„Azután sorsot vetettek rájuk, és a sors Mátyásra esett, akit a tizenegy apostol közé soroltak. (ApCsel 1,26)
Ha nem is gyakoroljuk ezt a sorsvetést – amely egyfajta játékosságról és talán ószövetségi gyakorlatról tanúskodik, ami igencsak meglephet bennünket ilyen nagy horderejű vállalkozásban –, érdemes a mélyére tekinteni, mert a mélyben örök érvényű tanítást találunk.
A kopt orthodox egyház bejelentette, hogy az úgynevezett Iszlám Állam által meggyilkolt 21 egyiptomi keresztény gyilkosságáról megemlékeznek az egyházi naptárban.
„Legyen gondunk rá, hogy szeretetre és jótettekre buzdítsuk egymást.” (Zsid 10,24)
A bejárati ajtó ablakának támasztottam a homlokomat, könnycseppek szánkóztak le az arcomon. A férjemet néztem, ahogy kitolat a garázs elől, és munkába indul egy új nap reggelén. Aztán odafordultam ahhoz, amit az új nap nekem tartogat: egy ordító kisbabát, felfordult házat, mindent elborító rettegést. Hogy lehetséges ez?
Gyakran elég egy szó, egy szerető mosoly ahhoz, hogy egy szomorú lelket felvidítsunk. Mindenkivel szetetetreméItó akarok lenni, hogy örömére legyek
Az elmúlt hat hónap alatt közel kétmillió irakinak kellett menekülnie otthonából a belháború, illetve az Iszlám Állam előrenyomulása miatt. Csak a legszükségesebbeket vihették magukkal.
A honlapon megtalálható a szabadulás rózsafüzére ima, magyar tanúságtételek, legutóbb pedig a könyv bevezető tanúságtételeit adtuk közre (1, 2, 3, 4,).
Szent II. János Pál pápa a rózsafüzérről szóló apostoli levelében így ír: „A Boldogságos Szűz rózsafüzére a maga egyszerűségében és mélységében az épp megkezdődött harmadik évezredben is nagyon jelentős imaforma, s az a rendeltetése, hogy az életszentség gyümölcseit teremje.”
A szentek közöttünk élnek, szokták mondani. Úgy tűnik, ez a vértanúkra ugyanúgy igaz. A kegyetlen terrorcselekmények sora, amely az idei év elején kezdődött, egyelőre nem ért véget. A keresztény áldozatokról szóló hírek talán még inkább fájnak. Nem azért, mintha ők „ártatlanabbul” szenvednének, mint a megölt újságírók vagy az egyszerű bevásárlók, ahogy azt némelyek rendkívül együgyű módon hangoztatják.
Számtalan cikk, könyv és weboldal közöl egy Pio atyának tulajdonított próféciát, mely szerint a végső időkben háromnapos sötétség támad. Egy levelére hivatkoznak, amely azonban sohasem létezett – írja Jeanette Salerno a padrepiosworld.com 2015. január 3-i blogbejegyzésében.
Társblogunk (Hortus Carmeli) szerzője, Templom Kata keresztény pszichológus. Írt egy összefoglalót az általa alkalmazott terápiáról. Ez itt reklámnak tűnhet, nem annak szánom – tudom, hogy nagyon sokan keresnek megbízható, keresztény pszichológust. Segítő hozzáállása és megjelent írásai alapján jó szívvel ajánlom. A szerk.
„Láttál-e már elhamarkodott beszédű embert? A bolondnak is több a reménye, mint neki.” (Péld 29,20)
Előfordult már, hogy bajba sodort – akár még bűnre is vitt – az, hogy túl sokat beszéltél? Velem megtörtént nemegyszer.
Évekkel ezelőtt egy barátnőmmel a középiskolai kosárlabda mérkőzést néztük, és a 17 éves gyermekeink – az ő fia és az én lányom – között bimbózó kapcsolatról beszélgettünk. Nem volt ez hivatalos együtt járás, de tudtuk, hogy kedvelik egymást, és ennek örültünk mindketten.
„Mélyen Tisztelt Uraim, íme egy csoda, ami a szabadulás rózsafüzére által történt velem. Összevesztem a vőlegényemmel, miután kétszer egy másik nővel ment el valahova. Nagyon fájt, de meg kellett szakítanom kapcsolatunkat. Olvasni kezdtem a szabadulás rózsafüzérét, és alig telt el egy hét, ő visszajött hozzám, még több szeretettel és megváltozva. Az Úr meghallgatott engem.
Igen, az abortusz gyilkosság – ezt nem akármilyen szaktekintélytől tudjuk meg. Czeizel Endre genetikus az itt megtalálható videóban elmondja az álláspontját.
Egy pszichológus, Miriam Grossman kifejtette aggasztó véleményét a legújabb filmsláger, A szürke ötven árnyalatával kapcsolatban.
A szürke ötven árnyalatával kapcsolatban semmi sem szürke, hanem fekete. Hadd magyarázzam meg.
Olyan embereknek segítek, akik belül összetörtek. Nem úgy, mint az orvosokat, akik röntgensugarakat használnak és vérvizsgálatokat végeznek annak érdekében, hogy kiderítsék miért fáj valakinek valami, engem azok a sebek érdekelnek amik láthatatlanok. Kérdéseket teszek fel, és nagyon figyelek a válaszokra. Így állapítom meg, hogy az ember aki elöttem ül, miért „vérzik”.
„A jó cselekvésében pedig ne fáradjunk el, mert a maga idejében aratunk majd, ha meg nem lankadunk.” (Gal 6,9)
Megfordultam az ágyban, fülemre húztam a takarót, és odapillantottam az ébresztőóra világító számlapjára. Nagyon fáradt voltam, de képtelen voltam elaludni. Véget nem érő rohamban száguldtak a gondolatok az agyamban, egyik kérdés törtetett a másik után. Észre se vettem, megint eltelt egy óra, és az álom messze volt.