Az 1877-es esztendő lejegyzései
A magyar fordítás christianae.wordpress.com forrásmegjelöléssel terjeszthető.
Január
Pihenjen békésen Jézusa imádásra méltó Szívén. Úgy mondja el neki minden szenvedését, mint a barátjának. Megértő lesz; ám amit isteni Szíve csücskéről mondtam, csak akkor tárul majd fel ön előtt, amikor már lelkibb ember lesz, mint most.
Ne nyugtalankodjék az iskolai gondok miatt. Mindennap imádkozom önért, hogy el ne veszítse a türelmét.
Február 13.
Az Oltáriszentség előtt. Nézze, milyen egyedül van Jézus! Többen lehetnének itt most, ha kicsit több jóakarat lenne bennük. Mégis mekkora a közömbösség… még a szerzetesek körében is! Urunk erre nagyon érzékeny. Legalább ön szeresse e méltatlan lelkek helyett, így kárpótolja a jóságos Jézust a közömbösségükért!
A negyedik rész letölthető itt.
Akik elkárhoznak, kizárólag azért kárhoznak el, mert mindenáron ezt akarják
1878
Lelkigyakorlat 1878 augusztusában
A nagy bűnösök és azok, akik közömbösségből szinte egész életükben távol voltak Istentől, valamint a szerzetesek, akik nem olyanok voltak, mint lenniük kellett volna, a nagy purgatóriumban vannak; ott az értük felajánlott imák nem használnak nekik. Életük során nem törődtek a Jóistennel; most ő sem törődik velük, mintegy magukra hagyja őket, hogy vezekeljenek hitvány életükért.
Mivel még a földön él, nem tudja elképzelni vagy elgondolni, milyen a Jóisten! Mi azonban ismerjük és értjük, mivel lelkünk már megszabadult minden köteléktől, amely gúzsba kötötte és nem engedte, hogy felismerjük a Jóistenszentségét, fenségét és nagy irgalmát. Mártírok vagyunk, akiket úgymond elemészt a szeretet. Ellenállhatatlan erő hajt a Jóisten felé mint középpontunk felé, ugyanakkor egy másik erő visszataszít engesztelésünk helyére. Ebben az állapotban arra kényszerülünk, hogy ne elégíthessük ki a vágyainkat. Ó,
micsoda gyötrelem! De megérdemeljük, és itt nincs zúgolódás. Azt akarjuk, amit a Jóisten akar. Aki a földön él, fel sem tudja fogni, mit szenvedünk.
Nagyon meg vagyok könnyebbülve. Már nem vagyok a tűzben. Most csak az olthatatlan vágy él bennem, hogy lássam a Jóistent; ez még nagyon kegyetlen szenvedés! De érzem, hogy közeledem számkivetésem végéhez, a helyhez, ahová minden vágyammal vágyakozom. Úgy tűnik, jól vagyok, egyre szabadabbnak érzem magam, de hogy melyik napon, mikor szabadulok meg, nem tudom. Egyedül a Jóisten tudja. Lehet, hogy még évekig kell vágyakoznom a mennyország után. Imádkozzék továbbra is mindig; később meghálálom, noha máris sokat imádkozom önért.
Az ötödik rész letölthető itt.
Létrehozva 2015. október 14.
