Az egyház tanítása világos és egyértelmű: tisztán az oltárig, hűségesen a sírig. Ez a kérés nagy önfegyelmet, nagy önmegtartóztatást kíván a keresztényektől. Ha egy atomerőműben kikapcsoljuk a biztonsági berendezést, óriási károkat okozva fölrobbanhat, ha egy autóban elromlik a fék, lehetetlenné válik a biztonságos közlekedés. Nagyon sokan korunkban rossz időpontban nem használják a féket, amikor meg gázt kellene adni, akkor már képtelenek rá.

Sok évvel ezelőtt a Szépművészeti Múzeumból elloptak néhány értékes festményt. Nemes egyszerűséggel kivágták a képeket a keretből, és elvitték. Borzasztóak voltak a keretek kép nélkül. Valamiként ehhez hasonlít a házasság nélküli szexualitás. S amikor megtalálták a vásznakat Biatorbágy környékén elásva: rettenetesek voltak a képek keret nélkül – ilyen a szexualitás nélküli házasság.

Isten bennünket férfinak és nőnek teremtett: azért, hogy sokasodjunk és növekedjünk. A sokasodás a fajfenntartást jelenti, a növekedés a boldogságban való kiteljesedést. Azért teremtette Isten férfinek és nőnek az embert, hogy vonzódjanak egymáshoz, ezáltal a házasságban utódok születhessenek – és hogy egymás boldogságát növeljék. Az egyik célja Istennek a szexualitással az, hogy legyenek utódaink. Az életadás szent. És minden ezzel kapcsolatos dolog is szent, nem lehet vele felelőtlenül játszani. A másik célja a szexualitásnak, hogy boldoggá tegyük vele házastársunkat. Tehát a házasságban akkor is van értelme a férj és feleség együttlétének, ha valamilyen okból – betegség vagy öregség miatt – nem lehet gyermekük. Akkor is örömet szerezhetnek egymásnak.

Az emberek boldogok akarnak lenni, de sokszor rossz irányban keresik a boldogságot. A keresztény erkölcstan szerint a házasság előtti szexuális kapcsolat nem előre visz, hanem elpusztítja az értéket. Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy akik együtt élnek, jobban megismerik egymást, egyfajta próbaházasságnak tekinthető a kapcsolatuk: megtapasztalják, mire számíthatnak, összeszoknak. Csakhogy a statisztika és a szociológiai vizsgálatok azt mutatják: az esküvő előtt együtt élő párok esetében lényegesen nagyobb a válás kockázata.

Mit pusztít a házasság előtti szexuális kapcsolat? Kimarad először a felhőtlen, játékos, mókás korszak – pótolhatatlanul. Ha egy pár az esküvő előtt tartózkodik a szexuális élettől, akkor a szeretet ezer más játékos, mókás utakat talál magának. Mert a szeretet leleményes. De ha a szexualitással kezdődik, akkor ezek kimaradnak. Ha viszont a házasságkötésig, vagyis a teljes szexuális kapcsolat megvalósulásáig kialakul egy gazdag kapcsolatrendszer, az tovább él, megmarad a házasságon belül is.

A szexuális kapcsolat a teljes odaadás és elfogadás jele. A teljességet nem lehet egy estére, néhány hétre, hónapra szűkíteni. Amikor csak eljátsszák a teljes odaadást, akkor csak úgy tesznek, mintha… Valójában becsapják önmagukat és egymást. A teljes odaadás ugyanis kizárólagos és visszavonhatatlan. Ha valaki csak a férjével, feleségével éli át ezt a nagy élményt, akkor stabilabb a házasság, mert ha ilyen dolog eszébe jut, csak a házastársa jut eszébe, mert ez az élmény csakis hozzá kötődik.

