1. „Szent Domonkos 9 imamódjá”-nak szövege, ahogyan az ma latinul hozzáférhető, egy XIII. századi domonkosra – valószínűleg a Tuscanellából való Aldobrandinusra – vezethető vissza. Egyértelműen a bolognai szentté avatási per tanúvallomásai inspirálják. E szöveg kézírásban csak az 1300 körüli időkből maradt fenn, legtöbbször mint apoldai Dietrich (kb. 1297) „A szent legendája” c. művének függeléke.
Én nem így terveztem, Istenem. Egyáltalán nem így. Hogy a gyermekem egy istállóban lássa meg a napvilágot? Eszembe nem jutott volna, hogy így történik. Egy barlangban, juhok és szamarak, széna és szalma közt? Úgy adjon életet a feleségem, hogy legfeljebb a csillagok hallják a vajúdás sikoltásait?
Ha találkoztam volna Jeremiással hat évszázaddal Krisztus születése előtt Jeruzsálem utcáin, vajon milyen hatással lett volna rám? Igaz, a könyvet, ami az ő nevét viseli elég nehéz befogadni: írója túl sok szerencsétlenséget jósol meg benne. Ha azonban közelről néztem volna az arcába , vajon nem egy nyitott, érzékeny és a messzi távlatokba látó embert fedeztem volna-e föl?
Nagy örömmel teljesítem a felkérést, hogy néhány megjegyzést fűzzek Don Gabriele Amorth könyvéhez, aki évek óta nagy segítségemre van a római egyházmegyében exorcistaként betöltött hivatalomban. A műben közölt néhány epizódot együtt éltük át, amikor együtt viseltük oly sok hozzánk forduló szenvedő és megkínzott személy aggodalmát és fáradalmát, és együtt reménykedtünk kezelésük sikerében is.
A természetes képességek nem karizmák. A profán szóhasználat beszél „karizmatikus vezetőkről”, akik kiemelkedő képességeikkel a tömeg fölé emelkednek, de ez nem azonos a szó teológiai használatával. Van, aki a profán szóhasználatot veszi alapul definíciójában. Ez nem felel meg a szó teológiai jelentésének.
A zuhanó kő a földfelszín felé tör. Ha megáll a zuhanásban, annak két oka lehet. Az egyik, hogy legyőzhetetlen akadály került az útjába: mondjuk, egy háztetőre esett, begurult az ereszcsatornába és ott elakadt. A másik, hogy már elérte a földfelszínt. A célt elérve a célirányos mozgás megáll.
Milyen nagy a te irgalmasságod, Krisztus Urunk, milyen nagy a Te jóindulatod és jóságod, hiszen megengeded, hogy Isten jelenlétében imádkozzunk és Őt Atyánknak nevezzük! Ahogy Te Isten Fia vagy, úgy minket is fiaknak hívnak.
A gall egyházat Iréneusz, Lyon püspöke alapította, aki 140 körül Kisázsiában született, és 202 körül, valószínűleg mártírként halt meg. Fő műve az Adversus haereses (Az eretnekek ellen) című írás. Ebben a könyvben a gnosztikus eretnekek azon elméletét utasítja vissza, amely szerint e világ egy démoni teremtő alkotása.
A következő levél egy gyógyszerésznőtől származik és szívesen küldöm tovább.
Isten még mielőtt az embert megteremtette volna, mindent biztosított részére! Elválasztotta a sós vizet az édestől, alkotta a szárazföldeket, ültetett kerteket, állatokat és halakat teremtett. Isten adott egy óriási nyomravezető segítséget, hogy az ennivalók hogyan segítenek a testrészeinken.Az alábbi felsorolás nagyon hatásos, ha nyersen fogy. Ez valóban Isten patikája.
A „nincs irgalom” világában élünk. Mégis 20 évszázad keresztény fémjelzésű kor van mögöttünk. Nem azt mondom, hogy keresztény, vagyis krisztusi korszak, mert az evangélium paraméterei csak tört százalékban jutottak érvényre. De ha nem lett volna az önmérsékletre nevelő evangélium, a sátáni és ösztönös brutalitás még hatalmasabb méreteket öltött volna a 20 évszázadon át.
Korábban jeleztem, hogy a Szent Mihály rózsafüzéren kívül még Szűz Mária szerepéről is szándékozom kifejteni egy-két gondolatot. Egyébként volna még mondanivalóm a Bibliában az angyalokra használt kifejezésekről: ezek mögé is lehet teológiai értelmezést állítani, mint ahogy magam is tettem a Kerubban a kerubokkal kapcsolatban. Csak ne az angyalok osztályozására használjuk föl őket, hanem bizonyos angyali tevékenységek leírására.
(egy listalevélből)
A távol-keleti szellemgyógyászatban fontos szerep jut a nagy-kicsi, fent-lent megfeleltetésnek. Magyarul szólva az elmélet az, hogy…
„Egy mise sok emberért felajánlva éppen annyira hasznos mindegyikük számára – az Istennek való átadottságuk mértékében – mintha csak egy emberért lenne felajánlva. A nap éppen olyan könnyen világít tízezer emberre, mint egyre.” 1
A repedt vödör
Egy indiai vízhordó ember a vállára vetett rúd végeire akasztott két nagy vödörben hordta a vizet. Az egyik vödrön volt egy kis hasadás, a másik viszont tökéletes állapotban volt, s mindig tele érkezett meg a hosszú út végén a gazda házához, míg a másik edény a fele vizet elcsorgatta útközben. Így ment ez már két éve minden nap, a vízhordó ember mindig csak másfél vödör vizet vitt haza a gazdának.