Az idei Evangéliumi Fórum vezetői műhelyében Dr. Szalai Zsolt és Dr. Tomka János moderálásával James O ’Toole és Warren Bennis „Amire szükségünk lesz: az őszinteség kultúrája” című, a Harvard Business Review folyóiratban, 2009. októberében megjelent cikkét dolgoztuk fel. A résztvevők között egyöntetű véleményként fogalmazódott meg, hogy a cikkben szereplő „lesz” szót érdemes „van” szóra cserélni. Ezen felbuzdulva a Monday Manna előző és mai száma a cikkben megfogalmazott nyolc tanács közül kettőt mutat be, felhasználva a műhelymunka eredményeit is.

Tegyük szabaddá az információkat!

Miért szükséges ez a javaslat? A szerzők megindokolják: „A legtöbb intézmény automatikusan bizalmasan kezeli az információkat, ha azok esetleg stratégiai vagy magánjellegűek lehetnek.” Sajnos azt tapasztaljuk, hogy ez nincsen másként a gyülekezetekben és a keresztény szervezetekben sem. Sokszor megtartjuk magunknak az információt különböző indokokkal: elég, ha én tudom, a másiknak valójában nincs is szűksége rá; meg kell kímélni az embereket a rossz hírektől; sajnos a hívők is pletykások, jobb, ha nem szolgáltatunk nekik pletykatémát; magánjellegű ügyről van szó; fontosabb ügyekre kell az idő; és még sorolhatnánk.

Természetesen vannak helyzetek, amikor nem tehetjük szabaddá az információt. Ilyen esetek a műhelymunka résztvevőinek véleménye szerint: ha még nem biztos számunkra sem az információ; ha gondos mérlegelés során arra jutunk, hogy a megosztás nem jó irányba befolyásolná a szervezetet; ha egyértelműen magánjellegű ügyről van szó; ha nem látjuk a másik félben a jó szándékot; titoktartási kötelezettség esetén; ha nincs még itt az ideje; ha a versenypozíciónkat veszélyezteti .

A felsorolt vélemények közül is néhány azt tükrözi, hogy igen könnyen találunk indokoltnak tűnő igazolást a titkolózásra, vagyis valóban szeretjük automatikusan bizalmasan kezelni az információkat. A cikk szerzői azonban mást javasolnak.

„Ehelyett alapértelmezésben osszuk meg az információkat – hacsak nincs alapos okunk az ellenkezőjére.”

Ez a megközelítés valóban kultúraváltást, elmozdulás jelent az „inkább ne” megközelítéstől a „lehetőleg igen” gondolkozásig.

Ennek a tanácsnak a megvitatását is egy bibliai történet megbeszélésével zártuk. Miközben Nehémiás vezetésével a nép iszonyatos nehézségek, ellenséges támadások közepette építette Jeruzsálem elpusztított városfalát, a helytartó fülébe egy lesújtó hír jutott: a nép dúsgazdagokra és koldusszegényekre esett szét. Az emberek közötti egyenlőtlenségeket nem valamilyen természeti katasztrófa, nem is a hosszú fogság vagy a háborús körülmények okozták. Sokkal rosszabb oka volt a borzalmas szegénységnek: a gazdagok visszaéltek helyzetükkel és kizsákmányolták honfitársukat.

Nehémiásnak számos oka lett volna arra, hogy ne beszéljen erről a problémáról: az építkezést most nem lehet leállítani, hiszen ezzel az egész projekt sikeressége kerülne veszélybe; alkalmas időt kell keresni a panaszok kivizsgálására és megoldáskeresésre; jobb, ha nem firtatjuk az előkelők magatartást, hiszen minden bizonnyal megsértődnének egy esetleges felelősségre vonástól és sok kellemetlenséget okoznának. Nehémiás azonban olyan súlyosnak ítélte meg a helyzetet, hogy felfüggesztette az építkezést és szokatlan lépésre szánta el magát. „Amikor panaszukat meghallva értesültem ezekről a dolgokról, nagyon megharagudtam, és miután magamban meghánytam -vetetettem a dolgot, felelősségre vontam az előkelőket és az elöljárókat, és ezt mondtam nekik: Kiszipolyozzátok honfitársaitokat.” (Nehémiás könyve 5,6-7a) A bátor helytartó azonban nem állt meg az ejnye -bejnyénél. „Azután nagy gyűlést tartottam ügyükben, ahol ezt mondtam nekik: … Ti pedig eladjátok honfitársaitokat, mert ők kénytelenek nekünk eladni magukat. Azok pedig hallgattak, és nem találtak szavakat.” (Nehémiás könyve 5,7b-8)

Érdemes tovább olvasni a történetet: Nehémiás őszinte fel háborodásának megosztása az előkelőkkel és az egész néppel a teljesen alkalmatlannak tűnő időpontban – hatalmas változásokat indított el…

A KEVE Társaság a CBMC International és az Europartners társszervezete

Forrás: keve.org, Monday Manna

Létrehozva 2019. december 19.