A világ győzelmes királynője

A világ győzelmes királynője

REGINA MUNDI VICTORIOSA

Mária Natália Magdolna nővér magánkinyilatkoztatásai

Összeállították, jegyzetekkel és bevezetők kel ellátták Szűz Mária, a VILÁG KIRÁLYNŐJE tisztelői

Two Hearts Books & Publishers P. O. Box 844 Mountain View. California 94042

TARTALOM

Előszó

Hivatalos vélemény

I. fejezet: Natália nővér küldetése

II. fejezet: Magántermészetű misztikus élmények

III. fejezet: Az Egyház papjaihoz intézett felszólítások

IV. fejezet: Általános tanítások

V. fejezet: Világ Győzelmes Királynője

VI. fejezet: Magyarországra vonatkozó közlések

VII. fejezet: Világcsapás. A világ eljövendő sorsa

VIII. fejezet: Legújabb égi Üzenetek

Függelék, engesztelő imák

Orbán pápa dekrétumával összhangban alávetjük magunkat a legfőbb egyházi hatóság ítéletének, és ezen ”égi üzenetek” közlésével nem óhajtjuk megelőzni a végső döntést.

Az Egyház megszüntette a még el nem bírált magán-kinyilatkoztatásokkal foglalkozó sajtótermékek kiadására vonatkozó tilalmat. (Az 1399. és 2318. kánon hatályon kívül helyezését lásd: A.S.S. 5816/1966. dec. 29-i számban). 1966. november 15-én a Szent Kongregáció lehetővé tette az ilyen kiadványok IMPRIMATUR nélküli terjesztését és kiadását.

Előszó

Ez a könyv Mária Natália nővér életéről, misztikus élményeiről szól. Jézus Krisztus és a Szűzanya az ő személye által kívántak az emberekhez, mindenekelőtt Magyarországhoz szólni. Ezen üzenetek a második világháború alatt fogalmazódtak meg, lényegük: a nagy engesztelés. Jézus Natália nővért bízta meg azzal a feladattal, hogy hozza a magyarság tudomására, ha nem térünk meg, nem vezekelünk a papság és a nép bűneiért, Isten rettenetes büntetéssel sújtja az országot.

Mária Natália Magdolna nővér 1901-ben született egy Pozsony melletti kis faluban, német anyanyelvű iparos családból. Magyarul és szlovákul még gyermekkorában megtanult, ám a magyar nyelv még hosszú ideig gondot jelentett számára. Az Úr Jézussal és Édesanyánkkal tartózkodási helye szerint, hol magyarul, hol németül, hol franciául, hol szlovákul beszélgetett. A majdnem egy századot átfogó élet utolsó öt évtizedében magyarul él és gondolkodik és az üzeneteket is így kapja. Szerzetesi hivatása már kicsiny korában világossá lett előtte.

Pozsonyban 17 éves korában lépett szerzetbe. Huszonegy éves volt, amikor elöljárói Belgiumba küldték, hogy egy ottani zárdájukban kisegítsen a munkában. 1934-ben nagybetegen visszahelyezték Csehszlovákiába, majd két év múlva, 1936-ban Magyarországra került.

Budapesti és kecskeméti zárdákban élt ezután. Itt fogadta azon természetfeletti ajándékokat és üzeneteket, amelyek meghirdették Magyarország háborús és háború utáni sorsát, s amelyek engesztelésre szólították fel a magyar papokat. Natália ezen élményeiről lelki naplójában számol be, amelyet 1939. és 1943. között vezetett; a naplóírás azután, lelki vezetői engedély hiányában megszakadt, de 1981. óta, az ismétlődő kéréseknek engedve, élményeiről, hallomásairól és látomásairól újra írásban számol be. A szerzetek feloszlatása után Natália nővér vidéken élt, elrejtve a világ elől, de lelki élményekben a korábbi évekhez képest nem kevésbé gazdagon. Rejtett életét ma is őrzi, 1980-tól új lelkiatya vezetése alatt.

A magyar olvasó páratlan értékű kincset tart a kezében: a keresztény misztikának legfényesebb gyöngyszemeihez hasonlatost. Üzenetekről, tanításokról olvashat, kiegészítve azon döntő fontosságú szövegekkel, amelyek kifejezetten nekünk, az utolsó idők magyarországi katolikusaihoz szólnak; szólnak pedig elsősorban az Egyház papjaihoz.

Könyvünk alapja az említett napló, kiegészítve Natália nővér többeknek adott és különböző időpontokban feljegyzett közléseivel.

Natália nővér zárdába lépésekor felajánlotta életét a papokért. Az Úr Jézus ezt el is fogadta: egész életében hihetetlen testi és lelki szenvedéseken ment keresztül. Ugyanakkor az Úr Jézus megosztotta vele a papokért érzett fájdalmát, és a bennük lelt örömét is. Jézus örült és szenvedett benne, ahogy Ö maga nevezi: ”Szeretett papfiaiért!”

