L’ Osservatore Romano – Igazságot Mindszentynek

A vatikáni vallási és politikai napilap hosszú cikkben emlékezik meg a 120 évvel ezelőtt született Mindszenty József bíborosról, teljes körű rehabilitációja alkalmából. „Hivatalosan is lezárul a Rákosi-rezsim által megrendezett kirakatper felülvizsgálata” – olvasható a cikk alcímében.

„Mindennek eljön az ideje. Ma elérkezett az emberi igazságszolgáltatás pillanata” – kezdi írását Andrea Possieri perugiai történész, majd utal a budapesti Legfőbb Ügyészség határozatára, amelyet a Magyar Kurír március 25-én tett közzé, és „amely kinyilvánítja Mindszenty József teljes körű jogi, erkölcsi és politikai rehabilitálását”. Kétségtelen, hogy nagy jelentőségű, jelképes politikai aktusról van szó, amely végleg lezárja Magyarország egyik történelmi korszakát, a kommunista rezsimét, amelyben Mindszenty bíboros a vértanú egyház és a diktatúra elleni rendíthetetlen küzdelem vitathatatlan jelképévé vált.

A hír önmagában véve banálisnak tűnhetne, annyira magától értetődő lényegét illetően. Magyarország egykori prímása, az ősi Strigonium, Esztergom érseke az egyik leghíresebb áldozata volt annak a perverz politikai-jogi sztálinista rendszernek, amely az ún. „népi demokráciákat” jellemezte 1949 és 53 között. A cikkíró rámutat Mindszenty bíboros életrajzának két alapvetően fontos mozzanatára, amely a XX. század történelmét jellemezte. Ezek a következők: a kommunista rendszerek megátalkodott és könyörtelen vallásüldözése, valamint a hívek ezreinek hősies tanúságtétele, akik – gyakran csöndben és névtelenül – életüket adták Krisztusért.

Andrea Possieri történész felidézi Mindszenty bíboros bebörtönzéseinek, szenvedésének, megkínzásának történetét, a szovjet offenzíva által vérbe fojtott 56-os forradalmat, majd utal a főpásztor amerikai követségen eltöltött 15 éves száműzetésére. A cikkíró rávilágít a mostani ügyészségi döntés jelentőségére, felidézve az 1949-es kirakatpert, illetve a bíboros 1975-ben Bécsben bekövetkezett halálát. Utal az ún. „Sárga könyvre”, amelyet a magyar hatóságok tettek közzé a per után, és amely felsorolja a bíborostól kínzás révén kicsikart állítólagos vallomásokat. Ottavio Pastore olasz kommunista szenátor, akit a magyar rezsim meghívott Budapestre, hogy személyesen győződjön meg róla: a híresztelések ellenére nem deportálták a főpapot Szibériába, 1949-ben kiadott írásában úgymond „leleplezte a Magyar Köztársaság ellen irányuló vatikáni összeesküvést”. „A budapesti per felfedte, hogy hogyan használták fel a vallást, a katolikus szervezeteket, a klérus tekintélyét a politikai küzdelemben, hogy restaurálják a Habsburgokkal a régi gazdasági és társadalmi struktúrákat és elpusztítsák a fiatal köztársaság nagy és mélyreható szerkezeti reformjait, amelyeket a német és magyar fasiszták uralma alóli felszabadítás után valósítottak meg” – írta az olasz kommunista szenátor.

A Magyar Kurír cikke elolvasható itt.

Létrehozva 2012. április 7.