Az idei október is úgy indult, hogy már megjelentek a kis csoki mikulások az áruházakban. Egy éve ilyenkor kifejtettem, hogy az adventkor elsősorban arra készülünk, “megkapjuk… a megtestesülő élő Isten igéjét, és részesüljünk drága testéből” (Tesszalonikai Simeon).

Most is erre kapunk lehetőséget, nem arra, hogy tömött sorokban vásároljunk.  

Az egyházi évvel együtt azért is járunk évről-évre körbe, hogy mindezt újból és újból megtapasztalhassuk.  A keleti katolikusoknál Karácsonykor is 40 napos böjtöt jelent az Advent (azaz már most szombaton, november 15-én elkezdődött), míg a római katolikusoknál december 25-ét megelőző negyedik vasárnap kezdődik el  (idén november 30-án) . 

A hazai közéletben most napirendben lévő téma a boltok vasárnapi nyitvartása. Úgy hogy nem csak öngamában a karácsonyi láz kapcsán is szeretném blogunk olvasóinak figyelmébe ajánlani az általunk követett Acton Intézet blogján megjelent írást Jordan J. Ballor klaviatúrájából Amazon, Kmart, and the Moral Limits of Shopping címmel. A cikkben a következő gondolat egyfajta esszenciaként jelenik meg:

“A piac arra jött létre, hogy ellásson bennünket azzal, amire vágyunk, és a piaci szereplők általában azokra a jelzésekre, szignálokra reagálnak, amelyeket a vevők adnak. Tehát itt az ideje, hogy átgondoljuk, hogy  a mi fogyasztási döntéseink mit kommunikálnak mások felé.”  Egyúttal a szerző hangsúlyozza azt is, hogy a felmerülő igények állandó, azonnali kielégítése nem vezet fenntartható állapotra és szükségesek erkölcsi korlátokat követni.

Az írás elolvasható itt.

Létrehozva 2014. november 18.