Hivatalos vélemény Natália nővérről és a neki juttatott kegyelmekről

Dr. Krasznay Jenő teológiai tanár 1909-ben született Esztergomban. 1932-ben történt felszentelése után előbb a veszprémi egyházmegyében működött, majd 1936. és 1943. között középiskolákban volt hittanár. Elöljárói kívánságára ekkor Hász István tábori püspök mellé került, mint püspöki titkár. 1945-ben püspökével együtt Svájcba került, s ott a magyar katolikusok pásztorációjában vett részt egészen haláláig.

Krasznay Jenő 1939-ben ismerte meg Natália nővért, és 1943. január 21-én szakvéleményét, jelentés formájában, felettesei elé terjesztette. Az alábbiakban e jelentésből idézünk részleteket.

”Mária Natália Magdolna nővért a kecskeméti Jópásztor-zárdában, 1939-ben, a magdolnanővéreknek adott lelkigyakorlatok során ismertem meg. Félelemmel és önmaga iránti bizalmatlansággal tárta fel imádsága közben gyakran átélt lelki élményeit és az azokkal járó megpróbáltatásokat. Beszámolójából megállapítottam, hogy rendkívüli kegyelemben részesül. Ez idő óta – elöljáróim engedélyével – részint levélben, részint személyesen, évente egy-két alkalommal, lelki tanácsokat adok neki. Két éven át, pontosan 1941. őszéig arra a kérdésre kerestem választ, hogy a nővér félelmek közepette átélt lelki élményei valóságosak-e, vagy nem; hogy életét valóban Isten hatja-e át a maga misztikus működésével. A második kérdés úgy szólt, hogy azok a nagy önmegtagadások, amelyeket a nővér a saját és a mások bűneiért vállal, Isten indítására történnek-e?

A nővért igen szigorú és nehéz engedelmességi próbáknak vetettem alá. Utasításaimat, szinte vakon engedelmeskedve, végrehajtotta. Parancsomra a nővér megpróbált ellenállni a látomásoknak és a tapasztalt hangoknak.

Hogy ítéletet formálhassak a nővér misztikus imaéletéről, a következő forrásokat használtam fel:

a) három tapasztalt jezsuita páter véleményét;

b) szakkönyveket, különösen Nagy Szent Teréz műveit;

c) a nővér feleleteit, keresztkérdéseimre adott válaszait;

d) elöljárói értesítéseit;e) különböző lelki betegségek szakszerű leírását.

Vizsgálataim módszerében elsősorban Poulain művére támaszkodtam. (Die Fűlle der Gnaden, 1. Band, Aug.1941.)

A nővér lelki életének képe fokozatosan bontakozott ki előttem, a következő jellemző vonásokkal: érzékenység, mindig újra előtörő kételyek. Sokáig nem értettem e jelenségeket, s nem tudtam összeegyeztetni azon kegyelmekkel, amelyekről beszámolt. Később azonban ráébredtem, hogy az említett jelenségek olyan emberi gyarlóságok, amelyek a lelket sokáig elkísérik a misztikus egyesülés útján.

Azt is láttam, hogy a nővér ezen az úton nagy előrehaladást tett. A maradandó erények kétségtelen jeleit tapasztaltam nála. Ezek közül a leglényegesebbek: készséges engedelmesség, és mesterkéletlen őszinteség. Hosszú megfigyelés után arra a meggyőződésre jutottam, hogy azok az élmények, amelyekről nekem őszintén beszámolt, valóban átélt élmények. A zárdában, egyes társnői részéről, igen súlyos megpróbáltatásokat kellett elviselnie – erős lélekkel tűrte mindezt. Nővértársai közül sokan úgy nyilatkoztak, hogy a Natália nővért ért igazságtalanságokat ők nem tudták volna eltűrni.

Az első nagy kinyilatkoztatást – bizonyos bevezető élmények után – 1941. novemberében nyerte, mégpedig az elhunyt jezsuita atya, P. Biró közbenjárására – ez tűnik ki feljegyzéseiből. 1942. augusztusáig a közlések egy mondanivaló körül variálódtak egyöntetűen.

Natália nővér, misztikus úton, tudomást szerzett egészen szűk körben hozott titkos döntésekről, kijelentésekről és tervekről, amelyek akkoriban Budapesten születtek, illetve hangzottak el.

Befejezésül kötelességemnek érzem, hogy kinyilvánítsam: meg vagyok győződve a mi Urunk Jézus Krisztusnak, Üdvözítőnknek természetfeletti működéséről Natália nővér esetében.”

A teljes könyv elolvasható itt.

Létrehozva 2021. április 19.