„Akkor a farizeusok elmentek, és elhatározták, hogy szóval csalják tőrbe. Elküldték tehát hozzá tanítványaikat, a Heródes-pártiakkal együtt, akik ezt mondták: „Mester, tudjuk, hogy igaz vagy, és az Isten útját az igazsághoz ragaszkodva tanítod, és hogy nem tartasz senkitől, mert nem veszed figyelembe az emberek tekintélyét. Mondd meg tehát nekünk, mi a véleményed: szabad-e adót fizetni a császárnak, vagy nem?” (Máté evangéliuma 22, 15-17.)

A Biblia King James féle angol fordítása az „igaz vagy” magyar kifejezéssel egyezően a „thou are true” kifejezést használja. Az Újszövetség 1973-ban megjelent „új” angol fordítása, a New International Version viszont a „you are a man of integrity” szófordulatot adja a farizeusok szájába, aminek a magyar fordítása „te integritással rendelkezel”.

2007. óta foglalkozom a szervezeti és a személyi integritás kérdésével, így számomra reveláció volt az, hogy az integritás Jézus Krisztus egyik legfontosabb, még az őt tőrbe csalni igyekvők által is elismert tulajdonsága volt. Az integritással rendelkező személy az igaz ember, akiben nincs semmiféle kétszínűség, aki azt mondja, amit gondol, és tartja a szavát, amikor cselekvésre kerül sor. Érdekes, hogy az angolban az integritással rendelkező személyt a „man of integrity” szókapcsolattal fejezik ki, azaz az ember a birtok és az integritás a birtokos. A birtokos szerkezet megfordulása szó szerint azt jelenti, hogy az adott személyt birtokba vette az integritás, az integritás „foglyává vált”, azaz teljesen elköteleződött az integritás mellett, és ettől már nem hajlandó tágítani.

Az integritással rendelkező ember méltó a bizalmunkra, mivel mindig tudhatjuk, hányadán állunk vele, és kiérdemli a bizalmunkat, mivel sohasem akar átverni, megtéveszteni. Az emberek közötti kapcsolatokban a személyes integritás gyümölcse a bizalom, ami alapvető fontosságú az üzleti életben is. Megtévesztéssel rövid távon lehet sikereket elérni, de a fenntartható működés alapja a bizalom. A 2021-ben az Akadémia Kiadónál megjelent „Integritásmenedzsment” című könyvemnek „A bizalom megteremtése és megőrzése” alcímet adtam. Egy vezető ugyanis akkor tudja megőrizni az általa irányított szervezet iránti bizalmat, ha eléri, hogy valamennyi munkatársa integritással, azaz a szervezet értékeit követve végezze a munkáját, és egyikük se játssza el szervezet ügyfeleinek, partnereinek a bizalmát.

A szentírási történet azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy az integritás sérülékennyé tesz. Ha mindig az igazságra törekszünk, és igazat mondunk, akkor beszűkülnek taktikázási lehetőségeink. Ezt ellenfeleink is tudják, és megpróbálnak szavunkon fogni. A szentírási történetben Jézus bölcsen kivágja magát a csapdahelyzetből. A Szentlélektől kapott bölcsességgel ez sokszor nekünk is sikerülhet. De ne áltassuk magunkat, az értékeink melletti kitartás gyakran személyes vagy a szervezetet érintő áldozatvállalást igényel. Az integritás fogalmának egyes meghatározásai külön kiemelik, hogy az integritás az értékek melletti kitartást jelenti, akkor is, ha az áldozatokkal jár. Sajnos gyakran előfordul, hogy egy vezető integritása csak az első komoly kísértésig tart, és kritikus döntési helyzetben a nagy előnnyel kecsegtető, de a szervezeti értékekkel ellentétes alternatívát választja. A következmény legtöbbször nem az, hogy a vezető nyíltan megtagadja a szervezet kinyilvánított értékeit, hanem az, hogy megkezdődik egy kettős beszéd, a szavaknak és a tetteknek a szétágazása. A kettős játék az integritásnak éppen az ellenkezője, és meredeken lejtős út a vezető és az általa irányított szervezet iránti bizalom teljes elvesztéséig, és ennek következtében akár a szervezet megszűnéséig is. Ez a következménye annak, ha egy vezető nem fektet be az integritás megerősítésébe, és nem fizeti meg a bizalom megőrzésének az árát.

Forrás: keve.org, Monday Manna

Létrehozva 2022. május 31.