Romlatlan testek (1)
A halál után nem minden test enyészik el. A görögkeleti egyház ezt az állapotot a szentté avatás feltételének tekinti, míg a katolikus egyház a szent lét jelének, de nem szükséges előfeltételének tartja.
A katolikus egyház szerint nem tartoznak ide azok a holttestek, amelyeket valamilyen módszerrel konzerváltak, vagy az alkalmazott technikák ellenére megmerevedtek. A szentek enyészettől megmenekült teste teljesen rugalmas, olyan, mintha csak aludnának. A romlatlan testek a szentség illatát árasztják, ami egy különleges édeskés aroma. Az idők során számos romlatlan testre bukkantak, amelyek még több évszázaddal haláluk után is teljesen épek maradtak. Ilyen esetben a testet általában bemutatják (például egy oltár belsejében helyezik el, melynek üvegezett frontfelületet biztosítanak).
Íme a leghíresebb, romlatlan testű szentek listája.
1. Lourdes-i Szent Bernadett (meghalt 1879-ben)
Bernadette Soubirous néven született Lourdes-ban, Franciországban. 1858 februárja és júliusa között tizennyolc alkalommal jelent meg neki „egy Hölgy”. A kezdeti szkepticizmus ellenére a jelenéseket kivuzsgálták, hivatalosan elismerték és őt szentté avatták. Halála után teste romlatlan maradt, a lourdes-i kegyhely a legnagyobb zarándokhelyek közé került, katolikus zarándokod milliói keresik fel évente.
2. Vianney-i Szent János (meghalt 1859-ben)
St. Jean Baptiste Marie Vianney (1786. május 8. – 1859. augusztus 4.) francia pap, akit a katolikus egyház szentté avatott, ő lett a plébánosok védőszentje. Gyakran hivatkoznak rá, még angol nyelvterületen is, mint “Curé d’Ars” (Ars-i plébános). Nemzetközi ismertségre tett szert papi és pasztorális munkája miatt, melyet saját plébániáján végzett, a közösség és környezete radikális spirituális átalakítása érdekében.
Létrehozva 2021. november 1.