(LifeSiteNews) – Az amerikai katolikusok körében végzett eddigi legnagyobb felmérés azt mutatja, hogy a hívek áhítatos, ünnepélyes istentiszteletet akarnak, valamint a kézbe áldoztatás és a rendkívüli áldoztatók alkalmazásának megszüntetését.

A Valódi Jelenlét Koalíció (RPC) kedden tette közzé a 2024 júliusi, nagyszabású felmérés eredményeit, amely az Eucharisztiába vetett hit hiányának okait igyekezett feltárni sok, magát katolikusnak valló amerikai körében.

A felmérésre, amelyet a Public Opinion Strategies országos közvélemény-kutató cég segítségével végeztek, közel 16 000 válasz érkezett, köztük 14 725 amerikai laikus katolikustól az ország minden latin egyházmegyéjéből. 780 választ az amerikai püspökök Indianapolisban tartott Országos Eucharisztikus Kongresszusának résztvevői küldtek be.

„Ez az Egyesült Államokban valaha végzett legnagyobb, katolikusok körében végzett felmérés” – mondta Vicki Yamasaki, az RPC szóvivője. „Az olyan szervezetek felmérései, mint a Pew Research és a Center for Applied Research in the Apostolate (CARA) meg sem közelítik a felmérésben részt vevő katolikusok számát.”

Figyelemre méltó, hogy az RPC felmérése nagymértékben támaszkodott gyakorló katolikusokra, a válaszadók 97 százaléka azt mondta, hogy hetente legalább egyszer részt vesz a szentmisén, és hisz Jézus Krisztus valóságos jelenlétében az Eucharisztiában. A legtöbb válaszadó (84 százalék) „gyermekkorától fogva” katolikusnak vallotta magát.

Arra a kérdésre, hogy mi járult hozzá leginkább az Eucharisztiába vetett hit elvesztéséhez, a válaszadók túlnyomó többségükben a szentáldozás álló történő fogadását említették, közel 58 százalékuk szerint ez volt a „legnagyobb” mértékű hatás.

Emellett rámutattak a botrányra, hogy a katolikus tanítást nyílvánosan elutasító bűnösöknek is biztosítják a szentáldozást, továbbá az Eucharisztia jelenlétében való tisztelet hiányára, a papság laza hozzáállására az Eucharisztiához, a hívek katekumenátusának elmulasztására és a tabernákulumnak a szentély közepéről történt eltávolítására.

A válaszadók több mint 71 százaléka a „papi homoszexualitást” is „jelentős” vagy „legnagyobb” mértékű hatásnak minősítette az Eucharisztiába vetett hit hanyatlásában.

A többség azt is mondta, hogy a rendkívüli áldoztatók alkalmazása, a szakrális zene felváltása a kortárs zenével, az ad orientem misézés megszüntetése, az oltárrácsok eltávolítása, az olyan eucharisztikus események, mint az imádság és a körmenet elmaradása, a templomépítészet és a liturgia szépségének csökkenése, a csend elvesztése, és az egyházi visszaélések válsága „jelentős” vagy „legnagyobb” hatással volt mindezekre.

realpresencecoalition.com

A Real Presence Coalition, egy prominens katolikus személyiségekből álló csoport, amelynek tagjai Joseph Strickland püspök, Athanasius Schneider püspök, Donald Calloway atya, MIC, és a LifeSiteNews vezérigazgatója és társalapítója, John-Henry Westen, megjegyezték, hogy a válaszadók aggodalmukat fejezték ki „a misén való tisztelet általános csökkenése miatt, beleértve a laza öltözködést, a hangos beszédet, és a misét társadalmi eseményként kezelést.”

A válaszadók emellett kritizálták a papság „tiszteletlen viselkedését”, „a papok beszámolói alapján a liturgikus imákat siettetik, és nem kezelik gondosan az Eucharisztiát”, valamint „az egyházi vezetők gyenge irányítását, ami aláássa az egyház erkölcsi tekintélyét, és botrányt okoz a hívek körében.”

