A magyar kormány ratifikálni kívánja az Európa Tanács nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről és azok megelőzéséről szóló egyezményét, röviden az Isztambuli Egyezményt. A közigazgatási eljárás keretein belül csütörtökig várják a véleményeket a benyújtott tervezetről.

Az Emberi Méltóság Központ elkészített egy 10 oldalas állásfoglalást a tervezettel és az Egyezmény törvénybe iktatásával kapcsolatban, melyhez a CitizenGO is csatlakozik.

Kérjük, csatlakozzon Ön is hozzánk, hogy hangunk hangosabb lehessen!

Fontosnak tartjuk nemzeti és nemzetközi szinten is fellépni az erőszakkal szemben, irányuljon az bárki ellen. Az Isztambuli Egyezmény Magyarország által való ratifikálását az alább részletezett okokból aggályosnak tartjuk, még ha a mindenfajta erőszak visszaszorításának célkitűzésével maximálisan egyet is értünk.

Mi a baj az Isztambuli Egyezménnyel?

 Az Isztambuli Egyezmény az Európa Tanács egyetlen olyan egyezménye, amely elfogadásáról nem szavazott a Miniszteri Bizottság.

Törökország elnöksége a Miniszteri Bizottság élén a végéhez közeledett, ami nyomást gyakorolt vezetőire. Szerették volna, hogy az ő elnökségük alatt fogadják el az Egyezményt, mivel ez azt a politikai üzenetet hordozza magában, hogy Törökország elkötelezett a női egyenjogúság mellett, ami pozitívan befolyásolhatja az Európai Uniós csatlakozásának ügyét. [1]

Az Egyezmény a gender ideológia trójai falovát jelentheti.

Az Egyezmény célul tűzte ki egy ellentmondásos, konszenzussal nem rendelkező fogalom, a „gender” kodifikálását. A magyar jogszabályok nőről és férfiról beszélnek, nem különböztetik meg a biológiai és a társadalmi nemet (gender ideológia), ezért egy olyan fogalomról van szó, amelynek a jelentése nem egyértelmű.

A gender-rel az a baj, hogy jelentése nem egyértelmű. Az egyetlen ránk nézve kötelező érvényű definíciója a Nemzetközi Büntető Bíróság Római Statútumának meghatározása, amely szerint a gender a biológiai nem szinonimájaként értelmezve két nemre utal, a férfi és a női nemre a társadalom keretein belül.[2]

Ezzel ellentmond az Isztambuli Egyezmény gender fogalma [3], amely szerint a ’nem’ egy szociális konstrukció, amely változó lehet, és amely lényegében független a biológiai valóságtól Az Egyezmény különválasztja a biológiai és a társadalmi nem fogalmát, ezzel azt sugallva, hogy a kettő két teljesen különböző, egymástól független dolog.[4]

„Az Egyezmény célja változásokat elősegíteni a nők és a férfiak társadalmi és kulturális viselkedésmintáiban, és megszüntetni azokat az előítéleteket, szokásokat, hagyományt és más gyakorlatokat, amelyek  a nők alsóbbrendűségének gondolatán vagy a sztereotip női és férfi szerepeken alapulnak.” [5]

Egyetértünk azzal, hogy az egyenjogúságért való küzdelem részeként meg kell szüntetni a nők alsóbbrendűségének gondolatát, viszont felhívjuk a figyelmet, hogy az Egyezmény nem fejti ki, hogy mit ért„sztereotip női és férfi szerepeken”, amelyen egyes hagyományok és szokások alapulnak. Akár a néptáncoktatás is sztereotip lehet az Egyezmény alapján és gender mainstreaming képviselői szerint, mivel megjelennek benne a lányok és a fiúk hagyományos szerepeinek elemei.

A felhívás szövege elolvasható itt.

Létrehozva 2017. február 27.