Mozart-hatás: a klasszikus zene a legjobb balzsam az agy, a test és a lélek számára
„A zenének varázsa van, hogy megnyugtassa a vad kebleket, megpuhítsa a sziklákat, vagy meghajlítsa a görcsös tölgyet.”
Ezt az idézetet William Congreve (1670-1729) brit drámaírónak tulajdonítják. Általában úgy szokták átfogalmazni, hogy „A zene megnyugtatja a vadállatot”.
Ez a mondás általánosan elfogadott. Ezért mindenhol játszanak valamilyen zenét. Akár nyilvános helyeken, akár az autóban, az emberek érzik, hogy jólétük érdekében szükségük van a zenére.
Azonban nem minden zene egyforma. Rengeteg bizonyíték utal arra, hogy a klasszikus zene rendkívül jótékony hatású. Valóban képes megnyugtatni a legnehezebb körülmények között élők szívét.
A tudomány a mondás mögött
A Johns Hopkins Orvosi Iskola elmagyarázza, hogy tényleges tudomány áll a zene számos jótékony hatása mögött.
„Kevés olyan dolog van, ami úgy stimulálja az agyat, mint a zene. Ha az öregedési folyamat során az agyunkat szeretnénk foglalkoztatni, a zenehallgatás vagy a zenélés nagyszerű eszköz. Teljes agyi edzést biztosít…. A zene strukturális, matematikai és építészeti jellegű. Az egyik hang és a következő közötti kapcsolatokon alapul. Lehet, hogy nem is tudsz róla, de az agyadnak rengeteg számítást kell végeznie, hogy értelmet adjon ennek.”
A zene fajtája azonban szintén lényeges. Rengeteg bizonyíték van arra, hogy a klasszikus zene hallgatásának előnyei messze meghaladják más műfajokét.
A Mozart-hatás
Egyes tudósok a jelenséget „Mozart-hatásnak” nevezik. Az elnevezés egy 1993-as, F. H. Rauscher által vezetett úttörő tanulmányból ered. Azt állította, hogy azok a résztvevők, akik tíz percig hallgattak egy Mozart-szonátát, szignifikánsan jobb gondolkodási képességeket mutattak, mint azok, akik ugyanennyi időt töltöttek „relaxációs zene” hallgatásával vagy csendben ülve.
Ez a következtetés ellentmondásos volt, és még Dr. Rauscher is „hangsúlyozta, hogy a Mozart-hatás a térbeli-időbeli gondolkodásra korlátozódik, és nem fokozza az általános intelligenciát”. Még ezek a korlátozott hatások is azt mutatják azonban, hogy a klasszikus zene hallgatása számos előnnyel jár.
Azokban az években, amióta a tudósok felfedezték a Mozart-hatást, sokan próbálták meghatározni, hogyan hat az emberi szervezetre. Az előnyök közé tartozik a légzés fokozódása, az izomfeszültség csökkenése, az erek szűkülése és tágulása, az endorfinok felszabadulása és a szívritmus emelkedése. Mindezeket a tényezőket azonban végső soron az agy valamelyik része irányítja.
Az agy „hangolása”
A magyarázat talán olyan egyszerű, mint hogy „a klasszikus zene hatására az agy jobban működik.”
A The Healthy című egészségügyi hírportál felsorolta, melyik az a „10 csodálatos dolog, ami a testeddel történik, amikor klasszikus zenét hallgatsz”. Ezek a hatások a következők voltak:
- Csökken a vérnyomás
- Érzelmi egyensúly
- Jobb alvás
- Fájdalomcsillapítás
- Fokozott agyi teljesítmény
- Jobb memória
- Csökkenő szorongás
- Kényelmesebb társas kapcsolatok
- Magasabb termelékenység
- Relaxáció
Reálisan nézve a klasszikus zene nem valami mentális „csodaszer”. Azonban az említett területek közül akár csak két-három területen bekövetkező enyhe javulás is sokak életét javítaná.
A közelmúltban a The Epoch Times interjút készített Dr. Kiminobu Sugayával, a Közép-Floridai Egyetem (Orlando) idegtudományi részlegének vezetőjével. A Times szerint azt mondta, hogy a „Mozart-hatás valóban létezik”, és hogy „a helyi közösség tagjaival végzett kísérletek során azt tapasztalta, hogy amikor ilyen típusú klasszikus zenét játszottak, 50 százalékos növekedést tapasztaltunk az agyműködésben.”
A Times idézte Dr. Michael Trimble-t, a University College London Neurológiai Intézetének neurológia és neuropszichiátria emeritus professzorát is. „A Mozart-hatás egyértelmű bizonyíték arra, hogy zenével meg lehet változtatni az agyműködést és a rendellenességeket.”
Számtalan előny
Számos tanulmány állítja, hogy az előnyök nagy része abból ered, hogy a klasszikus zene összetettebb, mint a múlt század „könnyűzenei” műfajai. Kevesebb az ismétlés és több a variáció. A hangszerek szélesebb skálája és ezáltal a zenei hangszínek nagyobb választéka létezik, amelyek viszont különböző kombinációkban alkalmazhatók. Laikusan szólva, ezek a tényezők több dolgot adnak az agynak, amivel dolgozhat.
Egy másik tényező, hogy a legtöbb klasszikus darab lényegesen hosszabb – húsz perc és annál hosszabb -, mint a népszerű dalok, amelyek általában három-öt percig tartanak. Ez ismét több „gyakorlatot” biztosít az agynak.
Tökéletlen analógia lenne, ha az agyi aktivitást egy sétához hasonlítanánk. Egy kényelmes, néhány percig tartó séta a sarokig kellemes lehet, és kisebb mértékben hozzájárulhat a fizikai és érzelmi jóléthez. Egy félórás, lendületes tempójú séta azonban sokkal hasznosabb.
A Psychology Today 2023. októberi cikke összefoglalja, hogy a zene segíthet késleltetni a korral járó szellemi leépülés folyamatát.
„Összefoglalva, a zene hatékony eszköz az öregedéssel összefüggő érzelmi és kognitív károsodások elleni küzdelemben. A zene olyan élvezetes és társas tevékenységet jelent, amely bárki számára elérhető, függetlenül a személy hátterétől (pl. iskolai végzettség, korábbi zenei tapasztalatok). Így ennek a hozzáférhető beavatkozásnak az egészséges öregedés egyik fő politikai prioritásává kell válnia.”
A kegyelem ajándéka
Ez a cikk nem tesz különbséget a klasszikus zene különböző típusai között. Bizonyos klasszikus zenék hatékonyabbak és előnyösebbek, mint mások.
Ráadásul a zenét spirituális és természetfeletti szemszögből is kell nézni. A zene segíthet Isten imádatában és az erények gyakorlásában. Alkalom lehet Isten kegyelmének működésére, különösen az Anyaszentegyházon keresztül történő kibontakozásában.
Philip Calder zenész, zeneszerző és tudós gyönyörűen elmagyarázza a folyamatot és annak fontosságát a YouTube-on közzétett, A zene ereje című előadásában. Csodálatos bevezetés abba a szépségbe, amely azokra a hallgatókra vár, akik jobban megismerkednek a különböző korok zenéjének csodájával.
Forrás angol nyelven
Létrehozva 2024. június 28.