„Erős az érzés, hogy az egyházi vezetők, beleértve a püspököket és a pápát is, következetlenek és gyengék a 915. kánon betartásában”, amely előírja, hogy a nyilvánvalóan súlyos bűnösöktől meg kell tagadni a szentáldozást – áll a Public Opinion Strategies által készített prezentációban.

„Sok válaszadó aggodalmát fejezte ki a tabernákulum iránt tanúsított tisztelet hiánya miatt, például a tabernákulum előtt való meghajlás vagy térdelés elmulasztása, a tabernákulum körüli laza viselkedés és a laikusoknak a tabernákulumhoz való hozzáférése miatt” – tette hozzá a prezentáció.

A felmérés válaszadói számos ajánlást javasoltak az Egyesült Államok Katolikus Püspöki Konferenciájának (USCCB) az Eucharisztiába vetett hit megújítására. A legnépszerűbb ajánlás az Eucharisztia nyelvre, térdelve történő vételének ösztönzése volt (29 százalék). A következő a hívek katekizálása volt, például az átváltoztatásról és annak méltó vételről (24 százalék).

A válaszadók továbbá sürgették a püspököket, hogy mozdítsák elő „az Eucharisztia nagyobb tiszteletét”, például letérdeléssel és meghajlással, a rendkívüli áldoztatók közreműködésének és a nyilvános bűnösök áldoztatásának megtagadását.

Sokan a hagyományos latin miséhez való visszatérést vagy annak hozzáférhetőbbé tételét, valamint az olyan hagyományos gyakorlatok visszaállítását szorgalmazták, mint az ad orientem testtartás és az oltárrácsok használata.

A megkérdezettek több mint 20 százaléka kizárólag a hagyományos latin misén vesz részt, és további 43 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy időnként részt vesz ezen. A latin misén részt vevők jellemzően fiatalabbak voltak, mint a Novus Ordo misén résztvevők, „ami tükrözheti a fiatalabb katolikusok növekvő érdeklődését a hagyományos liturgikus gyakorlatok iránt” – mondta az RPC.

Még a Novus Ordo válaszadók közül is 65 százalék mondta azt, hogy inkább pap vagy diakónus részesíti őket az Eucharisztiában, mint rendkívüli áldoztató.

Az RPC nyílt levelet tett közzé az amerikai püspököknek, amelyben felszólítja őket, hogy a novemberi plenáris közgyűlésük előtt vegyék figyelembe a felmérés eredményeit.

A kézbe történő szentáldozás vétele az 1970-es évek óta terjedt el széles körben az Egyesült Államokban, annak ellenére, hogy a nyelvre áldozás már több mint 1300 éve a norma az egyházban.

Ahogy VI. Pál pápa a Memoriale Domini-ben megerősítette, amely engedélyt adott a püspököknek, hogy a Szentszék jóváhagyásával engedélyezzék az Eucharisztia kézbe osztását, a nyelvre történő szentáldozás gyakorlatát „meg kell tartani … különösen azért, mert ez kifejezi a hívek tiszteletét az Eucharisztia iránt.”

Az Eucharisztia kézbe vétele jelentősen megnöveli az Oltáriszentség megszentségtelenítésének kockázatát is, és elkerülhetetlenül az Eucharisztia darabjainak elvesztéséhez vezet, amelyek a padlóra vagy máshová eshetnek.

Francis Arinze bíboros, a vatikáni Istentiszteleti és Szentségi Fegyelmi Kongregáció (CDWDS) korábbi prefektusa (II. János Pál pápa és XVI. Benedek pápa alatt) megerősítette, hogy a nyelvre és térdelve történő szentáldozás a „preferált forma”.

2018-ban az akkori CDWDS prefektus, Robert Sarah bíboros bírálta a kézbe áldoztatást, mint az Eucharisztiába vetett hit elleni „ördögi támadás” részét, és dicsérte a nyelvre áldozást.

A rendkívüli áldoztatók alkalmazása szintén általánossá vált az Egyesült Államok nagy részén, bár az Egyház tanítása szerint ezekhez „csak valódi szükség esetén” szabad folyamodni.

Forrás angol nyelven

Létrehozva 2024. október 20.