„Nehéz elmagyarázni, hogy miért vagyok katolikus, mivel tízezerrel felér egyetlen ok: a katolicizmus igaz.” (G. K. Chesterton)

Sokan tudják, hogy áttértem a katolikus hitre. Vajon miért csatlakozna valaki, különösen a XXI. században egy ilyen archaikus intézményhez? És miért maradnál ott, amikor annyi más lehetőség van?

A saját megtérésem története túl hosszú, hogy megosszam, ezért 10 valós okot ajánlok, hogy miért legyél katolikus.

1. Igaz hit

A katolikus hit képviseli a legösszetettebb, legkövetkezetesebb, és a legteljesebb eszmerendszert az emberiség összes versengő filozófiája közül. Ez az emberi gondolatok valóságos katedrálisa. Valójában az Egyház mindenre gondolt, és ez azért van, mert nem csak az emberi találékonyságra, hanem az isteni ihletre épít. Minden más, tisztán emberi gondolati rendszert lehetetlen megélni, teljesen hibás, vadul ellentmondó, vagy ezek együtt jellemzik. A katolikus hit önmagában képes biztosítani  azt a gyakorlati bölcsességet, a józan észt, a következetes teológiát és az alapos filozófiát, ami a teljes emberi boldogsághoz és virágzáshoz vezet.

Fontos hangsúlyozni, hogy gyönyörű teológiája és filozófiája mellett a katolikus hit nem csak az eszmék rendszere. Minden általa létrehozott eszme csupán a lélek transzcendens birodalmának kapuja, és végső soron magához Krisztushoz vezet. Ha ezt elpuskázzuk, mindenről lemaradunk. Nincs filozófia, bármennyire is dicsőséges, ami önmagában elégséges, mint cél. Vagy elvezet bennünket Krisztushoz, aki maga az igazság, vagy az egész csak időpocsékolás.

A katolikus hit igazságának és valóságának valódi bizonyítéka így nem az egyetemek vagy a tudós filozófusok, hanem a szentek élete. Ők a tanúi a egy magasabb rendű törvénynek, egy magasabb rendnek, és végső soron Krisztus élő személyének. A Krisztus iránt érzett, beléjük égett, szinte őrült szeretet olyan dolgokra ösztönözte őket, melyek a világ számára sima őrültségnek tűnnek. Felemésztette őket a transzcendens örökkévalóság látomása, ami nem mond ellent minden emberi értelemnek és racionalitásnak. Átalakulásuk, életük,  munkájuk, szeretetük tanúsága – igazi bizonyítékai annak, hogy a katolikus hit teljes mértékben igaz.

2. A hit gyönyörű

A katolikus hit több szépséget hozott a világra, mint amennyit össze lehet számolni. Lélegzetelállító gótikus katedrálisok, dicsőséges festmények, csodálatos szobrok, földöntúli zene és ének, a világ valaha ismert legnagyobb alkotásai – az Egyház táplálta, őrizte és támogatta ezeket a dolgokat.

E művek rendje, harmóniája, szerkezete és transzcendenciája felemeli szívünket és elménket Istenhez. Egy olyan világban, ami a rútat és az olcsót bálványozza, ezek a nagyszerű remekművek egy transzcendens rendről, Isten örök harmóniájáról és szépségéről szólnak. Bennük az örökkévalóság egy pillanatát látjuk. Saját megtérésem oka nagyrészt az, hogy találkoztam ezzel a szépséggel, és talán máskor mesélek majd erről.

3. A hit jó

Bárkinek, aki valaha is buzgó katolikusok közelében töltött el időt, az lehet a benyomása, hogy a katolikusok teljesen mások. Nehéz megállapítani a különbség okát, de ez egyben elkerülhetetlen is. Egy katolikus, aki hitét teljes mértékben éli, tele van élettel, fénnyel és örömmel. Egy buzgó katolikus családnak valószínűleg  egy gyönyörű oltár áll otthona közepén. Kétségkívül mélyen és szenvedélyesen életpártiak. Rendszeresen imádkoznak együtt, othonuk falát  Jézusról, Máriáról és a szentekről szóló képek díszítik. A szülők olvassák gyermekeiknek a meséket, ahol a jó győz a gonosz felett, a szentek életét, és megtanítják őket az áldozathozatal erényére és értékére. Otthonuk tele lesz élettel, a szeretet melegével, a hit szépségével.

Röviden, egy istenfélő katolikus otthonának olyan a hangulata, kultúrája, jósága, amit máshol nem találsz meg. És bárki, aki találkozott egy szent apácával, szerzetessel vagy pappal, tanúsíthatja, hogy ők is sugározzák azt az örömet, jóságot és szentséget, ami teljesen ragályos.

