A böjt régi adomány, a böjt az atyák kincse. Egyidős az emberiséggel. Ádám ezt az első parancsot vette: A jó és rossz tudás fájáról ne egyél (Gen 2,17.) Ez pedig, hogy „ne egyél” a böjt és a megtartóztatás parancsa.

(Nagy Szent Bazil)

Ha Éva böjtölt volna és nem evett volna a fáról, most nem lenne szükségünk böjtre. „Mert nem szükséges az orvos az egészségesnek, hanem a betegnek.” (Mt 9,12.) Megsérültünk a bűn által, meggyógyulunk a bűnbánat által, de a bűnbánat, böjt nélkül nem igazi. „Átkozott a föld, tövist és bojtorjánt terem neked.” (Gen 3,l7-) Jobb megtörődni lelkileg és nem adni át testünket a fényűzésnek. A böjt által Isten előtt megigazulsz.

(Nagy szent Bazil)

A törvényben meg van írva, hogy Isten megparancsolta Izrael fiainak: minden évben ajánljanak tizedet mindenből, amit nyertek, és így cselekedve áldást nyertek minden dolgukban. A szent apostolok ezt tudva elrendelték, hogy különítsük el életünk napjaiból a tizedet és szenteljük azt Istennek, hogy így mi is áldást nyerjünk minden munkánkra és évenként megtisztítsuk magunkat az év folyamán általunk elkövetett minden bűnünktől. Így rendelkezve szentelték meg Ők számunkra. a nagyböjt hét hetét.

(Doroteosz apát)

A böjt minden lelki tevékenység kezdete és alapja. Bármilyen erényt építesz a böjt alapjára, az megingathatatlan és rendíthetetlen lesz, mint a szilárd kőre épített (épület). De ha elhagyod ezt az alapot, azaz a böjtöt és helyére a test jóllakatását teszed és a többi helytelen kívánságokat, akkor minden erény megrendül, és széthordják a rossz gondolatok és szenvedélyek patakjai, amint a homokot elhordja a szél, és az erény egész épülete szétomlik.

(Teológus új szent Simeon)

A böjt célja a tiszta áldozás. Azért nyújtották nekünk az atyák is a böjt küzdőterét, s adták nekünk a bűnbánat idejét, hogy megtisztítva és megmosva magunkat így közeledjünk a Szentséghez. Azért én is már most nagy hangon hirdetem, bizonyítom, kérem, és esedezem: sem tisztátalan, sem bűnös lelkiismerettel ne közelítsenek ehhez a szent asztalhoz, mert különben ez nem lesz áldozás… hanem elítéltetés, gyötrelem, és a büntetés nagyobbodása.

(Aranyszájú szent János)

További idézeteket a szegedi piaristák honlapján olvashatsz.

Létrehozva 2012. február 26.