A szerző a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének igazgatója.

Az egész világot – beleértve az emberi testet is – misztikus sugárzások, energiamezők és rezonanciák lepik el. Közös ezekben, hogy tudományos módszerekkel kimutathatatlanok, s mind kapcsolatban állnak az egészségünkkel. Betegséget az okoz, ha megsérül az energiamezőnk, vagy kibillen a spirituális egyensúlyunk. A lényeg a harmónia, melynek feltétele a pozitív energiák felvétele, s a negatívak kiküszöbölése. Az energiagyógyászok éppen ezt teszik: gyógyítanak kézrátéttel vagy anélkül, sőt sokan a távolból, akár az éteren keresztül is, mint a felejthetetlen Tihanyi „doktor”, aki akár női prosztatát is képes kikúrálni.

Aura és csakrák

Az energiagyógyászat legfőbb vonulatainak kulcsszavai az aura és a csakra a keleti metafizika termékei. Az elképzelések szerint az ember fizikai teste az egész lényünk mindössze 5-10%-át teszi ki, a maradékot a testet körülvevő energiamezők képezik. Az aura hét réteget alkot, a gerincoszlop mellett sorakozó csakrák pedig az energia felvétel helyei. Hét fő és 21 kis csakra alkotja e rendszert.

A betegségeket nem ám különféle ismert tényezők okozzák, mint a kórokozók, a genetikai hibák, a sejt biokémiájának, vagy immunrendszerének rendellenességei, az egészségtelen életmód, stb., hanem az energetikai egyensúly felborulása. Ha ugyanis az aura alsó három rétege megsérül, akkor elakad az energiaáramlás, s ez energiatöbbletet vagy ellenkezőleg, energiahiányt okoz valamelyik központban. A tünetek mikéntje attól függ, hogy pontosan hol jött létre ez az anomália. Az energiamezők érzékelése egyébként némi gyakorlással elsajátítható, a hideg/meleg érzéssel való észleléshez néhány hét is elegendő, például fizetős tanfolyamokon. Látás útján viszont csak a profik képesek az aura „kitapintására”.

Reiki

Az energiagyógyászat egyik fontos ága a reiki, melyet Uszui Mikao japán szerzetes fejlesztett ki. Az iskolateremtő egy hegyen való háromhetes böjtölés, meditáció és imádság közben egy misztikus kinyilatkoztatás révén spirituális erőre tett szert. A mester képes másoknak is átadni ezt az erőt, s ezáltal gyógyítóvá tenni az illetőt. Vegyük fel egy kicsit a tudomány szemüvegét, s kérdezzünk.

Hogyan lehetséges az, hogy a modern fizika és technika korában semmilyen műszer nem képes kimutatni aurát és a csakrákat? A kézbizsergésen és az auralátók beszámolóin kívül vajon milyen evidenciák szolgálnak ezek létezését illetően? Honnan az ördögből tudjuk vajon, hogy a szurkálások és az egyéb hókuszpókuszok az energiamezőket a gyógyulás irányába mozgósítják? Látott már valaki ezt igazoló, adatokat tartalmazó kísérletes eredményeket? Hiteles forrásból csupán kudarcokról értesülhetünk. Továbbá, a téma irodalmában gyakorta emlegetett fogalmak, mint például az „életerő” és az „éter” létezését a tudomány már régen megcáfolta. Megdöbbentő, hogy az iPad, a genomika és az agykutatás korában a társadalmi gondolkodás sok tekintetben középkori eszmék fogságában rekedt.

Földalatti erek és földsugárzások

A radiesztézia „tudománya” a környezetből származó gyógyító és betegítő energiákkal foglalkozik. A világ ugyanis tele van ezekkel. A Föld alapsugárzása is gyógyító. Nyilván, az anyatermészet az ember érdekében hozta azt létre. Ám amikor az energiák útjuk során földalatti vízerekkel, áramlásokkal, ásványokkal, érctelérekkel találkoznak, akkor a természetes hullámhosszuk eltorzul és így veszélyessé válnak a szervezetre. Van gyógymód azonban erre: az ágyunkat elmozdítjuk a megfelelő irányba, s így elkerülhetjük a testünket károsító interferenciákat.

Pontosítsunk hiteles forrásból: „A lassan áramló vizek esetében, melyek általában 15-100 méter mélyen találhatók a felszín alatt, a súrlódás következtében a folyás iránnyal ellentétes vektorú elektromágneses mező is keletkezik, ami aztán feszültséget kelt a természetes folyás irányban. … Ezeket az ártalmas sugárzásokat hívják “fekete áramlásoknak”, “rák sugárzásnak” , “negatív mező sugárzásnak” is. A modern radiesztézia gyűjtőnéven geopatikus stresszről beszél esetükben – de ide sorolandók az összes – így a térhálós szerkezetű – földsugárzás típusok is” Természetesen, ezeket a sugárzásokat sem tudjuk detektálni semmilyen műszerrel, ami meglepő, hiszen hagyományos fizikai folyamatok – súrlódás és hullámelnyelés – hozták őket létre. Kíváncsi vagyok, vajon leásott-e valaha egyetlen radiesztéta ezekhez az erecskékhez, hogy ellenőrizze azok helyzetét, vagy egyáltalán az ottlétét? Egy másik kérdés: honnan tudjuk vajon, hogy ezek a sugárzások térhálós szerkezetűek nem pedig például egymást nem metsző párhuzamosok, ha nem lehet kimutatni őket?

Az írás elolvasható itt.

Létrehozva 2023. április 25.