4. Felhőnyi tanú

Az egyik dolog, amiben protestánsként hittem, hogy a szentek versengtek Istennel a dicsőségért. Más szóval egy szent tisztelete mindig és mindenhol csökkentené Isten dicsőségét. Mióta katolikus lettem, rájöttem arra a csodálatos igazságra, hogy a szentek nem hogy csökkentik Isten dicsőségét vagy versenyeznek Vele a tiszteletért, hanem inkább felnagyítják az Ő kegyelmét és növelik dicsőségét.

A szentek csillagok a menny kupolájában—a tanúk nagy felhőjében, amiről a Szentírás beszél—, példájukkal vezérelnek minket, erőteljesen segítve bennünket imáikkal. Minden tisztelet, amit a szentek kapnak, végső soron Isten azon képességének tükröződése, hogy a szegény bűnösöket a szentség legragyogóbb példáivá változtatja. Urunk örömét leli abban, hogy teremtett dolgokat használjon, hogy beteljesítse akaratát. Egyszerűen olvasd a Szentírást, és nem tudod nem felfogni a tényt, hogy Isten mindig törékeny teremtményeket használt nagy dolgokra, és ez mindig is így lesz.

A kereszténység nem csak „rólam és Jézusról” szól. Senkit sem egyedül mentenek meg. A menny egy család, és a szentek a mi idősebb testvéreink és nővéreink. Katolikusként hívhatjuk ezeket a mennyei barátokat és kérhetjük imáikat, ahogy kérjük a földön élő barátok és családtagok imáit is, és ők erőteljesen fognak közbenjárni értünk. Azzal, hogy katolikussá válunk, a megváltottak nagy áramlatába helyezzük magunkat, visszatérve az Egyház kezdetéhez. Tanúsíthatom annak örömét, hogy csatlakozhatok a férfiak és nők eme nagy tömegéhez, akik imádkoznak és dicsőítenek a Bárány trónja előtt. Nem csak emlékezünk a szentekre és a mártírokra, mint absztrakt történelmi tényekre, hanem mint olyan élő valóságra, mellyel szembesülhetünk.

5. Szentségek

Szinte minden más keresztény úgy gondol a mesékre és igazságokra a Szentírásban, mint történelmi tényekre, de nem mint az élő valóságra. Például a Szentlélek pünkösdi leszállása olyasmi volt, ami az apostolokkal majd 2000 évvel ezelőtt történt, de a Szentlélek tüze már rég eltűnt a földről. Absztrakt módon emlékezünk erre az eseményre, ami csak az apostolokra vonatkozott, de ma nagyon kevés közünk van ehhez.

A katolikusok másképp látják a dolgokat. A pünkösd nem csupán egy történelmi esemény —ez egy örök valóság, és ma ugyanúgy megtapasztalhatjuk tüzét és kegyelmét, ahogy az apostolok. Az utolsó vacsora nem csak egy történelmi esemény volt. Ez egy élő valóság, egy örök valóság, melyen részt veszünk ma is a Szentlélek kegyelme által. Amikor a szentmisén vesszük Krisztus testét és vérét a szentáldozás során, az nem Krisztus „újbóli áldozathozatala”, hanem az Ő örök, egyszer és mindenkori áldozathozatalának jelenvalóvá tétele most a Kálvárián érettünk.

Valójában minden szentség Isten örökkévaló műve, amit látunk a Szentírásban, és ami folytatódik ma az Ő teste, az Egyház által.  A szentség maga az örökkévalóság, ami behatol az időbe, ami a menny és a föld metszéspontja, ami a spirituális jelenléte az időlegesben. A szentségek az elképzelhető legértékesebb ajándékok, és ezek szabadon hozzáférhetők minden katolikus számára.

6. Tele bűnösökkel.…

Szóval be fogsz illeszkedni! Ha egy tökéletes, tiszta, bűnmentes egyházat keresel, akkor a Katolikus Egyház nem neked való. Az Egyház a bűnösök kórháza; egy hely, ahol az emberi összetörtség találkozhat Jézus Krisztus gyógyító kegyelmével. Mindig is voltak nagy bűnösök az Egyházban, de ahelyett, hogy eltérítene a hit igazságától, inkább azt bizonyítja, hogy az egyház erőteljes gyógymódot kínál emberi természetünk rendellenességeire. Földi szolgálata alatt Jézust is bűnösök vették körül, és a farizeusok utálták ezt a tényt.

Kedvelem, ahogy Oscar Wilde, a notórius bűnös és a halálos ágyán katolicizmusra áttérő leírta a Katolikus Egyházat: „a Katolikus Egyház csak a szenteknek és a bűnösöknek való – a tiszteletreméltó embereknek az anglikán egyház is megteszi.”

