Teremts magadnak szigeteket…
Imre atya írása Stuttgartból
Tudtad-e, hogy életednek és mindennapjaidnak szüksége van olyan magányos szigetekre, ahová visszavonulhatsz, hogy egy kissé egyedül légy önmagaddal?
Tudtad-e, hogy életednek és mindennapjaidnak szüksége van olyan szigetekre, ahova nem kísér el a napi nyüzsgés, a sok terhes kötelesség és a számtalan szorító határidő?
Tudtad-e, hogy életednek és mindennapjaidnak szüksége van olyan szigetekre, az elmélkedés és a magadbaszállás olyan szent helyeire, ahol mások számára – egy időre – elérhetetlen vagy, és csak önmagaddal illetve Istennel foglalkozol?
Teremts magadnak nagyböjt folyamán – a körülötted örvénylő vizekben – ilyen magányos szigeteket, és meglátod, meg fogsz változni.
Az egyik ilyen szigeten zenét hallgathatsz…
A másikon csendben gondolkozhatsz…
A harmadikon elolvashatod azt a könyvet, amelyet már rég el szerettél volna olvasni…
A negyedik szigeten tisztázhatod magadban emberi kapcsolataidat…
Az ötödikre visszahúzódhatsz egy barátoddal, rokonoddal vagy ismerősöddel és hosszasabban elbeszélgethetsz vele…
A hatodikon nem annyira az étel és ital legyen számodra fontos, mintsem a belső ima és azok a Szavak, amelyek nem mulandók, hanem örök időkre érvényesek…
Az írás elolvasható Fr. Szilveszter blogján.
Létrehozva 2017. március 7.