Áttáncolt vagy eltáncolt élet
A gyermekkel táncoló férfi képét azért szeretem, mert az Élet az IGE lényegét ragadja meg.
Ha hagyjuk, hogy Isten vezesse lépéseinket az élet táncában, akkor Ő ilyen elragadtatott örömmel tudja megajándékozni a Vele való kapcsolatunkat. Jézus úgy szeretne velünk lépésről lépésre betáncolni a mennybe, hogy Vele keringőzve, karjaiba kapaszkodva, szemeibe tekintve, szívében akaratában elmerülve észre se vegyük, hogy áttáncoltuk az életet és Vele átforogtunk és beforogtunk a halál kapuján az Életre.
Lépésről lépésre, félelem nélkül örömből a mennyei örömbe.
Ha ez nem így van, akkor annak csak mi vagyunk az okai. Az élet ui. olyan, mint egy nagy tánciskola, ahol az ÚR a tánctanár. Az engedetlenség, a szándékos kételkedés és hitetlenség pedig olyan, mint a Táncos felkérésének, ajánlatának az elutasítása. Ilyenkor a ránk váró öröm helyett engedetlenségünk keserű extasi piruláival etetjük magunkat. Felpörög bennünk a depresszió, felszippant és becsavar a hitetlenség forgószele, majd megtépett, összetört roncsként kivet magából ez a pokoli ciklon az alvilág partjaira.
Én inkább Jézussal szeretnék táncolni, mint a forgószéllel!
Bátyám egy alkalommal kikapott a fakanállal, mert nagyon rossz fát tett a tűzre. Emlékszem, hogy a szennyes ládán sikongva ugrálva kapkodta a kis lábait melyen a fakanál csattogott. Mindhárman sírtunk. Mami, a bátyám és én.
Aki nem Istennel táncol, a végén majd úgy fog ugrálni, ahogy az ördög húzza vég nélkül a nótáját. Akkor azonban már hiába bánja, hiába kapkodja a lábát.
Jézus világosan fogalmaz.
“Aki nincs velem, az ellenem van,
aki nem velem gyűjt, az szétszór .”(Lk 11,14)
—————————————————————–
TÁNCI TÁNCI
Rigmus a szívnek
ritmus a lábnak,
akik táncolnak
többé nem fáznak,
forr a szeretet
a menny megnyílik,
keringve rebben
ajtón átsiklik,
élet a szívnek
öröm a lábnak,
a bokák égnek
táncolva szállnak,
szállnak bűn felett
érnek a partra,
ízzon fel a szív
vízum van rajta,
Isten ezt így akarta.
Létrehozva 2019. március 29.