7. Hit mindenkinek

A katolikus hit nem csak az elitnek vagy néhány kiválasztottnak szól. Időtlen idők óta ez volt az otthona a szénbányászoknak, földműveseknek, katonáknak, vasmunkásoknak, rendőröknek, mindenfajta dolgozó embernek. Ez volt az otthona az egyszerű, tudatlan, hétköznapi embereknek a világon.

De ugyanúgy igaz, hogy ez volt az otthona a világ valaha ismert legnagyobb elméinek is. Az egyházban nagy tudósok, művészek, költők, regényírók és filozófusok találtak egy olyan hitet, ami táplálja elméjüket és a szívüket is.

Misztikusok, a szegények szolgálói, buzgó misszionáriusok, elmélkedők, és még sokan mások találták meg helyüket a katolikus hitben. Röviden, a Katolikus Egyház bárkinek és mindenkinek az otthona. Ez az emberiség legigazabb otthona.

8. A katolikus hit harcos hit

A világon a gonosz előrenyomulásának legnagyobb akadálya a Katolikus Egyház. A rituálék, szentségek és szentek által az Egyház a létező leghatásosabb csatornája a kegyelemnek. Hibái ellenére több fényt és jót sugároz a világba, mint bármelyik más intézmény. Más csoportok és intézmények is szerepet játszanak a gonosz elleni harcban, de ezek csupán gyertyák, míg az Egyház egy lángoló máglya, ami visszaszorítja a sötétséget.

A világ tudja ezt, és ezért utálja az Egyházat. Egyházon belüli és azon kívüli erők évszázadok óta próbálják elpusztítani ezen tény miatt. De az Egyházat nem lehet lerombolni. Az Egyház harcol a gonosszal, és ezt soha nem hagyja abba. Az idők végezetéig állni fog, mint az üdvösség nagy jele az emberiség számára, folytatva a megváltás munkáját és a sötétség legyőzését.

9. A Katolikus Egyház valóban egyetemes

Az emberi elme hajlamos szétválasztani és kettősségként kategorizálni a dolgokat: Kelet és Nyugat, európai vagy ázsiai, misztikus vagy racionális, elmélkedés vagy cselekedet, predesztináció vagy szabad akarat, egyszerű vagy összetett, tudomány vagy hit, hit vagy cselekedet, stb. És ez igaz – számos szekta, felekezet és mozgalom bírja az igazság szilánkjait vagy töredékeit, képviseli az egyik vagy másik kettősséget. De csak egyetlen intézmény van a földön, ami elég nagy és univerzális ahhoz, hogy tartalmazza mindezen kettőségeket és tökéletes feszültségben tartsa ezeket: a Katolikus Egyház.

A Katolikus Egyháznak húsz rítusa között van mind keleti, mind nyugati liturgiájú. A katolikus rendek közül sokan aktívak, szolgálnak és dolgoznak, miközben mások szemlélődnek, imádkoznak és közbenjárnak a világért. A Katolikus Egyház gyermekei között vannak afrikaiak, ázsiaiak, európaiak, amerikaiak, spanyolajkúak, és minden létező etnikum a nap alatt. Megtanítja a hit szükségességét, de az emberi erőfeszítést is. A tudomány jóságát tanítja, de a hit szükségességét is.

A katolikus egyház minden tekintetben egyetemes. Képviseli a sokszínűség tökéletes egyensúlyát az egységben, és benne van az emberi kifejezés, a gondolkodás és a miszticizmus minden színe és árnyalata, tökéletes egyensúlyban.

10. Ősi Egyház

A modern egyének között van egyfajta kiábrándultság az olcsó és múlékony dolgokat illetően. Világunkat a marketing és a reklám vezérli, mely a vágyainkon élősködik, olcsó izgatószereket kínálva, tömeggyártással készült szemét formájában. Mélyen belül az embereknek elegük van ebből, valami konkrétumot keresnek, valamit, aminek mély gyökerei vannak.

A katolikus hit ilyen mély gyökereket kínál. Húsz évszázada virágzik, olyan hit, ami jelképezi mind az ősit, mind a mindig újat. Ez a tradició élő folyama, mely összeköt minket őseink hitével,  töretlen folyamatossággal. Az ősegyház mártírjainak hite az én hitem. A katakombák keresztényei, a sivatagi atyák, az ősi Európa parasztjai, a monasztikusok, akik ősi apátságokat építettek, mind ugyanazt a hitvallást vallják, mint én. És ez egy csodálatos dolog.

A cikk forrása angol nyelven

Létrehozva 2019. augusztus 3.