Sok kegyhelyet alapoznak feltételezett természetfeletti jelenségekre. Az új vatikáni normák nem vonatkoznak ezekre, kivéve az olyan problémás esetek, mint Medjugorje.

A Hittani Dikasztérium által a pápa jóváhagyásával kiadott jegyzékkel az Egyház új eszközre tett szert, hogy a híveket eligazítsa az állítólagos természetfeletti jelenségek eseteiben. Ez lehetővé teszi, hogy hatékonyabban tudjon válaszolni azokra a kérdésekre, amelyek egy állítólagos Szűz Mária-jelenéssel, egy állítólag síró Krisztus-szoborral, vagy a vér megmagyarázhatatlan jelenlétével kapcsolatban merülhetnek fel.

Victor Fernández bíboros, a dikasztérium prefektusa egy vatikáni sajtótájékoztatón kifejtette, hogy a hívek által leginkább látogatott kegyhelyek közül soknak az ilyen típusú jelenségek adták az eredetét. “Sok esetben ezek a jelenségek helyesen és normálisan alakultak ki” – hangsúlyozta.

Az argentin bíboros a lourdes-i, fatimai és guadalupei Mária-kegyhelyek esetét említette. Ragaszkodott ahhoz, hogy az óriási növekedés, amelyet ezek a kegyhelyek tapasztaltak, “nem függött a Szentszék természetfelettivé nyilvánításától”. Megerősítette azt is, hogy dikasztériuma nem fog foglalkozni a Szentszék vagy a püspökök által a múltban elismert esetekkel, hacsak nem szükséges – például az illetékes püspök kérésére, vagy olyan problémák esetén, amelyek arra késztetik dikasztériumát, hogy saját maga foglalkozzon az üggyel.

Hamarosan előrelépés Medjugorje esetében

Másrészt néhány vitatottabb kegyhely, mint például Medjugorje, az új normák ellenőrzése alá kerülhet. “Ezeknek a normáknak köszönhetően úgy gondoljuk, hogy könnyebb lesz előrehaladni és […] körültekintő következtetésre jutni” – mondta Fernández bíboros, utalva a Mária-kegyhelyre, amellyel kapcsolatban az egyház az 1991-ben lezárult első vizsgálat óta nem jelentett be döntést.

Az évente több ezer zarándokot vonzó, jelentős zarándokhelynek számító Medjugorje eredete Szűz Mária állítólagos jelenéseire vezethető vissza, amelyeket kisgyermekeknek tett egy bosznia-hercegovinai dombon 1981-ben. A Szűzanya állítólag a béke királynőjeként mutatkozott be nekik, megtérésre és megbékélésre szólítva fel őket.

“Feltételezve, hogy van egy nihil obstat [annak elismerése, hogy ez az áhítat nem jelent kockázatot, a szerk. megjegyzése], talán tisztáznunk kell, hogy bizonyos részleteket nem kell komolyan venni” – mondta továbbá a prefektus.

“Ha jól emlékszem, a Madonna odaát utasításokat adott, az időpontról, a helyről, arról, hogy mit kell tennie a püspöknek… ezt tisztázni kell” – tette hozzá, elismerve, hogy még nem ismeri az esetet.

Miután megvizsgálta, dikasztériumának a normákban előírt hat következtetés közül kell majd választania egyet a szóban forgó jelenségek megítélésére. Ugyanígy kell eljárnia “más olyan ügyek esetében is, amelyek már évek óta jelen vannak a dikasztériumban”.

[A hat lehetséges döntést lásd itt.]

Több pasztorális kíséret

“A Mária-kegyhelyek valóban olyan helyek, ahol az emberek megtapasztalják Szűz Mária különleges jelenlétét, mert azért mennek oda, hogy párbeszédet keressenek vele, és rajta keresztül Istennel” – magyarázta a konferencián jelen lévő Daniela Del Gaudio nővér, a Mária-jelenések és misztikus jelenségek nemzetközi megfigyelőközpontjának igazgatója.

Azt mondta, hogy az új normák “pontos útmutatásokat kínálnak a kegyhelyeknek, hogy a közösségeket” egy olyan Mária-lelkiség felé vezessék, “amely valóban a keresztény élet teljességéhez vezet”.

A bíboros hangsúlyozta a kegyhelyek jelentőségét általában, emlékeztetve arra, hogy azok “sok népnél a népi vallásosság szívét képezik”. Ezzel a valósággal szembesülve olyan lelkipásztori megközelítést szorgalmazott, amely alkalmazkodik a különböző felmerülő helyzetekhez, ugyanakkor ragaszkodott a problémás helyzetek “megtisztításának” szükségességéhez.

Bizonyos esetekben a Szentszék megakadályozhatja új kegyhelyek létrehozását. Kijelentheti, hogy egy jelenség nem természetfeletti – ahogyan tavaly márciusban egy püspök a Szentszékkel egyetértésben döntött a Rómától északra fekvő Trevignanóban történt úgynevezett jelenésekkel kapcsolatban. Azt is megítélheti, hogy bizonyos pozitív elemek ellenére a kritikus kérdések és kockázatok súlyosak, és ezért felkérheti a püspököt, hogy nyilvánosan nyilvánítsa ki, hogy a hit nem megengedett, és magyarázza meg e döntés okait.

Forrás angol nyelven

Létrehozva 2024. május 27.