(egy listalevélből)

Mindegyik ilyen terápia vagy csodakütyü (az általam korábban említett energiaspirál, a piramisok, a kristályok…) azon alapul, hogy egy valójában nem létező, tudományosan nem körülírható “energiát” próbálnak meg olyan módokon befolyásolni, összegyűjteni és irányítani, amely módok bármely tudományosan ismert energia előállítására és összegyűjtésére teljességgel alkalmatlanok.

Például egy kristályszerkezet vagy egy geometriai forma LÉTEZÉSE ÖNMAGÁBAN soha semmilyen energiát nem fog összegyűjteni és oda irányítani, ahova mi szeretnénk. Olyan ez, mintha egy lyukas vödörrel próbálnánk vizet merni egy száraz veremből, amire azt hisszük, hogy kút.

Mivel az “energia” már nem cseng elég tudományos-misztikusan, találtak új varázsigéket: a “rezgést” és az “információt”. Korábban már itt a listán is megbeszéltük, hogy valóban létezik a tárgyak saját rezgése. Ezzel kapcsolatos az az eset is, amikor egy híd a kamerák előtt szakadt le, mert a szél pont eltalálta és hullámzássá, sőt vad lengéssé erősítette az anyag saját rezgését mármint frekvenciáját).

Ezzel együtt azonban elég bődületes az az elképzelés, hogy van a szervezetnek saját rezgése, amit csak el kell találni, visszatáplálni a testünkbe, és az akkor mint egy kígyóbűvölőnek, engedelmeskedni fog nekünk, és azt csinálja, amit éppen szeretnénk (például “beindítja az öngyógyító folyamatokat”, leszokik a dohányzásról, stb.).

Ezt csak tovább tupírozza és komolytalanságba tolja az az elmélet, hogy különböző anyagok “információt hordoznak”,  rezgések vagy “anyagszerkezeti emlékezés” formájában. Például berakunk egy pohár vizet valamelyik csodakészülékbe (Orgon, energiaspirál, kristályok, pí-vz, egyre megy), az beletáplálja a misztikus “információt” valami “ősi rezgés” formájában, ezután pedig nincs más dolgunk, mint meginni a vizet és várni a gyógyulást, hiszen a “rezgés” és vele együtt az “információ” áttevődött a testünkre.

Ugyanez a melléfogás az alapja a homeopátiának is, csak az oldószer ott legtöbbször nem víz, hanem alkohol vagy szőlőcukor, a varázsszó  pedig nem az információ, hanem a “dinamizálással” (ütögetéssel és rázással) az anyagban létrehozott “lenyomat”. Például egy kis kapszula szőlőcukorral magadhoz veszed a sok ezerszeres higítás során gyakorlatilag teljesen elveszett kacsamáj lenyomatát. Tudományosan hangzik, nemdebár?  :-)))

Elképzeltem, ahogy a gasztronómiáért oly nagyon lelkesedő rokonom mit szólna, ha a szendvicse májkrém helyett homeopátiás kacsamáj-lenyomatot (azaz gyakorlatilag vegytiszta semmit) tartalmazna :-))

Egy “becsöngetős evangelizáció” alkalmával egy kedves hölgy behívta és vízzel kínálta a hőségben eltikkadt igehirdető párost. Ám mielőtt bevitte volna nekik a vizet, a teli poharakat a konyhaasztalra állítva elkezdte azokat megbájolni: “Tisztíts! Gyógyíts!” – mondta többször is a víznek, olyan hanglejtéssel, mint Herri Kókler a “vingardium leviosa” röptetős varázsigét. A hithirdető fiatalok ezt látva úgy döntöttek, hogy köszönik, már nem is olyan szomjasak…

Létrehozva 2024. szeptember 29.