki megvet, ha másban látja, s amelyről a keresztények
Egyikünk sem szereti azt gondolni, hogy büszkék vagyunk. Mindig valaki más az; az a fickó ott az arrogáns. A mérés egyik módja, ha elgondolkodunk azon, hogy mennyire fogadjuk el, ha kijavítanak bennünket. Gondoljunk a Példabeszédek könyvéből a következő versekre:
„Aki a gúnyolódót feddi, szégyent arat, aki a gonoszt szidja, maga is foltot kap. Ne szidd a gúnyolódót, mert még meggyűlöl, csak a bölcset fedd meg, az majd szeret érte! Adj tanácsot a bölcsnek, és még bölcsebb lesz, tanítsd az igazat, s gyarapítja a tudását. A bölcsesség kezdete az Úr félelme, és a Szentet ismerni – az az okosság. Általam gyarapszik napjaidnak száma, és megsokasodnak életed évei. Ha bölcs vagy, neked válik javadra, ha gúnyolódsz, magad vallod kárát.” (Péld 9,7-12).
Képzeljük el azt a helyzetet, amikor egy felsővezető egy megbeszélés alkalmával megjelenik egy mosdótállal és törülközővel, és megmossa a beosztottai lábát. Egy ilyen jelenetet a vállalatnál a legjobb esetben is nagyon furcsának, hacsak nem hihetetlennek tartanánk. Mindazonáltal, ahogy a Bibliában Jézus Krisztus életéről szóló beszámolókat olvassuk, Ő pontosan ezt tette. És ez akkor is ugyanolyan megdöbbentő volt, mint amilyen ma lenne.
4) Hogyan lehet segíteni rajta?
A súlyos bajokra alázatos ellenszer. Már Evagrios Ponticos óta, a IV. századtól fogva a szerzetesek különösen is keresték az ellenszert. Mindezeket a lelki mesterek hosszú generációi tesztelték.
Gyakorolni a szelídséget
A harag ellen is az ellentétes erénnyel kell küzdeni: a türelemmel és annak elutasításával, hogy tápláljuk magunkban a neheztelést, a szelídség. Hogy szelíddé váljunk, megpróbálhatjuk megállítani a harag fölfele törő útját, megakadályozva ezzel, hogy a gondolatról átmenjen szóba, a szóból tettbe. Egy Sivatagi Egyházatya javasolja: „Ha lehet meg kell akadályozni, hogy a harag elérje a szívünket. Ha azonban már ott van, úgy kell tennünk, hogy ne látszódjék az arcunkon. Ha már oda is fölment, akkor őrizzük a nyelvünket tőle. Ha már az ajkunkon van, akkor akadáIyozzuk meg, hogy tettekbe váltson és a lehető leghamarabb vessük ki a szívünkből.”
Előfordult már, hogy súlyos bűnnel küzdöttél? Úgy értem, hogy valami igazán komollyal. Teljes szívvel akarod megtörni az bűn erejét az életedben. Nem számít, milyen keményen küzdesz, és imádkozol, folyamatosan beleesel. Folyamatosan bűntudatod van, és a bűntudat nem hagyja, hogy közelíts a mi Urunkhoz a félelem által.
Ismersz valakit, aki valóban alázatos? Esetleg olyan valakit, aki felettébb sikeres lett, ennek ellenére még mindig alázatos? Eszedbe jut valaki?
Hallgattam egy rádióműsort nemrég, amelyben a műsorvezetők az alázatról beszélgettek, és arról, hogy az hogyan kapcsolódik a sikerhez. Az egyik műsorvezető nézőpontja az volt, hogy az alázat akadály lehet abban, hogy valaki sikeres legyen. Kifelé mutathatja valaki, hogy alázatos – mondta, de belül arrogánsnak és nagyon magabiztosnak kell lennie, hogy sikert érjen el.