Hadd idézzek egy levélből, amelyet egy súlyos beteg aszszony írt a férjének: “Nagyon jó férjem voltál. Egész szívemmel szerettelek és csodáltalak is. Szerencsés asszony voltam, mert olyan férjem volt, akit nemcsak szerethettem, hanem föl is nézhettem rá. Becsületességed, őszinteséged, előrelátásod miatt, és mert gondomat viselted…” Kedves férfiak, fiúk! Érdemes megfigyelni, mit keresnek az értékes nők, lányok bennünk: becsületességet, előrelátást, tartást, fegyelmet és hasonló nemes vonásokat, nem pedig egy eszeveszett, föltüzesedett, lihegő hímnemű egyedet. Olyan embert keresnek, aki uralja magát, erő van benne, az ilyen férfi mellett nőnek érzi magát a nő. Akire ráhagyatkozhat, mert elvei vannak, és azok szerint is viselkedik.

Emlékszem, amikor régen még csak kerestem őt, a későbbi feleségemet. Eszembe jut: gimnazista fiú társaim is azt vallották, hogy szívük leghőbb vágya olyan lányt találni, akiért meg kell harcolni, küzdeni, akiben van titok, sejtelmesség…

Éppen attól vagyunk emberek, hogy kiépítettünk magunknak egy szabályrendszert, korlátot, tilalmat. A házasság előtti szexuális szabadság belesodorhat egy olyan házasságba, amely talán nem “az égben köttetett”. Egy váratlan baba érkezése miatti gyorsan nyélbe ütött házasságban állandóan ott a kérdés: és ha nem így alakul? Milyen szomorú arra gondolni, hogy belesodródtam egy házasságba, és nem szabadon vállaltam. Krízisekben jó visszagondolni arra, milyen hosszú időn át teljesen függetlenül, szexuális kapcsolat nélkül is szerettük egymást, csak a másikért, nem a vér, a test, az ösztön hajtott… Ezért stabilabbak az ilyen házasságok. A házasság során is több olyan időszak van, amikor nem élhetnek házaséletet a párok: gyerekszületés, betegség. Ha a házasságkötés előtt, a megtartóztatás idején kiépül egy gazdag jelzésrendszer a kölcsönös kifejezésre, akkor e jelek ezekben az időszakokban is működésbe lépnek.

Sok fiatal házasságát áldottam már meg papi életem folyamán. Az a tapasztalatom, hogy ha mindenen túl vannak, nem nagy esemény az esküvő. De ha azt ünneplik, hogy végre kinyílik a szabad ég fölöttük, kitörő örömmel állnak az oltár elé, végre egymásra szabadulhatnak véglegesen. Milyen az a torta, aminek a krémjét már előre kilopkodják?

Aki egészséges, az tapasztalja, hogy biztos, hogy nem könnyű a parancsot megtartani. Tisztán az oltárig, hűségesen a sírig. Az élet azt mutatja, és lelkivezetőként is azt tapasztalom, hogy akik tisztán jutottak el az oltárig, tovább örülnek házastársukkal Isten ajándékainak, mint azok, akik már lestrapálva érkeznek az oltárhoz, és néhány év múlva lemerülve, már majdnem testvérekként (többnyire rossz, összeférhetetlen testvérekként) élnek egymás mellett. Talán, ha szigorúbban tartanák magukat a fiatalok Isten parancsához, hamarabb házasodnának, fiatalabban örülnének gyermekeiknek, közelebb állnának hozzájuk emiatt, és még jó erőben tudnának segíteni nekik az unokák nevelésében.

S végül hadd mondjam el őszintén: teljes magyarázat nincs, miért jó az önmegtartóztatás a házasság előtt és a házasságban, de higgyük el, ha Isten kéri, akkor az jó, akkor is, ha nem látjuk be. Csak azért kéri, hogy nekünk több örömünk legyen, hogy boldogabbak legyünk. Látja erőfeszítéseinket, szeretettel nézi küzdelmünket, hogy ezen a területen is keressük a helyes utat. Nem lesz adósa senkinek: megjutalmaz boldog házassággal, egészséges gyerekekkel és békés öregséggel.

Legeza József

görög katolikus parókus

Forrás

Létrehozva 2021. június 25.